Nemzetgyűlési napló, 1920. XVI. kötet • 1922. január 26. - 1922. február 08.

Ülésnapok - 1920-308

4-12 A nemzetgyűlés 308. ülése 1922. évi február hó 8-án, szerdán. fogunk ahhoz járulni, hogy ezeket az üzemben levő bányákat sajátítsák ki. À Sághegyet, amelyhez szintén hozzá akar nyúlni, már tönkretették a felét lefaragták. Messze vasútról lehet látni, hogy már csak fél alak lett belőle, hogy már megkezdték és elrontották, hogy a Badacsonyhoz is hozzányúltak, noha mondom, vannak szőlővel be nem ültetett hasonló alkatú, hasonló kőzetü hegyek ott, mert egyetlen helyet kivéve, a Sággal ugyanaz a veszedelem, ugyanaz a kárositás történt meg, mint a Somlyóval. Badacsonynál azonban már vigasztalóbb a helyzet, mert ott azt az oldalát szedik le, és azon az oldalon kerülik el a szállítást, amely nincs beültetve szőlővel. Vészkiáltás, könyörgő kiáltás, a kétségbeesés kiáltása jutott hozzám a kerületből, amelyet csak most értesitettek arról, hogy mi készül ; ceak most tudták meg ezt. Mivel ez egyúttal nagyon fontos nemzeti érdek is, ez arra inditott, hogy az uralmon levő kisgazdakormányhoz, a földmivelésügyi kormányhoz — mert azonkívül, hogy a nemzetnek egyik szépségéről, egyik büszkeségéről van szó, igen nagy kisgazdaérdekeltségről van szó — a földmivelésügyi minister úrhoz a következő interpellációt intézem (olvassa) : »1. Van-e tudomása a minister urnák arról, hogy a Somlyóvásár hely, Somlyójenő, Dóba és Somlyószőlős községek határában fekvő Somlyóhegyen, mely boráról világhires, a kereskedelmi kormány bazaltbányát akar nyittatni ? 2. Tudja-e, hogy e célra a kereskedelemügyi minister ur húszezer négyszögöl területet már meg is szerzett és húszezer négyszögölre kisajátitási eljárást inditott, a kisajátítás állítólag már el is rendeltetett? 3. Tudja-e, hogy egy ilyen bánya nyitása súlyosan megzavarja a somlyóhegyi szölőgazdálkodást ? 4. Tudja-e, hogy a legsúlyosabban a környék kisgazda-érdekeltségének érdekeit sértené a tervezett bányaüzem, mert a hegy legnagyobb részben az övé? 5. Tudja-e, hogy a bányanyitás a somlyóhegyi szőlőgazdaságok értékét is a legnagyobb mértékben devalválná? 6. Megengedhető-e, hogy az ország egyik legérdekesebb földrajzi szépségét könnyelműen elrontsák ? 7. Tudja-e a minister ur, hogy ha útburkolás céljából somlyói kőre van szükség, ilyen követ más, kevésbé értékes, sőt kultúra nélkül való helyekről is lehet fejteni? 8. Mit szándékozik ezek után tenni, ha másért nem, a kisgazda-érdekek megvédése céljából az ellen, hogy a tervezett bányavállalatot, mely a Somlyó gazdasági rendjét is feldúlná, létre ne jöhessen?» Elnök : Az interpelláció kiadatik a földmivelésügyi minister urnák. Soron van? Szabóky Jenő jegyző : Sziráki Pál ! Sziráki Pál : T. Nemzetgyűlés ! Nem akarom sokáig igénybevenni az igen t. Nemzetgyűlés türelmét, mert attól tartok, hogy ha hosszura nyújtanám interpellációm indokolását, akkor talán egyedül maradnék. Az elhangzott intrepellációkból azt tapasztaltam, hogy az országban nagyon sürün fordulnak elő olyan esetek, amikor épen azok a hivatalos körök, akiknek első kötelességük volna példát mutatni arra, hogy a kormány rendeleteit mikép kell végrehajtani, helyezkednek szembe a kormány rendeleteivel. A budapest-kecskeméti úgynevezett lajosmizsei vonalon vannak olyan visszásságok, amelyek főkép onnan erednek, hogy a vasúti tisztviselők — sajnos —nagyon sok esetben nem tartják be azokat az utasításokat, amelyeket felsőbb helyről kapnak. Majdnem minden vasúti állomáson azok a régi berendezések vannak, amelyeket még j óval a háború előtt helyeztek el, úgyhogy alig vannak székek, ülőpadok a nagyobb vasúti állomásokon is és a kivilágításról is alig történik gondoskodás, úgyhogy nemcsak az alsódabasi, hanem pl. a gyóni vasúti állomáson is az a sajnálatos helyzet áll fenn, hogy amikor 50—60 utas szorong a váróteremben, nemcsak hogy világítás nincs, hanem még ülőhelyis alig van. Én már három izben adtam be panaszt a t. kereskedelemügyi minister úrhoz, . . . Rassay Károly : Miért nem vagy kormánypárti ? Sziráki Pál : ... hogy szíveskedjék a megállási időt a gyóni vasúti állomáson meghosszabbítani. A hivatalos várakozási idő egy perc, de még egy fél percig sem áll a vonat. Az üzlet vezetőség ugy informálta a t. kereskedelemügyi minister urat, hogy ez egy jelentéktelen vasúti megálló, holott a múlt évben 47.865 főnyi személyforgalom bonyolódott le ezen a jelentéktelen megállón, dacára annak, hogy a földbirtokosok túlnyomórészt már az alsódabasi vasúti állomáshoz járnak, dacára annak, hogy ebben a számban nincsenek befoglalva a gyári munkások, és még a tej kereskedéssel üzérkedő kofák is a dabasi állomásra járnak. Miért történik ez ? Azért, mert a gyóni vasúti állomáson csak felugrani és leesni lehet. En nem akartam egyes vasúti alkalmazottakat feljelenteni, mert nem szokásom, hogy a kisembereket üldözzem vagy kenyerüktől akarjam őket megfosztani, (Helyeslés oalfelől.) de mikor azt látom, hogy a vasúti üzletvezetőség ilyen helytelen információval szolgál a kereskedelemügyi minister urnák, mikor azt látom, hogy a szó szoros értelmében hazug módon informálják a minister urat, akkor kénytelen vagyok ezzel az információval idejönni, annyivalis inkább, mivel a régi vasúti menetrendis meg lett változtatva és akként lett beállítva, hogy a vonatok egy órával előbb indulnak, de azért egy órával később érkeznek Budapestre. Ez rendkívül érzékenyen érinti az érdekelt községeket annyival is inkább, mivel a szomszédos községekből 172 gyárimunkás naponkint bejár Budapestre és e gyárimunkásoknak pl. az en