Nemzetgyűlési napló, 1920. XVI. kötet • 1922. január 26. - 1922. február 08.

Ülésnapok - 1920-308

3?2 Â nemzetgyűlés 308. ütése 1922. évi február hó 8-án, szerdán. Vizsgálnom kell a kérdést abból a szempontból is, hogy megoldja-e a tiszt viselőkérdést Magyarországon az előttünk fekvő törvényjavaslat a tisztviselők elbocsátása vagy nyugdíjazása szempontjából, illetve helyesebben az állam szempontjából a kérdés megoldatik-e, vagy nem. Hát t. Nemzetgyűlés, nem oldatik meg a kérdés. Maga a pénzügyminister ur nem ott fogja meg a kérdést, ahol meg kellett volna fogni. Ha nézem a ministeriumok kimutatását a tisztviselőkről, látom, hogy például a belügyministeriumban van 38.666 tisztviselő. Nem tudom, hogy ebben a számban mindenki benne van-e, a rendőrök, tartalékosok, stb., de ezt a békebeli számhoz képest, amikor 18.173 volt a létszám, mindenesetre oly rettenetes nagynak tartom, hogy itt valahogyan feltétlenül operálni kellene és a felesleges tisztviselőket el kellene bocsátani. De hiszen bármely tárcát nézzük, mindenütt azt látjuk, hogy csonka Magyarországot a régi Magyarországhoz viszonyítva, óriási eltolódás van. Számítás szerint annak a 10.000 embernek az elbocsátásával, akit el akarnak bocsátani, ezt a kérdést megoldani nem lehet. Már pedig, ha nem oldjuk meg ezt a kérdést ugy, ahogy az ország érdeke megköveteli, akkor csak elégedetlen tisztviselői karmik lesz, mert ezt a tisztviselői létszámot ez az ország eltartani nem tudja. Ha pedig nem tudja eltartani a tisztviselőket, akkor ezt a kérdést meg is kell oldani. Mi lett volna a megoldás módja ? Csodálatos, hogy a kormány nem törekszik arra, — ebben a törvényjavaslatban sincs benne — hogy azok a tisztviselők, akiknek van megfelelő magánvagyonuk és akik meg tudnak élni a saját vagyonukból, menjenek el a szolgálatból. Most is majd azokat a szegény embereket bocsátják el, akik az államnál sem tudnak megélni és odahaza sem tudnak exisztenciát találni. Ki kellene mondani a javaslatban, hogy ezeket a tisztviselőket helyezzék el azoknak a birtokán, akik megmaradnak az állam szolgálatában. (Derültség.) Gerencsér István : Ezt is meg lehetne tenni ! Kerekes Mihály : Ne tegyünk tönkre exisztenciákat. En azt sem akarom tönkretenni, akinek birtoka van, menjen haza gazdálkodni. De mégis furcsa, hogy az államnak feltétlenül szüksége van arra a tisztviselőjére, akinek négyezer hold földje van. Elismerem, hogy az államnak szüksége van tehetséges emberekre, de azt nem ismerem el, hogy ne lennének tehetségesek a szegény emberek között is. B. Szterényi József : A tehetség nincs vagyonhoz kötve ! Usetty Ferenc : Hála Istennek ! B. Szterényi József: Ez az, amit a rendszer sem köthet engedélyhez. (Mozgás.) Kerekes Mihály : Amikor az ország bajban van és amikor termeljük az elégedetlen proletariátust Magyarországon, akkor gondolkoznunk kell azon, hogy mi az oka annak, hogy ezt a proletariátust termeljük az országban. Mert hogy most proletariátust termelünk, az kétségtelen dolog. Az a szegény ember, aki ötven-hatvanezer korona végkielégítéssel elmegy az államtól, egy esztendő alatt megeszi ezt a pénzt, és ha ez idő alatt nem talál elhelyezkedést, akkor elégedetlen elem lesz az országban. Nagyon jól tudjuk, hogy egy nagy közgazdasági átalakulásnak kellene történnie. Értékesítő és termelő szövetkezeteket kellett volna létesíteni az országban, és már előre gondolni kellett volna arra, hogy ezeket a felesleges tisztviselőket itt felhasználják, — legalább is azt a részét, akiknek nem büdös a csizma a falun. Hiszen vannak szép számmal olyanok, akik szívesen mennének a falura, akik ott vezethetnék a népet, beállanának közéjük. Az állam ilyen szervezeteket létesíthetne a falun az ő támogatásukkal. Nem Fut urát és hasonló intézményeket kellene létesíteni, hanem le kellene menni a néphez és magát a népet kellene megszervezni. Pásztor József: Nem igen bírnák meg a szövetkezetek ! Kerekes Mihály : Ilyformán minden gond nélkül egész sereg tisztviselőt el lehetne helyezni a falun. A kormányzat azonban ezzel nem törődik, csak egyszerűen kimondja, hogy ez és ez a tisztviselő el fog menni a szolgálatból. Kire fogják bizni azt, hogy ki menjen el a szolgálatból ? Megint valami szervezetre lesz bizva annak a megállapítása, hogy ki a nem megfelelő tisztviselő ? Szilágyi Lajos : Hogy ki az arany és ki a salak? Kerekes Mihály : A törvény ezt nem ebből a szempontból vizsgálja, ez egy kormányzati nyilatkozat. Szilágyi Lajos : Politikai szempontból fogják majd megbírálni ! Kerekes Mihály: Ezt a kérdést nem volna szabad politikai szén pontból bírálni és kitenni a tisztviselőket politikai üldözésnek. Kérem a pénzügyminister urat, méltóztassék arra a kérdésemre felelni, ki lesz hivatott kiválasztani, hogy melyik tisztviselő menjen el a szolgálatból. Minden húsz éven alulit nem lehet elbocsátani, tehát válogatni kell az emberek között, hogy ki a felesleges. Ha valaki politikai szempontból nem megfelelő, egész biztos, hogy felesleges lesz. Pásztor József : Aki a néppel rosszul bánik ! Kállay Tibor pénzügyminister : Semmi köze a dologhoz a politikának ! Szilágyi Lajos: Ezt nem hisszük a tapasztalatok alapján ! Lásd Kecskemét ! Csakhogy nem sikerült ! (Mozgás.) Megadták már a választ Kecskeméten az erőszaknak. Pásztor József: Helyi embert kell választani jelöltnek ! Nem lehet senkit a népre erőltetni ! Szilágyi Lajo: Mutató a választásokból ! Elnök: Méltóztassék folytatni képviselő ur ! Kerekes Mihály: Amíg a ministeriumokból csak 3395-öt akar az állam elbocsátani a szolgálatból, addig az állami üzemeknél 7350-et. Már most csak azt nem tudom megállapítani, hogy hol, miféle kategóriából'történik meg ez a kiválasztás. A javaslat nagy általánosságban beszél, de a ki-