Nemzetgyűlési napló, 1920. XVI. kötet • 1922. január 26. - 1922. február 08.

Ülésnapok - 1920-307

35Ô A nemzetgyűlés 307. ülése 1922. évi február hó 7-én, kedden. akar megtámadni, amikor én soha senkivel itt a nemzetgyűlésen soha nem személyeskedtem, a t. képviselő ur nagyon rossz helyen kísérletezik. Mert ha a képviselő ur azt megszokta, hogy itt ország-világ előtt embereket, képviselőket támadjon és folyton meghátráljon, hát én kijelentem a képviselő urnák, hogy énelőlem nem fog elmenekülni. (Mozgás half elől) Kerekes Mihály: Hallatlan! (Folytonos zaj a szélsőbaloldalon. Elnök csenget.) Hegedüs György: Erről biztosítom a képviselő urat. Engem akkor támadjanak meg, ha becstelenséget követtem el. De ha engem megtámadnak tudatosan, valótlannak tudva azt, amivel megvádolnak, akkor én kijelentem, hogy feljogosítottnak érzem magam arra, hogy én a képviselő úttól tetszésem szerint elégtételt vegyek. És ha nekem a képviselő ur be nem bizonyítja azt, amit állított, akkor kijelentem a nemzetgyűlés színe előtt, hogy én veszek a képviselő úrtól elégtételt. (Felkiáltások balról: Ébredő! Zaj.) Ami pedig a kérdés másik oldalát illeti, jegyezze meg a képviselő ur, hogy itt kemény legényre fog találni. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Engem a képviselő ur addig, amíg én lelkiismeretem szerint igazságosan, becsületesen és önzetlenül szolgálom a keresztény irányzatot, nem fog tudni terrorizálni. Leszek olyan kemény legény, hogy elvem mellett kitartsak, ha egyedül maradnék is. Budaváry László: Ott leszünk! Hegedüs György : Engem megvádolni, amíg élek, sem önnek, sem másnak joga nem lesz, mert ebben az életben tudtommal nem követtem el olyant, ami diffamáló és ha az Isten segít, nem is fogok elkövetni, képviselő ur! Ami pedig ezt a keresztény politikát illeti, hát vegyék az urak tudomásul, hogy igenis a keresztény politikának (Folytonos zaj a jobb- és a baloldalon. Elnök folyton csenget.) az intranzigens, megalkuvást, kézfogást nem ismerő keresztény politikának vagyunk és leszünk a harcosai a jövőben is. (Éljenzés és taps a jobboldalon.) Es addig nem fogunk nyugodni, amig az a liberális zsidó irányzat el nem fog tűnni innen, útszéli keresztény előimádkoaóival együtt. (Taps a jobboldalon. Zaj a szélsöbalóldalon.) Elnök (csenget) : Napirend szerint következik .Rupert képviselő ur sürgős interpellációja. (Zaj.) Csendet kérek, képviselő urak. Rupert Rezső : T. Nemzetgyűlés! Engem egy interpelláció címén megillet a szó, azonban méltóztassék megengedni, hogy az itt történtekre néhány szóval kitérjek. Sem Hegedüs G-yörgyöt, sem pedig Ereky Károlyt nem tartom erkölcsileg oly nagy valakinek, és egyáltalában nem nem tartom oly valakinek, (Mozgás és zaj a jobboldalon. Felkiáltások: Hallatlan! Elnök csenget.) Budaváry László: Keresztény bőrbe bujt zsidó. (Elnök csenget.) Még ők beszélnek terrorról! (Zaj.) Elnök : Kérem a képviselő urakat, szíveskedjenek csendben lenni. Kénytelen vagyok figyelmeztetni a képviselő urat, hogy az ilyen kifejezések a házszabályok 221. §-ába ütköznek. Méltóztassanak az ilyen kifejezésektől tartózkodni, mert amennyiben a képviselő ur ezt igy folytatná, kénytelen leszek a házszabályokat legszigorúbban alkalmazni. Rupert Rezső : T. Nemzetgyűlés ! Kénytelen vagyok ezeket kijelenteni. Es nem tartom szükségesnek, hogy ugyanazon durva hangon, ugyanazon alanti módon, mint ahogy ők beszéltek és engemet támadtak, felénk kiáltottak, hogy ugyanazon hangon szóljak hozzájuk, mert ezt magamhoz méltatlannak Ítélem. Borbély-Maczky Emil : Belegázolt a becsületébe. Hegedüs György: Ön bizonyítson itt! Rupert Rezső : Utóvégre majd az ország közvéleménye a leghivatottabb ebben dönteni (Mozgás jobb felől.) és legyenek egész nyugodtak, hogy a nemzetnek ezt az Ítéletét én sokkal nyugodtabban várom és várhatom be, mint önök. Ami már most a konkrétumokat illeti, igenis, közölte velem egy győri ur, (Felkiáltások jobbról : Hogy hivták ezelőtt ?) annak a kanizsai zsidónak, annak a Lederernek egy barátja közölte velem azt, hogy csodálja, hogy ez a Hegedüs György mennyire nem szereti a zsidókat, pedig volt idő, egynéhány évvel ezelőtt, amikor még sokszor kért kölcsön 100 és 200 koronákat ettől a Lederer zsidótól. Budaváry László: Még ha tette volna is, semmi köze nincs hozzá. (Zaj a jobb- és a baloldalon.) Hegedüs György : Valótlanság ! Elnök : Csendet kérek, képviselő urak. Rupert Rezső: Hogy evvel szemben azokat a jellemző kitételeket. . . Szabóky Jenő: És nem fizette vissza? (Egy hang a szélsőbaloldalról : Igen !) Akkor mi a baj ? Rupert Rezső: . . . amelyeket használtam, jogosan használtam. Ami pedig azt illeti, hogy kettőnk közül ki keresztényebb, ezt megint rábízom a közvéleményre és rábízom a történelemre, mert Hegedüs György, amikor nehéz volt kereszténynek lenni, egészen biztos, hogy nem volt olyan nehéz helyen, mint amilyen helyen én voltam, és ha azon a nehéz helyen akkor, amikor az igazi kereszténységért kellett küzdeni, ott lehettem és ott tudtam lenni, hát legyen egész nyugodt, hogy a Hegedüs főébredő ur engem nem fog terrorizálni. Hegedüs György \ Például hol volt ön ? Rupert Rezső : És ha nekemjön, majd én is nekimegyek és majd várom en garde-állásban. Hegedüs György: Hol volt ön? Rupert Rezső: Én arról nem tartozom Önnek beszámolni. Egészen bizonyos, bogy ott