Nemzetgyűlési napló, 1920. XVI. kötet • 1922. január 26. - 1922. február 08.

Ülésnapok - 1920-307

A nemzetgyűlés 307. ülése 1922. évi február hó 7-én, kedden, 349 . Rassay Károly: Nagyon csodálom a túlol­dalon ülő t. képviselőtársaimat, mert ne felejt­sék el, hogy ügyvezető elnökük, Meskó Zoltán képviselő ur ebben az ügyben már egyszer na­gyon exponálta magát, Dömötör Mihály képvi­selőtársuk, aki szintén pártjuk tagja, szintén exponálta magát ós Förster főszolgabíró urat az akkori tényei miatt felfüggesztendőnek ítélte. (Ugy van! Ügy van! a baloldalon.) Fangler Béla: Ezek friss kisgazdák, nem tudják, hogy mit csináltak a régiek. (Derültség. Felkiáltások a jobboldalon : Kisilst !) Rassay Károly: Ne feledjék el, hogy Förs­ter Lajos főszolgabíró ur volt az, aki az önök t. ügyvezető alelnökét, Meskó Zoltán képviselő­társamat a belügy ministeri államtitkári állásá­ból történt távozása után, miként jól nevelt és fegyelmezett tisztviselőhöz illik, azzal a távirat­tal üdvözölte, hogy »felmentése betegágyamban talált, azonban olyan jó hatással volt rám, hogy rögtön egészséges lettem«. (Zaj a baloldalon.) Ha itt jogrend volna és itt az állami élet rendjéről tisztult fogalmak volnának, akkor ez a kicsiny, jelentéktelen tény elég volna arra, hogy egy ilyen tisztviselővel szemben eljárjanak. (Zaj és közbeszólások a jobboldalon.) Nem bánom, méltóztassanak Förster főszolgabíró mellé oda­állani, én szeretem a tiszta játékot, hadd lássa az ország, miként vélekedik az a párt, amely a népgyűléseken és egyéb megnyilatkozásokban igen szeret tüntetni demokratikus, sőt most már odáig megy, hogy liberális érzelmeivel is . . . (Zaj és ellenmondások jobbfelöl.) Kiss Menyhért: Azt nem! Rassay Károly : . .. amikor ilyen hallatlan és igazán az állami élet rendjébe ütköző csele­kedet történik, amikor a sokat emlegetett jog­rend érdekében kellene fellépni és azt kellene mondani, hogy politikai elv lehet sokféle, politi­kát csináljanak idebent a képviselők, de tiszt­viselő ne csináljon politikát, (Zaj és felkiáltások jobb felöl: Nem is csinál!) mert az a tisz viselő, aki politikát csinál, elveszett az államra nézve mint értékes tényező és csak terhére lesz az államnak. A tisztviselőnek olyannak kell lennie, mint a fűtőnek a hajó mélyében, semmi köze néki ahhoz, hogy a hajó melyik irányban megy, azt irányítják azok, akik fent vannak a kapitányi hidon és felelnek érte. Ha azonban az a fűtő elkezd okoskodni és azt mondja, hogy ő fogja irányítani a hajó sorsát, akkor az a hajó kell hogy zátonyra fusson és elpusztuljon. (Ügy van! a baloldalon.) És ha önök helyeslik azt, hogy Magyarország tisztviselői nyíltan politikát csináljanak ilyen irányban, a törvények megsértésével, a büntető­törvénykönyvbe való beleütközéssel, akkor önök a magyar állam hajóját uj katasztrófába fogják belevinni. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) Budaváry László : Önök viszik ! Rassay Károly: A következő interpellációt vagyok bátor a belügy minister úrhoz intézni j (olvassa) : » Intézkedett-e már a belügy minister | ur Förster Lajos kunszentmiklósi főszolgabiró ur haladéktalan felfüggesztése iránt?« ( Hely es­, lés a baloldalon. Felkiáltások a jobboldalon: I Éljen Förster!) Hegedüs György : Személyes megtámadtatás : címén kérek szót. Elnök: A házszabályok 215. §-ának a) I pontja alapján a szó megilleti a képviselő urat. Rassay Károly : Választás jön, most jó ; lesz kurizálni az ilyen főszolgabiráknak. Hegedüs György : Az utóbbi időben a nem­zetgyűlésben szokássá vált az, hogy egyes kép­viselőket azért, mert a keresztén}" intranzigens politikának szolgálatában állanak, megvádolnak és megrágalmaznak. (Zaj.) Rupert Rezső: A maguk politikája keresz­tény? (Zaj és közbeszólások a jobb- és a bál­oldalon.) Hegedüs György : Rassay képviselő ur be­I széde közben Rupert Rezső képviselő ur azt kiáltotta ide nekem, hogy én valami Léderertől 100—200 koronákat kértem kölcsön. Rupert Rezső: Igen! Hegedüs György: Teljes tisztelettel a nem­zetgyűlés iránt és az elnöki rendreutasitással szemben, kénytelen vagyok kijelenteni azt, hogy én életemben még Léderer nevű embert nem ismertem, mint egyszer volt egy századparancs­nokom önkéntes koromban. En soha ilyen nevű embertől kölcsönt nem kértem, kénytelen va­gyok tehát megismételni azt, amit az imént mondtam Rupert képviselő urnák válaszul, hogy állítása hazugság. (Zaj.) Elnök : A képviselő urat kénytelen vagyok ezért az imparlamentáris kifejezésért, mely a házszabályok 221. §-ának rendelkezéseibe ütkö­zik, másodszor is rendreutasítani és figyelmez­tetem, hogy ha a második rendreutasitás sem használ, akkor kénytelen leszek a házszabályok legszigorúbb rendelkezéseinek érvényt szerezni. Hegedüs György : Felkérem a képviselő urat, szíveskedjék ezt az állítását itt a nemzetgyűlés előtt bebizonyítani. Ha a képviselő ur azt hiszi, hogy támadni lehet embereket ugy, ahogyan ő szokott, hogy akkor, amikor felelősségre vonják, hátraarcot csinál, (Zaj és felkiáltások a balol­dalon : Na ! Na !) akkor a képviselő ur nagyon rossz helyen tapogat. (Zaj.) Ereky Károly : Kitörölte amikor lecsirke­fogóztam. . . . Rupert Rezső : Micsoda szemtelenség ez ! (Nagy zaj és közbeszólások a jobb- és a balol­dalon.) Ereky Károly: Csirkefogó tempói (Nagy zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Kérem Ereky Károly képviselő urat, ne szóljon közbe. Fangler Béla : Ez a nemzetgyűlés agóniája ! Hegedüs György : Figyelmeztetem a kép­i viselő urat, hogy akkor, amikor engem ilyennel

Next

/
Oldalképek
Tartalom