Nemzetgyűlési napló, 1920. XVI. kötet • 1922. január 26. - 1922. február 08.

Ülésnapok - 1920-307

J nemzetgyűlés 307. ülése 1.922 szül emlékszik a képviselő ur, vagy nagyot lóditott. (Derültség jobb felől. Nagy zaj és felkiáltások a balés a szélsőbaloldalon : Nem szokott lódítani !) Az áll, ami az aktákban van. Huszár Elemér (közbeszól). Elnök : Kérem Huszár Elemér képviselő urat, szíveskedjék csendben lenni. Szabó István (nagyatádi) : Én az aktákat odaadtam a rendőrségnek, azok a rendőrség rendelkezésére állottak és hat héten keresztül, aki csak akarta, minden aktát keresztülvizsgálhatott és mindenbe szabad betekintése volt. Tehát én mondhatom azt, hogy akárki intézte, arról lehet vitatkozni ; mert nekem azt mondták, hogy Kakovszky István intézte. (Zaj és derültség balfelől) Huszár Elemér: Hogyne! Rakóvszky nyittatta ki az íróasztala fiókjait ! Rassay Károly: A Távirati Irodát is Rakovszky intézte talán ? Rakovszky István : Ezt nem lehet elviccelni ! Szabó István (nagyatádi) : Kérem, kedves képviselő ur, ez nem vicc, nekem ezt nem egy ember, sem két ember jelentette. De én mégsem állitom, annak ellenére, hogy nekem olyat is jelentettek, hogy megmondták, ki az a személy, akitől azokat az aktákat kapta a földmivelésügyi ministeriumból. Még ezt sem. állitom, mert nem tudom megfogni ^a dolgot és amit nem tudok bizonyitani, nem állitom. Rakovszky István : Semmiféle aktákat sem kaptam ! Szabó István (nagyatádi) ; De figyelmeztetem a képviselő urat, hogy elvárhatnám tőle a hasonló eljárást, hogy amit bizonyitani nem tud, ne tessék állitani. (Ugy van ! jóbbfelől.) Mert én soha nem állítanék a képviselő úrról olyat, — ha százan mondják is — amire nézve meg vagyok győződve, hogy nem tudom bizonyitani. Ezt várnám a képviselő úrtól is. Azt hiszem, az én politikai multam senkit sem jogosít fel arra, hogy engem gyanúsítson. Nem akarok tovább beszélni a panamákról, de ha kíváncsiak a képviselő urak, akkor folytathatom. Rassay Károly: A kijáró képviselők aktáit kérjük ide az asztalra ! Szabó István (nagyatádi): Azért ragadtattam magam arra a kifejezésre, amit Rakovszky t. képviselő ur ellen használtam, — amiért az első rendreutasitást kaptam, mert, amióta képviselő vagyok, rendreutasitást soha nem. kaptam — mivel ő az egész életem pályáját, egész életem becsületes törekvését igyekszik a sárba rántani. (Zaj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Szabó István (nagyatádi) : Én azt kérem a t. képviselő úrtól, aki ad valamit az egyéni tisztességére és becsületére, hogy én is joggal elvárhatnám tőle, hogy ő is ugy jár el velem szemben, mint ahogy én vele szemben. Mi nem ma ismertük meg egymást, t. képviselő ur, mi voltunk már viharos időkben is együtt és egymás l évi február hő 7-án, kedden. 335 ellen is, de az egyéni megbecsülést egymástól soha meg nem tagadtuk, (ügy van ! jóbbfelől.) Most is azon az állásponton vagyok, s épen Rakovszky Istvántól várhatom el, akivel oly régóta ülök e teremben, attól a Rakovszky Istvántól, aki mint egyén mindig tiszteletet és

; becsülést kapott tőlem, attól a Rakovszky Istvántól, aki engem is nem mostantól, hanem régóta ismer, mint tisztességes és becsületes embert : hogy aminek igazságáról bebizonyithatólag meg nem győződik, azt ne vágja az én fejemhez. (Ugy van! jóbbfelől.) Bocsánatot kérek, ebben a tekintetben, ami az egyéni becsületet és tisztességet illeti, én is tartom magamat olyan magasan állónak, mint a képviselő ur, (Élénk helyeslés és taps jóbbfelől.) és ha én megadom a t. képviselő urnák a tiszteletet és becsületet mint embernek, akkor elvárom, hogy ő is adja meg azt nekem, mert az ellenkezőre még nem szolgáltam rá. (Élénk helyeslés jóbbfelől.) Mikor pedig — mondom — akkora apparátussal : 150 detektivvel, 250 tanúval vonultak fel ellenem hat héten át és mégsem tudtak engem sárba rántani ; (Felkiáltások balfelől : Ministertársai csinálták I) akkor, amikor az akták szerint be van bizonyítva, hogy nem engedtem az államot egy fillérrel sem megkárosítani : akkor ne méltóztassék engem panama vádjával illetni. Ha ezt visszavonja, ugy én is visszavonom azt, amit mondottam ; de ha fentartja a t. képviselő ur a vádját, akkor én is kénytelen vagyok fentartani a magamét. (Élénk helyeslés és taps jóbbfelől. Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök : Friedrich István képviselő ur személyes megtámadtatás címén kivan szólni. Friedrich István : Tisztelt Nemzetgyűlés ! Azt emiitette a t. képviselő ur az előbb közbeszólásában, hogy az én kormányom idejében bőrt vittek ki az országból. Lehet, hogy erről a minister ur tud ; én nem tudok momentán arról, hogy az én kormányom nyulbőrt vagy nem tudom én milyen bőrt vitt volna ki. (Zaj.) A képviselő ur, ugy látszik, nem tudja, hogy épen a múlt héten itt a Házban egy határozati javaslatot terjesztettem elő, amelyben azt kértem, hogy a kommün bukása után kiadott összes kiviteli engedélyek aktái a Ház elé terjesztessenek ... (Helyeslés a baloldalon.) Szabó István (nagyatádi) : Az enyémet már kivizsgálták ! (Zaj.) Elnök (csenget) : Kérem a képviselő urakat, szíveskedjenek csendben lenni. Friedrich István : ... és küldjön ki a nemzetgyűlés egy bizottságot, amely ezeket az aktákat át fogja vizsgálni. Ezt a határozati javaslatomat az igen tisztelt Ház leszavazta. (Zaj.) Én voltam az, aki a képviselő ur személye iránt való tekintetből határozati javaslatomat ugy indokoltam, hogy nagyon helyes volna ezt a kérdést a választások előtt tisztázni, nehogy ez a panamavád a választások alkalmával felvethető legyen. (Felkiáltások jóbbfelől : Ne fájjon ez önöknek !)