Nemzetgyűlési napló, 1920. XVI. kötet • 1922. január 26. - 1922. február 08.

Ülésnapok - 1920-306

A nemzetgyűlés 306. ülése 192.2. évi február hó 6-án, hétfőn. 309 Mózer Ernő előadó : T. Nemzetgyűlés ! Tisztelettel indítványozom, kegy a szakasz második bekezdésének utolsó sorában stiláris módosítást eszközöljünk és az »illetve« szó helyett »illetőleg« szó iktattassék be. Elnök ; Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Az előadó ur által előterjesztett stiláris módosítást szembeállítom az eredeti szöveggel. Amennyiben az eredeti szöveget méltóztatnak elfogadni, a stiláris módosítás elesik ; amennyiben az eredeti szöveget nem méltóztatnak elfogadni, a szakasz a stiláris módosítással válik határozattá. Méltóztatnak hozzájárulni ? (Igen!) Akkor felteszem a kérdést : méltóztatnak-e a szakaszt eredeti szövegében, szemben az előadó ur által benyújtott stiláris módosítással,elfogadni, igen vagy nem ? (Nem !) A szakasz nem fogadtatván el eredeti szövegében, kimondom, hogy az az előadó ur által előterjesztett stiláris módosítással emeltetett határ o zattá. Következik a 21. §. Gerencsér István jegyző (olvassa a 21. §-t, mely észrevétel nélkül elfogadtatik). Elnök : Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is letárgyaltatott és elfogadtatott. A törvényjavaslat harmadszori olvasása iránt napirendi indítványom során fogok a t. nemzetgyűlésnek javaslatot tenni. Következik napirend szerint a katonatisztek, továbbá állami és más köztisztviselők gyermekeinek nevelőintézeteiről szóló 1921 : XLIV. te. módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Gerencsér István előadó : T. Nemzetgyűlés ! A trianoni békeszerződés 111. §-ának utolsó bekezdése szükségessé tette, hogy ez a nemzetgyűlés gondoskodjék azokról a nevelőintézetekről, amelyek régebben katonai célokra szolgáltak. Ez okból hozatott meg a katonatisztek, továbbá állami és. más köztisztviselők gyermekeinek nevelőintézeteiről szóló 1921 : XLIV. te. Ezzel a törvénnyel a régi katonai nevelőiskoláknak tanítási iránya, célja, tanítási terve és vezetése, felügyelete, teljesen polgárivá vált. Csak tisztán célszerűségi okokból közigazgatási téren kapcsolták vékony szálak a honvédelmi miristeriumhoz. Ezeket a törvény meg is jelöli, még pedig az 1. és a 8. §-ában, azzal a kitétellel, hogy bár ezeknek az intézeteknek vezetése és irányítása a kultuszminister hatáskörébe tartozik, bizonyos mértékben erre a honvédelmi minister is illetékes. A Budapesten székelő Szövetségközi Katonai Ellenőrző Bizottság ezeket az érdembe nem vágó kötelékeket kifogásolta, aggodalmakkal lépett fel és ujabb meg ujabb kívánságaival azt a békés kultuxmunkát, amelyet ezek a nevelőintézetek folytatnak, örökösen zavarta és nyugtalanságban tartotta. A nemzetgyűlésnek épen ezért kötelessége, hogy megszüntesse ezt az aggodalmat, megszüntesse a nyugtalanság okát, és a megszüntetés módja az, hogy a jelzett törvényben az 1. ég 8. §-ból ezt a két kitételt kihagyjuk. Nem kételkedem abban, hogy a t. Nemzetgyűlés el fogja fogadni azt a módosítást, hogy a 2. §-ban a »honvédelmi minister« kitétel töröltessék. Elsősorban a mi érdekünk, hogy elfogadja, mert ezzel biztosítjuk azokat a nevelőintézeteket, ho gy minden beavatkozás nélkül dolgozhassanak és békés munkát fejthessenek ki a jövendő magyarság felépítéséért és dicsőségére. Elvégre arról mi nem tehetünk, ha akaratunkon kivül a szövetségközi katonai ellenőrző-bizottság ott is aggályoskodik, ahol nem kellene aggályoskodnia ; arról nem tehetünk, ha ellenőrzőink a mi szándékainkban és szivünkben mást látnak, mint ami szándékunkban van és szivünkben él. Az igen tisztelt ministerelnök ur előbbi felszólalásában érintette a nemzeti szuverenitást és függetlenséget. A szuverenitást a trianoni békeszerződés is kimondja 73. cikkében, mely ekként van szövegezve : »Magyarország függetlensége megdönthetetlen.« Hornyánszky Zoltán : Elhiszed nekik ! Gerencsér István előadó : Ehhez a függetlenséghez, ehhez a szuverenitáshoz azonban kételyek férhetnek, ez nem igazi szuverenitás és függetlenség, ez csak papíron van meg, (ügy VOM ! ügy van ! a báloldalon.) amikor azt látjuk, hogy a katonai ellenőrző-bizottság az egyetlen »honvéd« szótól is aggályoskodik és fél. Bátor vagyok arra kérni a t. Nemzetgyűlést, hogy ezzel a módosítással, mely két paragrafusnak két-két szavára terjed ki, a törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben minden további vita nélkül elfogadni méltóztassanak. Usetty Ferenc : Fájdalommal tudomásul veszszük ! Elnök : Szólásra feljegyezve senki sincs. Kérdem, kiván-e valaki a törvényjavaslathoz hozzászólni ? (Nem!) Ha szólni senkisem kivan, a vitát bezárom. Minthogy a minister ur nem kivan nyilatkozni, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. Kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatik-e az előttünk fekvő törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen, vagy nem ? (Igen !) B. Szterényï József : Rezígnációval igen ! Elnök : Elfogadtatott. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét és szakaszait felolvasni. Forgács Miklós jegyző (olvassa a törvényjavaslat cimét és 1—2. §-ait, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak.) Elnök : Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is letárgyaltatván, harmadszori olvasásának napirendre tűzése iránt később fogok javaslatot tenni. Az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Következik az állami erdőőrzési szolgálatban alkalmazottak létszámáról és szolgálatuk feltételeiről szóló törvényjavaslat tárgyalása,