Nemzetgyűlési napló, 1920. XVI. kötet • 1922. január 26. - 1922. február 08.

Ülésnapok - 1920-303

186 A nemzetgyűlés 303. ülése 1922. évi február hó 1-én, szerdán, B. Szterényi József : Helyes, jedermann, vagy die Person lett átvéve minden mellékgondolat vagy tendencia nélkül. Ha a javaslat a 3. §-ban elmondja, mikor kaphat külföldi honos iparigazolványt akár képesítéshez kötött, akár ahhoz nem kötött ipar­ágra, — mert hiszen általános rendelkezés van — akkor az »egyén« szóban kizárólag belföldit gondol. Én azonban a t. képviselő ur módosítását elfoga­dom, ha ez világosságot dérit a dologra. Különben itt van az általános rendelkezés, amely végigvonul az egész törvényjavaslaton s kifejezésre juttatja, hogy csak magyar állampolgárról van szó. Elnök : Kivan még valaki a szakaszhoz szólni ? (Nem !) Ha nem, akkor a vitát berekesztem. A kereskedelemügyi mimster ur kivan szólni. A kereskedelemügyi mimster ur kivan szólni. Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minister: T. Nemzetgyűlés ! Azoknál a szempontoknál fogva, amelyeket báró Szterényi igen t. képviselőtársam Szűcs Dezső képviselő ur módosításával szemben felhozott, én a magam részéről is kérem, hogy mél­tóztassék a 2. § második bekezdését változatlanul elfogadni. Azokhoz, amiket báró Szterényi képviselő ur előadott, még hozzá akarom fűzni azt, hogy a gyám­hatóság hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy ilyen kiskorú ipart űzhessen, amivel ő egyidejűleg nagy­korúvá is válik. A gyámhatóság bizonyára mindig alaposan megfontolja, vájjon fennforog-e a szük­sége annak, hogy az 1877. évi XX. tc.-ben adott felhatalmazással éljen-e vagy sem. Meg vagyok győ­ződve arról, hogy a gyámhatóságok mindig a leg­nagyobb lelkiismeretességgel vizsgálják meg az ese­tet és csak akkor járulnak hozzá ahhoz, hog}^ ilyen kiskorúnak önálló iparűzéshez a felhatalmazást megadhassák, amikor alapos okok forognak fenn arra. Hogy milyen okok lehetnek azok, azt már báró Szterényi igen t. képviselő ur megmondotta. De különben is, én azt hiszem, hogy nem kell ebben a rendelkezésben valami nagy veszedelmet látni. Hiszen azok az esetek, amelyekre a képviselő ur célzott és amelyek miatt ő a kereskedelemügyi mimster hatáskörébe akarja utalni azt, hogy ő döntsön, vájjon ilyen 18 évnél idősebb kiskorú ipart űzhet-e, csak kivételes esetekben fordulhat­nak elő és ilyen kivételes esetekre, ha ugyan elő­fordulnak, ilyen komplikációt megállapitani és a kereskedelemügyi minister kompetenciájába utalni az ilyen esetek eldöntését szükségtelennek tartom. Kérem tehát a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék a 2. § második bekezdését változatlanul elfogadni. Ami Tasnádi Kovács igen t. képviselő ur módo­sítását illeti, hogy az első bekezdés első sorában az »egyén« szó helyett »magyar állampolgár« szavak tétessenek, ezt kérem szintén mellőzni, mert hiszen mi most abban a stádiumban vagyunk, hogy a kül­földi államokkal megállapodásokat kössünk és ezen szerződések mindegyikében rendszerint a kül­földieknek az iparűzés terén a belföldiekkel való egyenlő elbánása biztosittassék, amit itt a 3. §-ban ez a törvény is statuál és biztosit. Egészen feles­legesnek tartom azt, hogy a törvény szava meg- I változtassák, mert ez csak félremagyarázásra adna okot és többet nem biztositana a magyar állam­polgárnak, mint amennyit az az »egyén« szó biz­tosit. Szterényi báró képviselő ur rámutatott arra, hogy a régi törvényhozásból lett átvéve ez a szó s a külföldi törvényekben is hasonló kifejezés hasz­náltatik. Most nem tartanám célszerűnek és indo­koltnak, hogy ezt a régen használt kifejezést mással cseréljük fel, ami félremagyarázásra adhatna okot. Ami azokat az aggályokat illeti, amelyeket a képviselő ur felszólalása során felhozott, hogy csak ki kell menni a nyugati pályaudvar környékére és arra a vidékre, és ott mindenféle külföldi egyéneket látunk kapu alatt kereskedést űzni, ez, sajnos, talán sok esetben igy van, de hogy mindegyik épen kül­földi-e, azt kinézése után nem lehet megállapitani, mert az lehet azért magyar állampolgár, ha ugy néz is ki, mint a külföldi. (Derültség.) Azt hiszem, hogy a képviselő ur aggályai túlzottak, és azzal a módosítással, amelyet proponált, épen a 3. § hatá­rozmányaival szemben célját amúgy sem éri el. Kérem a magam részéről, méltóztassék az első bekezdést is változatlanul elfogadni. (Helyeslés) Elnök : Következik a határozathozatal. A 2. §-hoz két módosítás adatott be és pedig az egyik módosítás az első, a második pedig a második be­kezdéshez. A kérdést akként óhajtanám feltenni, hogy először szembeállítom a 2. §-sal a két módo­sítást, s amennyiben méltóztatnak elfogadni a 2. §-t változatlanul, akkor elesnek a módositások. Amennyiben pedig nem méltóztatnak elfogadni a 2. §-t, akkor bekezdésekként fogunk szavazni és pedig az első bekezdést szembe fogom állitani Tasnádi Kovács képviselő ur módositó indítványá­val, a második bekezdést pedig szembe fogom állitani Szűcs Dezső képviselő ur indítványával. Méltóztatnak hozzájárulni ahhoz, hogy a kérdése­ket igy tegyem fel % (Igen !) Ha igen, akkor fel­teszem a kérdést : elfogadja-e a t. Nemzetgyűlés a 2. §-t változatlanul, szemben Tasnádi Kovács és Szűcs Dezső képviselő urak módositó indítványá­val, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem azo­kat a képviselő urakat, akik a 2 §-t változatlanul elfogadják, szíveskedjenek helyeikről felállani. (Megtörténik.) A többség nyilvánvaló, tehát hatá­rozatként kimondom, hogy a 2. §-t a nemzetgyűlés változatlanul fogadja el és ekként Tasnádi Kovács és Szűcs Dezső képviselő urak módosításai elesnek. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a 3. §-t felolvasni. Forgács Miklós jegyző (olvassa a 3. §-t). Elnök : Szólásra következik ? Forgács Miklós jegyző: Nincs senki felirat­kozva. Elnök : Kivan valaki a 3. §-hoz szólni ? Ugron Gábor: Én kéTek szót. T. Nemzetgyűlés ! A törvényjavaslat 3. §-a a külföldi honosok iparűzésének feltételei tekin­tetében a nemzetközi szerződések rendelkezéseit fogadja el irányadóknak, amit természetesen csak helyeselni tudok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom