Nemzetgyűlési napló, 1920. XVI. kötet • 1922. január 26. - 1922. február 08.

Ülésnapok - 1920-302

'. évi január hó 31-én, kedden. 162 Â nemzetgyűlés 302. -ülése 192: ipar védelmének munkáját, hanem azt óhajtjuk, hogy ez ugyanilyen szociális irányban haladjon tovább is, hogy ez a törvényjavaslat felölelje vagy legalább megadja a módját a további fejlesztésnek és hogy maga a törvényhozás is a jövőben intenzivebben foglalkozzék ezekkel a nagyfontosságú kérdésekkel. Otthon van nálam néhány könyv azokból, amelyeket az amerikai parlament megküldött a magyar parlamentnek. Ott közöttük van például egy igen vastag könyv a gyermekmunka szabályozásáról. Abból is azt láthatjuk, hogy ott nem választják azt a kényelmes módot, amelyhez nálunk annyira szokva vannak, hogy a minister felhatalmaztatik, hogy ezeket a dolgokat rendeleti utón szabályozza, . . . Rassay Károly : Még a választójogot is. Giesswein Sándor : . . . hanem ott komolyan foglalkoznak maguk a törvényhozások az ilyen intézkedéseknek egészen detaillirozott kidolgozásával. Rassay Károly : Legközelebb a költségvetés is rendeleti utón lesz szabályozva. Giesswein Sándor : Azért szükségesnek tartom, kogy ez az óhaj mindjárt itt a törvényjavaslat 1. §-ánál kifejezést nyerjen. En deferálni akarok az elnök ur figyelmeztetésének és azért előadom, mit tartanék szükségesnek pótlásképen az 1. §-hoz. Nem ragaszkodom ahhoz, hogy ez épen az 1. §-hoz toldassék, de talán legalkalmasabb volna, ha mindjárt az 1. §-hoz toldatnék az utolsó mondat után a következő pótlás (olvassa) : »Rendeletileg, esetleg külön törvénnyel szabályozandó az egyes üzletekben gyakorlatban levő otthoni munka és a mérges anyagokat felhasználó iparnemeknél •— fazekas, cserépkályhakészitő, mázolőipar — szükséges egészségügyi óvóintézkedések.« Rassay Károly : Ha vagylagos, akkor már biztosan rendeletileg fogják szabályozni. Giesswein Sándor: Méltóztassék ezt kellő figyelembe venni, hogy ez mindjárt ez alkalommal kifejezést nyerjen, mert a minister urnák előbb jelzett és beterjesztett törvényjavaslata hozza magával azt, hogy ha már a genfi egyezményhez csatlakozunk, adja egyszersmind tanújelét a nemzetgyűlés annak, hogy mi szociális munkásvédelmi intézkedéseket nemcsak azért akarunk, mert a külföld ezt mintegy ránk parancsolja, és akkor is csak késlekedve haladunk utána, hanem hogy ebben a tekintetben külső intelmek nélkül is deferálni akarunk a kor követelményeinek. Ezeket vagyok bátor a t. minister ur és a t. Nemzetgyűlés becses figyelmébe ajánlani. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök : A közoktatásügyi minister ur kivan szólni. Vass József vallás- és közoktatásügyi minister: T. Nemzetgyűlés! Van szerencsém tisztelettel beterjeszteni törvényjavaslatot... Rassay Károly: Mikor tárgyaljuk le? Vass József vallás- és közoktatásügyi minister : ... a katonatisztek, továbbá az állami és más köztisztviselők gyermekeinek nevelőintézeteiről szóló 1921 : XLIV. te. módositásáról. Kérem a törvényjavaslat kinyomatását, szétosztását ós az osztályok mellőzésével a közoktatásügyi bizottsághoz való utalását. Rassay Károly: Hazamegyünk február 16-án vagy nem ? Elnök: A benyújtott törvényjavaslat ki fog nyomatni, szét fog osztatni és előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett az osztályok mellőzésével kiadatik a közoktatásügyi bizottságnak. A véderő-bizottság előadója kivan jelentést tenni. Mózer ErnÖ előadó : T. Nemzetgyűlés ! Tisztelettel van szerencsém beterjeszteni a véderőbizottság jelentését a m. kir. honvédségről szóló 1921 : XLIX. te. egyes rendelkezéseinek kiegészítéséről és módosításairól szóló törvényjavaslat tárgyában. Tisztelettel kérem ezen jelentést kinyomatni, szótosztatni és tekintettel a tárgy sürgősségére, azt sürgősen napirendre tűzetni. Elnök : A bizottság jelentése ki fog nyomatni, szét fog osztatni és sürgősen napirendre fog tűzetni. Napirendre tűzése iránt később fogok javaslatot tenni. Folytatjuk a tárgyalást. Szólásra következik ? Forgács Miklós jegyző: Móhely Kálmán! Méhely Kálmán : T. Nemzetgyűlés ! Az ipartörvényt, mint az előttem szólók némelyikének felszólalásából is láttam, sokan összetévesztik az iparfejlesztési törvénnyel és olyan kívánalmakat állítottak fel az ipartörvény előttünk fekvő tervezetének tárgyalásánál, amelyek ebbe a tervezetbe és egyáltalában az ipartörvény intencióiba bele nem sorozhatok. Az ipartörvény maga, mint az ipari közigazgatásnak alaptörvénye, az alkotmányát adja meg az ipari különböző tényezőinek egymás között való viszonya és a társadalom és a többi foglalkozási ágak között való viszonya tekintetében. Tehát ez általános, mondhatni ut- és határszabályozás, megállapítása azoknak az utaknak és határoknak, amelyek az iparágak egy^s nagyobb területei és egyéb foglalkozási ágak között létesíthetők. Amikor ezt mint az egész iparűzés alaptörvényét tekintjük és ilyenül elismerjük, felmerül mindjárt az a kérdés, vájjon egy ilyen rendkívül fontos, tulajdon képen alapvető jellegű szabályozás mikor időszerű? Mert én teljesen honorálom ennek a törvények beterjesztését, hiszen magam is eleget hallottam és a különböző iparos-ankéteken, amelyeken részt vettem, elégszer volt alkalmam megfigyelni azt a bizonyos négy évtizedes küzdelmet, amelyet a kézműiparosok egy ilyen irányú ipartörvény megalkotásáért folytattak, s amellyel ezt sürgették; de mégis kérdéses, hogy vájjon a megvalósítás időpontja, egy ilyen törvényjavaslat előkészítésének és tárgyalásának időpontja helyesen választatott-«