Nemzetgyűlési napló, 1920. XVI. kötet • 1922. január 26. - 1922. február 08.

Ülésnapok - 1920-301

A nemzetgyűlés 301. ülése 1922. évi január hó 30-án, hétfőn. 133 Kérem a jegyző urat, szíveskedjék KóródiKatöna János képviselő ur első határozati javaslatát felolvasni. Forgács MiklÓS jegyző (olvassa a határozati javaslatot). Elnök '. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatnak-e . . . Kóródi-Katona János : Ezt az indítványomat visszavonom. Elnök : A képviselő urnák ehhez joga van, ennélfogva az első határozati javaslat felett nincs szavazás. , Következik Kóródi-Katona János képviselő ur második határozati javaslata. Forgács Miklós jegyző (olvassa a határozati javaslaot). Elnök : Kérdem a t. Nemzetgyűlést : méltóztatnak-e Kórodi-Katona János képviselő ur imént felolvasott határozati javaslatát elfogadni, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat, akik elfogadják, szíveskedjenek felállni. (Megtörténik.) Kisebbség. Határozatként kimondom, hogy a nemzetgyűlés Kórodi-Kató na János képviselő urnák most felolvasott határozati javaslatát elvetette. Következik Kórodi-Katona János képviselő ur harmadik határozati javaslata. Méltóztassék felolvasni. Forgács Miklós jegyző (olvassa a határozati javaslatot). Elnök : T. Nemzetgyűlés ! Kóródi Katona János képviselő ur határozati javaslatával szemben a kereskedelemügyi minister ur módosító indítványt tett. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék ezt felolvasni. Forgács Miklós jegyző (felolvassa a módosítást). Kóródi Katona János : Szót kérek ! Elnök : A képviselő ur milyen címen kíván szólni ? KÓrÓdi- Katona János : A kereskedelemügyi minister ur módosító indítványával szemben a magam határozati javaslatát visszavonom. Elnök : Minthogy Kóródi Katona János képviselő ur visszavonta indítványát, csupán a kereskedelemügyi minister ur határozati javaslata van benyújtva, amelyre azonban a Házat meg kell szavaztatni. Kérdem : méltóztatnak-e a kereskedelemügyi minister urnák most már egyedül álló indítványát határozattá emelni, igen vagy nem ? (Igen !) Határozatként kimondom, hogy a nemzetgyűlés a minister ur indítványát elfogadta. A népjóléti minister ur kíván szólni. Bernolák Nándor népjóléti és munkaügyi minister : T. Nemzetgyűlés ! Van szerencsém a nem hivatásos katonai állományból származó hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák ellátásáról szóló törvényjavaslatot tisztelettel benyújtani. Kérem a nemzetgyűlést, hogy ezt a törvényjavaslatot kinyomatni, szétosztatni és az osztályok mellőzésével sürgős tárgyalás és jelentéstétel végett a pénzügyi, közigazgatási és véderő-bizottsághoz utasítani méltóztassék. Egyúttal kérem, méltóztassék elhatározni, hogy a bizottságok a törvényjavaslatot együttes ülésben tárgyalják. (Helyeslés.) Elnök : A minister ur által benyújtott törvényjavaslat ki'fog nyomatni, szét fog osztatni és együttes tárgyalás és annak idején való jelentéstétel végett a pénzügyi, közigazgatási és véderőbizottságoknak adatik ki. Az ülést 5 percre felfüggesztem. (Szikiét után.) (Az elnöki széket Bottlik József foglalja el.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Következik az ipar törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (írom. 319,405) részletes tárgyalása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Forgács Miklós jegyző (olvassa a törvényjavaslat cimét). Elnök : Van valaki szólásra felírva ? Forgács Miklós jegyző : Drozdy Győző ! Drozdy GyŐZŐ : T. Nemzetgyűlés ! Már a részletes vita folyamán alludáltam arra, hogy semmi körülmények között sem tartom helyesnek, ha ez a törvényjavaslat mint az 1884 : XVII. tcikkbe iktatott ipartörvény módosítása tárgyaltatik, illetőleg fogadtatik el. Az én egyéni véleményem ugyanis azt vitatja, hogy lehetetlen az, hogy egy törvényjavaslat módosítása nagyobb, hatalmasabb munka legyen, mint maga az eredeti törvényjavaslat. Ereky Károly : Miért nem lehet ? Drozdy GyŐZŐ : Legalább is ne*n praktikus dolog. Egyáltalában nem tartom gyakorlati dolognak azt, hogy kétféle kodifikációju ipartörvény legyen a magyar iparosság előtt. Amint nem tartom szerencsés dolognak azt, hogy p. o. 25—30féle adótörvénnyel rendelkezünk ma már és a sok törvény között nem tudja kiismerni magát senki sem, s amint nem tartom helyesnek azt a rendszert, hogy mindig csak törvénymódosításokkal dolgozunk, s még akkor is, amikor már az eredeti törvényből csak egypár paragrafus maradt életben, az eredeti törvényt módosítjuk : épugy nem tartom helyesnek azt sem, ha ez a törvényjavaslat mint az 1884 : XVII. te. módosítása jelentkezik. Szerintem sokkal praktikusabb, a gyakorlati életben sokkal hasznavehetőbb lenne, ha egészen uj ipartörvényt kreálnánk most, még pedig olyformán, hogy azok a paragrafusok, amelyek az 1884-ilá ipartörvényből érintetlenek maradtak, ehhez a törvényjavaslathoz hozzácsatoltassanak, nevez-e tesen azokra a helyekre toldassanak be, ahol épen szükségeseknek mutatkoznak. Ilyenformán a magyar iparosság egy egységes törvénnyel állana szemben s nem kellene a törvényre való hivatkozásnál mindig hozzátenni, hogy ez a rendelkezés az 1884-iki, amaz pedig az 1922-iki ipartörvényből való. Nagyon sok konfúziónak fogja ez elejét venni és rendkívül nagy munka megkÖnynyebbülést fog jelenteni mindenkinek, mert akkor