Nemzetgyűlési napló, 1920. XVI. kötet • 1922. január 26. - 1922. február 08.
Ülésnapok - 1920-301
A nemzetgyűlés 301. ülése 1922. évi január hó 30-án, hétfőn, Bottlik József és Gaal Gaszton elnöklete alatt. Tárgyai : A múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. — Elnöki előterjesztések. — Az 1884 : XVII, törvénycikkbe iktatott ipartörvény módositásáról szóló törvényjavaslat. — A népjóléti ós munkaügyi minister benyujt egy törvényjavaslatot a nem hivatásos állományból származó hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák ellátásáról. —- A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. A kormány részéről jelen vannak : Hegyeshalmi} Lajos, Bernolák Nándor. (Az ülés kezdődik d. e. 10 óra 15 perekor.) Elnök : Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Forgács Miklós jegyző nr, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Berki Gyula jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat pedig jegyzi Szabóky Jenő jegyző ur. Következik a múlt ülés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a múlt ülés jegyzőkönyvét felolvasni. Forgács Miklós jegyző (olvassa az 1922. január 28-án tartott ülés jegyzőkönyvét). Elnök : Van valakinek észrevétele a felolvasott jegyzőkönyvvel szemben? (Nincs!) Akkor a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentem ki. Bemutatom a t. Nemzetgyűlésnek Szabolcsvármegye közönségének feliratát a vármegyei tisztviselők státusrendezése tárgyában. A felirat a házszabályok 242. §-a értelmében előzetes tárgyalás és annak idején leendő jelentéstétel végett kiadatik a kérvényi bizottságnak. Napirend szerint következik az ipartörvény módositásáról alkotott törvényjavaslat általános tárgyalása. Szólásra következik? Forgács Miklós jegyző: Egri Nagy János! Nagy János (egri) : T. Nemzetgyűlés ! A kereskedelemügyi minister ur annak az aggályának ad kifejezést, hogy ha ennyi sokan szólnak hozzá ehhez a törvényjavaslathoz, akkor esetleg az a veszély fenyeget, hogy a választójogi törvényjavaslatnak a bizottságban való elintézése után ennek a törvényjavaslatnak a tárgyalását félbe kell szakítani és talán ebben a nemzetgyűlésben már törvényt nem is lehet majd hozni. Usetty Ferenc: Legjobb lenne az általános vitát befejezni, a részletekhez hozzászólni. Ez lenne a legjobb ! Nagy János (egri): T. Nemzetgyűlés S Én a magam részéről a minister urnák ezt a kívánságát, amennyire csak tehetem, tiszteletben fogom tartani és, amennyire csak lehet, összesűrítem mindazt, amit az ipartörvényjavaslattal kapcsolatosan akarnék elmondani. De én nem tudom, hogy hogyan került a közvéleménybe az a gondolat, hogy, ha egyszer 1922 február 16-áig elérünk, és annak is 9 óra 59 percét túlhaladjuk, akkor tovább ennek a nemzetgyűlésnek törvényt tárgyalni hivatása nincs. Hiszen eddig a gyakorlat az volt, ha meg is volt törvénybe állapítva az országgyűlés időtartama, sohasem azon a napon fejezték be annak az országgyűlésnek tárgyalásait, amelyen az ötévi terminus lejárt, hanem vagy előbb vagy utóbb egy pár hónappal. Azt hiszem, hogy ez a nemzetgyűlés sem börze, amely határidőre kell hogy dolgozzék, hanem olyan munkatestület, amely penzumát, ha egyszer munkába vette, el kell hogy végezze. A kormány kötelessége arról gondoskodni, hogy, ha tud még a nemzetgyűléssel dolgozni, akkor ezeket a fontos javaslatokat keresztülvigye. (TJgyvan! TJgyvan!) Azért tartom szükségesnek, hogy ezt megemlítsem, hogy megindokoljam ezzel álláspontomat, hogy mindemellett az ipartörvényjavaslathoz hozzá akarok szólni. Hiszen mi olyan kellemetlen helyzetben voltunk, mint nemzetgyűlési képviselők, hogy, ha egy praktikus közgazdasági törvényjavaslattal álltak elő, akkor az újságok és a közvélemény azt hirdették rólunk, hogy azt röviden, pár perc alatt megszavazzuk, mert ebben a nemzetgyűlésben nincs, aki a közgazdasági kérdésekhez r hozzá tudna szólni, nincs, aki azokhoz értene. Én ezt a vádat akarnám egyrészt megsemmisíteni, amikor ehhez a fontos törvényjavaslathoz hozzászólok.
