Nemzetgyűlési napló, 1920. XV. kötet • 1922. január 13. - 1922. január 25.

Ülésnapok - 1920-288

A nemzetgyűlés .288. ütése 1922. évi január hó 14-én, szombaton. 45 mederben folytassam le kritikámat és kifejthessem egyúttal az ezzel szorosan összefüggő azokat az okokat is, amelyek er gem arra indítottak, hegy a kormányt támogató kisgazdapárt keretébő lkilépjek, elveim teljes fen tartása m llett. (Éljenzés a szélsőbaloldalon. Felkiáltások johbfdől : Sajnáljuk ! Majd jönnék a választások!) Kerekes Mihály: Nm fog hozzátok menni támogatásért ! (Zaj és közbeszólások a jobboldalon. Elnök csenget. Barla-SzabÓ József: Kerekes máris sokat jár ide a keresztfolyosóra ! (Zaj.) Czeglédy Endre: A t. képviselő urnák a választásokra vonatkozólag csak azt vagyok bátor válaszolni, hogy én a kisgazdapártból régi elveim változatlan fejtartásával léptem ki. Ami pedig megválasztásomat illeti, én azt, hegy ma itt vagyok ebben a Házban, egyedül választóim bizalmának és saját magamnak köszönhetem, sőt — miután t. képviselőtársam bátor volt ezt felhozni — a pártkeretre vonatkozólag ki kell jelentenem, hegy még akkor is, amikor a kormányzó pártnak és a kisgazdapártnak egyedüli hivatalos jelöltjeként voltam kerületembe kiküldve, a pártvezetőség eg}ik vezető tagja állitott ellenem burkoltan jelöltet, akit azonban voltam bátor megbuktatni és leszek bátor a jövő választásoknál ismét megbuktatni. (Helyeslés és derültség a szélsőbaloldalon. Egy hang jobbfelől : Nagy az önbizalom !) Most végezve az ilyen személyes természetű kérdésekkel, rátérek beszédem tárgyára. Amikor a kormány elsőizben bemutatkozott, a ministerelnök ur őexcellenciája nagy koncepciós programmal lépett a Ház elé, az Ígérvén, hogy ezt a nagy koncepciós programmot a legerélyesebben meg is fogja valósitani és végre is fogja hajtani. Azonban — sajnos — mit láttunk itten ! Azt, hogy a kormány ebből a programmból jóformán semmit sem valósitott meg. A kormányzatnak eredménye egyedül a nagy adótételek megszavazása és az volt, hogy Hegedűs Lóránt pénzügyminister ur megbuktattatott, hátrahagyván egy még befejezetlen kaotikus nagy adórendszert, amely semmiképen sem volt összeegyeztethető az államnak, az országnak már akkor is súlyos gazdasági, helyzetével. (Ugy van! balfelől.) Én ezen idő alatt is két izben voltam bátor erélyesen rámutatni arra, hogy ezt a pénzügyi politikát kellő gazdasági alátámasztás nélkül végrehajtani nem szabad és nem is lehet. Nevezetesen május 4-iM beszédemben, ahol épen a termelő munkára hivtam fel a t. kormány figyelmét, a következőket mondottam o(lvassa) ; »Miután a volt kormány főprogrammpontjául a gazdasági és pénzügyi kérdések megoldását tűzte ki ; miután továbbá a volt kormány a agykon cepcióju, részletes pénzügyi programmot terjesztett elő, de gazdasági muíjkaprogrammról a pénzügyi programmal kapcsolatban egyáltalán általános koncepcióban nem nyilatkozott ; miután azon ban a volt kormány összes szakministerei a jelen kormánynak is tagjai s a jelen kormány, dacára annak, hogy szintén az ország felépítését tűzte ki változatlan feladatául és a volt kormány pénzügyi pro grammját is változatlanul fentartja és keresztülviszi, de e pénzügyi programmot, illetve reformot alátámasztó gazdasági m un ka pro grammot szintén általános vonásokban sem adott, holott padig minden pénzügyi reformnak és országos rekonstrukciós munkának alapfeltételét — különösen országunk jelen helyzetében — az egész vonalon való megfelelő termelési politika, a termelési (produktiv) munka, sőt ennek minél intenzivebb fokozása képssi ; és miután a kormány ezeknek a vonatkozásoknak teljes tudatában kell hogy legyen : felhivem a kormányt, hogy pénzügyi pre grammot kellő gazdasági munkaprogrammal és kellő produktiv munkával alátámassza.« Kerekes Mihály : 26 milliárdból 90 milliót adnak közutak építésére ! Czeglédy Endre : T. Nemzetgyűlés ! Julius 21-ild beszédemben is felhívtam erre az igen t. kormány figyelmét, a következőket mondva (olvassa) : »Ezért sürgős intézkedéseket követelek a munkanélküliség megszüntetése terén is és nem fogadhatom el azt az álláspontot, hogy az igen t. pénzügyminister ur erre a célra nem adhat semmit sem, mert egy kormányunk van, amelynek tagjai az összes szakministerek, igy a pénzügyminister ur is, egyezzenek meg hát egymás között, lássák be végre annak igazságát, amit én máimájus 4-iki interpellációmban kifejtettem, hogy megfelelő gazdasági munkaprogramm nélkül tisztán adópolitikával nem lehet egy tönkrement országot rekonstruálni.« (Igaz ! Ugy van ! a szélsőbáloldalon.) Akkor azt mondottam, hogy »gazdasági programmunkat összhangba kell hozni az adópolitikával, ma pedig azt mondom már, hogy adópolitikát csak olyan keretben lehet és szabad folytatni, amilyent a mi gazdasági helyzetünk megenged.« T. Nemzetgyűlés S Mindez azt mutatja, hogy igenis, súlyos aggodalmaim voltak a kormány működésével szemben már akkor is. Sajnos, ezen aggályaim nagyon is alaposaknak bizonyultak, mert a kormány jóformán semmit sem valósitott meg programmjából. Most, midőn a régi kormány ismét bemutatkozott nagyatádi Szabó István kihagyásával és egy kissé hosszura nyúlt válság után, a ministerelnök ur már csak egy minden koncepciót nélkülöző u. n. munkaprogrammot adott, minden összhang és minden további rendszer nélkül, amelyben én már egy bizonyos kapkodást is látok. A ministerelnök ur munkaprogrammjában a következőket is mondja (olvassa) : »Az ellenforradalom idejében újból fordult a kocka. Most a hatalom nem ugyanazoknak kezébe került vissza, hanem a középosztály kezébe, nevezetesen faluhelyen a kisbirtokososztály s a velük harmóniában lévő lateiner-elem, városokban a kisiparosság, a közalkalmazottak, az állami és egyéb tisztviselők és a kispolgárság kezébe. Ez a változás józan, egészséges nemzeti demokráciának kifejlődésére nyújt kilátást.«