Nemzetgyűlési napló, 1920. XV. kötet • 1922. január 13. - 1922. január 25.

Ülésnapok - 1920-296

458 A nemzetgyűlés 296. ülése 1922. évi január hó 24-én, kedden. Lingauer Albin : T. Nemzetgyűlés ! Ámbár nem tudom magamévá tenni azt az álláspontot, hogy a zárszó jogán felszólaló nemzetgyűlési kép­viselő csak arról a témakörről beszélhet, amelyet a benyújtott határozati javaslat felölel, mégis ne­hogy e téren kontra ver ziák támadjanak, már előre is leszögezem, hogy határozati javaslatom ennek a Háznak a feloszlatását sürgeti, tehát olyan általá­nos politikai tárgyat érint, melynek megokolásához hozzátartozik az egész politikai helyzet megvilágí­tása és ismertetése. (Ugy van ! Ugy van I a bal­oldalon.) Ennek következtében előre is bejelentem, hogy a zárszó jogán én is szélesebb medrü politikai fejtegetésekbe kívánok bocsátkozni. Mielőtt ezt megtenném, a kereskedelemügyi minister urnák tegnap elhangzott beszédére kivá­nok pár szóval reflektálni, még pedig a közszabad­ságok kérdésére vonatkozó megjegyzéseit kivánom f birálat alá venni. Illetőleg annak csak egy pasz­szusát, azt, amely a levélcenzurára vonatkozik. A kereskedelemügyi minister ur az ő ismert, kétségbe nem vonható jóhiszeműségével azt állította, hogy a levelcenzura már csak a külföldre címzett és kül­földről jövő levelekre áll fenn. Ebből azt látom, hogy a minister ur az elképzelhető legnagyobb mér­tékben rosszul van ezen a ponton tájékozva. Ugy látszik, hogy nem mondják meg neki az igazat. Én állithatom és bizonyíthatom, hogy a belföldi 'levelek közül különösen azok, amelyek politikusok­tól mennek és azokhoz vannak cimezve, sürün a levelcenzura ellenőrzése alá vonatnak. Különösen ellenőrzés alá kerülnek azok a politikus-levelek, amelyeknek küldője, vagy pedig címzettje legi­timista. Kerekes Mihály : En nem vagyok az, mégis cenzúráznak ! Lingauer Albin : T. Nemzetgyűlés ! Nagyon szerettem volna, ha a kereskedelemügyi minister ur ez alkalommal kitért volna a cenzúra megbíz­hatóságára és erkölcsi alapjára is. Mert, amint méltóztattak látni a legutóbbi napok eseményei­ből, a cenzúra ürügye alatt lopnak is. A cenzúra tehát a levelekből nemcsak a szellemi tartalmat szedegeti ki, hanem a bennük lévő anyagi értéke­ket is. (Derültség és mozgás a baloldalon ) Balla Aladár : Csekélység ! Albánia ! Gr. Sigray Antal : Még ki is fizeti magát ! Lingauer Albin : Egyik képviselőtársunknak Svájcban nevelkedő fia, aki bélyeggyűjtő, hazul­ról bélyegeket szokott kapni. Azt irta a szüleinek ezelőtt mintegy két héttel, amikor ez a most ki­derült lopási eset még ismeretlen volt, hogy : »Kedves Anyám, bélyegeket ped g ne küldj nekem leveleidben, mert azokat a magyar cenzúra ki­lopta.« (Derültség. Mozgás.) Eleinte azt hittük, hogy gyermekes túlzás ez, de ime itt van a kon­krét bizonyíték, hogy a mi megbízhatóságunkat ellenőrző cenzúra annyira megbízható, hogy egyik­másik tagja még lop is. A cenzúra megbízhatósá­gára vall az, hogy oda személyválogatás nélkül olyan embereket alkalmaznak, akik egyike-másika még lopásra képes. Ugron Gábor : Nem volt kiviteli engedélye ! (Derültség.) Lingauer Albin : Kivételi sem volt, mégis ki­vette a levelekből az értékeket a cenzor ur ! T. Nemzetgyűlés ! Most pedig a ministerelnök ur tegnapi beszédéről szólok néhány szót. A tekin­télyek kultuszáról hallottam itt tegnap a minister­elnök ur szájából igen erőshangu prédikációt. Megmosta a fejünket, hogy mi ellenzékiek tekin­télyeket destruálunk. Nekünk, ellenzéknek a leg­erélyesebben tiltakoznunk kell az ellen, hogy a mi padjainkról elhangzott birálat, amely személye­ket érint, destruálásnak és a tekintély aláásásának bélyegeztessék. Bámulom a t. túloldalt, hogy ilyen kijelentésnek tegnap tapsolni tudott. Nem is olyan régen megdöbbenve hallottam itt a Házban, hogy egyik képviselőtársunk az őt elitélő, birói funkciót teljesítő tisztviselőt szigorúan megrótta itt a Ház színe előtt: »Sárgacsőrü főszolgabírónak« nevezte (ügy van ! half elől.) és azt mondotta, hogy neki minden férfiúi önmegtartóztatására szüksége volt, hogy az itélethirdető birót ott a helyszínen torkon ne ragadja. (Mozgás.) Ez a beszéd volt t. Nemzet­gyűlés a legnagyobb, az igazi tekintélyrombolás. Es mivel méltóztatott akkoriban a t. túloldalnak erre válaszolni ? B. Szterényi József: Tapsolt ! Lingauer Albin : Igen : helyeselt, — és ugyan­azt a képviselő urat 2—3 hét múlva a Ház elnöki székébe emelte. Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Ahol ennyire párt­szempontok szerint tapsolnak, helyeselnek és Ítél­nek meg dolgokat, annak a nemzetgyűlésnek együtt tartása, létének prolongálása a nemzetnek többé nem érdeke. (Ugy van ! halj elöl.) B. Szterényi József: Az bizonyos ! Lingauer Albin : Itt annyira pártszempontok­ból Ítélnek meg mindent és a t. túloldal a maga többségi jogaival olyan pártterrort fejt ki,. . . (ügy van! half elől. Ellenmondások jobb felől.) CS. Kovács István : Egészen bizonyos ! De önök kezdték ! B. Szterényi József: Láttuk a mentelmi jog­nál ! Lingauer Albin : . . . hogy nekünk nincs más hátra, mint a nemzetre való apellálásban keresni a mi igazunkat. (Helyeslés balfelől. Felkiáltások jobbjelöl : Mi is azt akarjuk !) Ugron Gábor : De tiszta választással ! Ne csendőrszuronnyal ! Lingauer Albin : Tisztelt Nemzetgyűlés ! Mél­tóztassanak megengedni, hogy a ministerelnök ur tegnap elmondott beszédjére behatóbban reagál­jak, épen azért, mert a ministerelnök ur beszéde iga­zolja az én határozati javaslatom tendenciáját és a beszéd maga is bizonyság amellett, hogy ezt a Házat minél előbb fel kell oszlatni és hogy azt a február 16-iM terminuson túl együtt tartani ab­szurdum volna. A ministerelnök. ur hangsúlyozza, hogy őt kötéllel húzták ide a ministerelnöki székbe. Nem, tisztelt Nemzetgyűlés, a ministerelnök urat nem

Next

/
Oldalképek
Tartalom