Nemzetgyűlési napló, 1920. XV. kötet • 1922. január 13. - 1922. január 25.

Ülésnapok - 1920-296

r A nemzetgyűlés 296. ülése 1922. évi január hó 24-én, kedden. 453 jogi tervezetet, amely a jogok teljes megszüldtésé­nek elve alapján áll. Méltóztassék megengedni, hogy én ezt a két tételt egymással szembeállítsam. Méltóztassanak megengedni, hogy felvessem azt a kérdést : reális, okos, komoly konzervatív poli­tika-e az, amely egy országban, amely 14 vár­megyéből áll, 40 milliárdos költségvetés mellett a választójog megszükitéséről egyáltalában még be­szélni is enged ? Drozdy GyŐZŐ: Fizessen a nép, de joga ne legyen ! Rassay Károly : Az igen t. pénzügyminister ur arról beszélt, hogy a fogyasztási adók rendszerét ő nem tudja kiküszöbölni. Megengedem, hiszen kétségtelen dolog, hogy 40 milliárdot előteremtem nem kis feladat. De ugyanakkor elismerte ezzel azt is, hogy a 40 milliárd adóterhét egyformán rá­hárítja ennek a nemzetnek minden polgárára. Kerekes Mihály: És a legszegényebb fizet aránylag legtöbbet. Rassay Károly : Épen azért kérdem én, t. Nemzetgyűlés, hogy szabad-e, lehét-e ilyen körül­mények között egy olyan reakciós választójogi tervezettel még csak ki is lépni a politikai élet terére, mint aminőt a kormány produkált 1 Ami azt illeti, hogy a t. ministerelnök ur azt mondotta, hogy mi akadályozzuk a választójogi törvény megalkotását, bocsánatot kérek, erre ma sem tudok mást mondani, mint amit tegnap mondottam : Ez cinizmus. Mert nem volt erről az oldalról felszólaló, aki ki nem jelentette volna, hogy abban a pillanatban, amikor a választójogi törvényt idehozza a kormány, az indemnitási vitát azonnal beszünteti és a választójogi törvényt azonnal tárgyalás alá veszi. (Vgy van ! halj dől.) Arról nem is beszélek, hogy már az igen tisztelt mi­nisterelnök ur első bemutatkozása alkalmával, vala­mikor 1921 áprilisában, sürgettem a kormányt, hogy hozzon választójogi javaslatot, mert hiszen csak hónapok választanak el attól az időtől, ami­kor a nemzetgyűlés időtartama lejár. Hát enge­delmet kérek, ma, amikor összevissza 18 nap vagy nem tudom én hány nap van hátra a nemzet­gyűlés életéből, azt mondani, hogy az ellenzék felelős azért, hogy nincs választójogi törvénye ennek a nemzetnek, ezt legalább is — ismétlem — cinizmusnak kell nyilvánítanom. Szilágyi LajOS : Nagyon enyhe kifejezés ! Drozdy GyŐZŐ : Háromhónapos szünetek mel­lett mi vagyunk a felelősek ! Rassay Károly : A t. ministerelnök ur azt mondja, hogy neki taktikája van és taktikából nem hozza ide a javaslatot. Hát hiszen én már régen tudom, hogy taktikából nem kerül a Nemzet­gyűlés asztalára, mert ha ő az indemnitási javaslat vitája alatt előhozná az ő választójogi javaslatát, akkor a ministerelnök ur nem kapna nemcsak tőlünk, hanem még a túloldaltól sem hathónapi indemnitást. Itt van a taktika, t. nemzetgyűlés, és ezt akarja kivédeni a t. ministerelnök ur. Na­gyon jól belátok azokba a kártyákba. Az igen t. ministerelnök ur egyszerüsiti a dolgot. Meg akarja kapni a hathónapi indemnitást, és amikor a hat­hónapi indemnités a kezében van, akkor játszani fog a nemzetgyűléssel, mert azt mondja : vagy elfogadjátok ezt a választójogi javaslatot, vagy . . . (Egy hang balról : Alászolgája !) Gr. Bethlen István ministerelnök: Tessék megpróbálni ! (Mozgás.) Rassay Károly: Bocsánatot kérek, ez nem játék, hogy megpróbáljuk, különösen akkor nem, arra a »vagy»-ra, a másik eshetőségre nézve óva­kodik az igen t. ministerelnök ur egyetlen nyilat­kozatot is tenni, hogy mi történnék. Bátor leszek az igen t. ministerelnök urnák most újra kérdéseket fölvetni. Nagyon örülök, hogy megjelent és én remélem, hogy megtisztel engemet is annyira, mint a királykérdésben hada­kozó ellenfeleit és fog nekem is válaszolni. Szilágyi Lajos : Az egész ország látja már a játékot ! Szijj Bálint: Nem kell nálunk hangulatot csinálni ! Szabó István (sohorópátkai) ; Van egyéb han­gulatkeltő ok is. Rassay Károly : T. Nemzetgyűlés ! Rövid pár nap választ el bennünket február 16-tól. Tegnap a ministerelnök ur egy nagy beszédet mondott. Vég­telenül nélkülöztem, hogy egy szóval is alludált volna arra, hogy mi történik február 16-án. Karafiáth Jenő : Miért oly kíváncsi ! (Derült­ség és mozgás bal felől.) Kerekes Mihály : Hát ön nem kíváncsi, mi lesz a választójoggal, mi lesz a nép jogaival ? Drozdy GyŐZŐ : Hogy titkos lesz-e a szavazás vagy nem., erre nem kíváncsi ? Szilágyi Lajos : Majd megcsinálja az állam­tanácsot, amelynek gondolatával foglalkozott már. Rassay Károly : T. Nemzetgyűlés ! Mindig arról beszélünk, hogy milyen lesz a kormány válasz­tójogi tervezete, mert hiszen javaslat még ma sincs. Hiszen a t. belügyminister ur két nappal ezelőtt mondotta, hogy ez még csak egy tervezet, hogy milyen lesz a javaslat, azt későbbi idők fogják megmutatni Mindig arról beszélünk, hogy milyen lesz ez a törvényjavaslat, de nem beszéltünk arról a kérdésről, hogy mi lesz akkor, ha nem lesz uj választójogi törvény. Ez az, amiben a kormány mély hallgatásba burkolódzik amiben nem hajlandó a mi­nisterelnök ur sem határozott, komoly, nyílt ki­jelentést tenni. Már pedig nem tartom komoly dolognak azt, hogy az állam életében 15 vagy 16 nappal a nemzetgyűlés feloszlása előtt nem tudja a nemzet azt, hogy mi fog bekövetkezni, (ügy van! half elől.) Drozdy Győző: A választójogi javaslatból úgysem lesz törvény. Rassay Károly : Én nem tudom, hogy lesz-e belőle törvény vagy nem . . . Szilágyi Lajos: Nyilt szavazást nem szava­zunk meg. Drozdy GyŐZŐ : Remélem, hogy reakciós javaslatot ti sem szavaztok meg. (Zaj.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom