Nemzetgyűlési napló, 1920. XV. kötet • 1922. január 13. - 1922. január 25.
Ülésnapok - 1920-295
436 A nemzetgyűlés 295. ülése 1922. évi január hó 23-án, hétfon. nem tudja az ellenzék, hogy milyen választójogi alapon kívánja a kormány a választásokat megejteni. (Felkiáltások balfelől : Most sem tudjuk !) Rassay Károly: Már kezdjük sejteni ! Friedrich István : Most már kezdjük ! (Zaj.) Gr. Bethlen István ministerelnök : Azt hiszem, hogy ebben a kérdésben már több izben nyilatkoztam a nyilvánosság előtt, még pedig világosan. Rassay Károly : Csak a titkosság kérdésében nem ! Gr. Bethlen István ministerelnök: Kijelentettem, hogy sem a Friedrich-féle, sem az 1918-iki választójogi alapot nem tartom alkalmasnak arra, hogy az általános választások ezen az alapon megtartassanak. Kern tartom alkalmasnak az egyiket azért, mert bizonyos külbef olya sok alatt jött létre és messzebb ment, mint ahogy azt az ország érdekei kívánatosnak tüntették fel. A másik alap meg a régi nagy Magyarország viszonyaira lett megalkotva ; ma, a szűk Magyarország, egészen más viszonyok között él, az az alap ma már szűkké vált, a kiterjesztés mértékében tehát messzebb kell mennünk, s kijelentettem azt, hogy egy választójogi törvényjavaslatot fogok a Ház elé hozni, amely a kettő között a középúton halad, aminek következtében a nemzetgyűlés abba a helyzetbe fog jutni, hogy önmaga döntse el, hogy milyen választói jog alapján kivánja az általános választások megejtését. (Elénk helyeslés jobbjelől. Zaj balfelől.) Én ehhez ma is ragaszkodom és azzal a tiszteletteljes kéréssel fordulok a nemzetgyűlés minden tagjához, méltóztassanak most már ezt az igazán hossz ara nyúlt vitát, amely az obstrukció jellegét vette fel, . . . Hornyánszky Zoltán : Amiben a kormánypártiak jártak legelői ! (Nagy zaj a jobboldalon. Igaz ! Ugy van ! balfelől. Elnök csenget.) Gr. Bethlen István ministerelnök : ... mennél előbb befejezni, — még pedig a részletes vitát is — mert hiszen azért a helyzetért, amelybe a nemzet jutna akkor, ha a nemzetgyűlés kellő időben nem tudná megalkotni a választói jogot . . . (Nagy zaj balfelől.) Rassay Károly : A kormány felelős, amely nem hozta ide. (Igaz ! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon. Nagy zaj jobbfelől. Ma sincs javaslatuk ! Cinizmus ! Mozgás jobbfelől. Folytontartó nagy zaj.) Drozdy GyŐZŐ : Még készen sincs a javaslat, már minket vádol i Nem borzasztó ? (Zajos felkiáltások a szélsőbaloldalon és balfelől : Hol a javaslat ? Hol a javaslat ? !) Elnök (csenget) : Kérem a képviselő urakat, szíveskedjenek a házszabályokhoz alkalmazkodni ; ne méltóztasssanak közbeszólni. (Zaj. Halljuk ! Halljuk !) Gr. Bethlen István ministerelnök : ... önök felelősek, mert egy meddő vitának folytatásával azt az időt pocsékolják el, (Nagy zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) amelyet a nemzetgyűlés a választójogi törvény megalkotására kellene hogy forohtson. (Igaz ! Ugy van I a jobboldalon és a közéin. Nagy zaj és felkiáltások balfelől : Hallatlan ! Hol a javaslat ?) Elnök : Friedrich képviselő urat figyelmeztetem, hogy ha még egyszer közbeszól, rendre fogom utasítani. (Folyton tartó nagy zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) Friedrich István : Maga sem tudja, hogy mi van a javaslatban ! (Zaj.) Elnök (csenget) : Friedrich képviselő urat rendreutasitom. (Helyeslés jobbfelől.) Friedrich István : Köszönöm szépen. (Derültség balfelől. Zaj a jobboldalon.) Elnök : Lehetetlen igy tárgyalni, ha folyton ilyen szenvedéllyel szól közbe a képviselő ur. Friedrich István : Ez még semmi ! (Derültség balfelől.) Gr. Bethlen István ministerelnök : A javaslat készen van . . . Rassay Károly : Ha készen van, akkor kérjük, méltóztassék elárulni, hogy titkos-e a szavazás vagy nyilt ? (Zaj jobbfelől.) Gr. Bethlen István ministerelnök : ... a pártokkal, sőt az ellenzéki oldallal is megismertettük (Zaj és közbeszólások a szélsőbaloldalon.) s amely percben az urak befejezik a vitát, be fogjuk azt terjeszteni. (Nagy zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) Rakovszky István : De miért csak akkor ? Hozza ide most ! Gr. Bethlen István ministerelnök : Bocsánatot kérek, annyi politikai taktikám talán nekem is van, hogy nem engedek az indemnitási vitából választójogi vitát csinálni. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen. Nagy zaj és felkiáltások balfelől : Ahá ! Nagyszerű !) Rakovszky István : Nagyszerű ! Éljen ! (Éljenzér és taps balfelől.) Rassay Károly : Fél, hogy a túloldalról sem kap indemnitást, ha beterjeszti ! Rubinek István : Bizd ránk ! (Nagy zaj.) Elnök (csenget) : Rassay képviselő urat kérem, ne méltóztassék közbeszólni. Lehetetlenség igy folytatni a tárgyalást. (Halljuk ! Halljuk 1) Gr. Bethlen István ministerelnök : T. Nemzetgyűlés ! Ezzel áttérek a királykérdéssel kapcsolatos kérdésekre. (Zaj. Elnök csenget. Halljuk ! Halljuk ! jobbfelől.) Áttérek arra a punctum saliensre, amely tulajdonképen a legjelentékenyebb szerepet játszotta ebben a vitában. (Halljuk ! Halljuk !) Én eddig, t. Nemzetgyűlés, sem ebben a vitában, sem a mentelmi vitában nem vettem részt, amiért sok helyről szemrehányást is kaptam. Megengedem, hogy politikailag ránk nézve ez talán hátrányos volt, de nem vettem részt azért, mert a mentelmi vita rendjén nem tartottam ildomosnak, hogy képviselők távollétében a magunk álláspontja részére politikai hasznot húzzak « . . (Zaj és félkiáltások a szélsőbaloldalon : Hiszen szavaztak !) Rassay Károly: Melyik álláspont az önöké? (Nagy zaj és félkiáltások jobbfelől : Nem az öné!) Kerekes Mihály : Azt gondoltuk ! Mert mi nem vagyunk karlisták !