Nemzetgyűlési napló, 1920. XV. kötet • 1922. január 13. - 1922. január 25.

Ülésnapok - 1920-295

414 A nemzetgyűlés 295. ülése 1922. évi január hó 23-án, hétfőn. vagy az egészét annak a gondolatnak, amely ott kifejezésre jut, de azt másképen, más utón, s mi akarjuk megvalósitani. (Zaj balfelől.) Az egyes konkrét észrevételekre térve át, megjegyzem, hogy Ereky Károly t. képviselő ur határozati javaslatairól már emlitést tettem és azok­nak elutasítását kérem. Ugyancsak az elutasitását kérem a 7. számú javaslatnak is, amely a vagyon­váltságfUetés módozatait olykép kivánja meg­állapiiaiii, hogy január 15-ig bárki, bármilyen összeget fizethet. Ezt a kérdést annak idején már letárgyaltuk a bizottságban, ott sikerült ebben a tekintetben egy kompromisszumot létesíteni ; ezen az alapon állunk, s azt hiszem, hogy ezzel ez a kér­dés véglegesen el is van intézve. Kerekes Mihály t. képviselő ur határozati javaslatáról, amely a falu ellátatlanjainak össze­írásáról szól, már szintén beszéltem és jeleztem ebben a tekintetben a kormánynak és a közélelme­zési minister urnák is az álláspontját. Ugyanez vonatkozik a Kerekes-féle második határozati javaslatra is, amelyben utasittatni kéii a kor­mányt, hogy a raktáron lévő búzát zárolja, és tisz­tes polgáii haszon láfizetése ellenében rekvirálja el, s utasittatni kéri a kormányt, hogy a nagy­birtoknak raktáron lévő búzáját ezer korona árban a közellátás céljaira szintén vegye zár alá. Azt hiszem, hogy mi rekvirálási határozati javaslatok­hoz nem igen fogunk hozzájárulni, (ügy van/ jobbfelől.) A 11. számú határozati javaslatban Kerekes "Mihály képviselő ur a fogyasztási adók eltöilését indítványozza. Ehhez sem járulhatok hozzá. A 14. számú határozati javaslatban Griger Miklós t. képviselő ur egy közjótékonysági adó­tervezetnek kidolgozására kivan utasítást adni, azonkívül a családi bérrendszerről és a luxuslaká­sok megadóztatásáról tesz emlitést. Tisztelettel megjegyzem, •— mint már beszédem folyamán is emlitettem — hogy a nyomorenyhitési akciót illetőleg a népjóléti minister ur fog bizonyos javas­latokkal jönni, továbbá, hogy az ilyen javaslatok, amelyek egy szerves adóprogramm keretében lennének csak megvalósíthatók, incidentaliter alig akceptálhatok bármely kormány részéiől is, s azért tisztelettel kérném ennek is az elutasitását. Szóltam az ezer koronás kényszerkölcsönökről és jeleztem ebben a tekintetben az álláspontomat. Egynéhány határozati javaslat a köztisztvise­lőkről, a vármegyei alkalmazottakról és a községi közigazgatási tisztviselőkről szól. Ezeket a határo­zati javaslatokat többen különböző pártokból Ír­ták alá. Én nagyon kérném őket, hegy méltóztas­sanak ezeket a határozati javaslatokat is vissza­vonni. A helyzet t. i. az, — amint beszédem során már jeleztem — hogy a tisztviselők anyagi helyze­tének javítása tekintetében a kormány a legLöze­lebbi napokban kivan egy törvényjavaslattal jörri. Másszebb ebben a tekintetben, mint ameddig abban megy, nem mehet el ; és an-ól, hogy egyes tisztviselői csoportok érdekében különös intézke­déseket tegyünk, abszolúte nem lehet szó, (Helyes­lés.) mert hiszen az csak az elégedetlenséget fokozza, ha egyes kategóriák különleges elbánásban része­sülnek, (ügy van!) Bármennyire szivünkön visel­jük is tehát akár a községi, akár a vármegyei, akár a többi tisztviselőknek is a sorsát, hogy mél­tóztassanak megelégedni nekik is és nekünk is azzal, hogy mindenkin egyformán, a teljesítőképes­ségünk arányához képest segítünk. (Helyeslés.) Kérem tehát ezeknek a határozati javaslatoknak a visszavonását, illetőleg az elutasitását. Dimch Vidor képviselő urnák van egy határo­zati javaslata, amelyben a testnevelési alap mintá­jára ipari alapot kivan létesíttetni s erre a célra a szeszt kivánja két koronával megadóztatni. Nekem mindenféle ilyen speciális fedezeti forrás­nak valamely speciális kiadási célra való biztosí­tásával szemben nagyon élénk aggályaim vannak, mert hiszen ez megszünteti a rendszer áttekinthető­ségét, az egységes gazdálkodás lehetőségét (ügy van !) s oda vezet, hogy azután mindenféle külön céloknak mindenféle külön bevételeket fogunk ki­választani és megállapítani, de az egyetemes jel­legű és célú kiadásokat aztán egyáltalában nem fogjuk tudni fedezni, (ügy van!) Kérem tehát ennek a határozati javaslatnak is az elutasitását. Cserti József t. képviselő urnák is van egy­índitványa, amelyben az ezer holdon felüli birtok­kal rendelkező tisztviselőknek elbecsáttatása iránt kivan intézkedést. (Elénk helyeslés a baloldalon.) Kóródi Katona János : Ezt el kell fogadni ! Re­víziót kérünk ! Káílay Tibor pénzügymtnister : Az én állás­pontom az, hogy mi nem aszerint válogatjuk ki a tisztviselőket, hogy kinek van ezer hold földje, vagy kinek nincs, hanem aszerint, hogy ki alkal­mas az állami szolgálat ellátására és ki nem. Ne­künk az, hogy annak a tisztviselőnek milyenek a privát körülményei, teljesen közömbös. (Mozgás a baloldalon.) Az állam ugyanis nem ellátó intézete a tisztviselőknek. (Zaj. Halljuk! Halljuk! Elnök csenget.) Az állam nem azért tart magának tiszt­viselőket, mert a társadalomnak egy bizonyos osztályát el kell tartani, (Felkiáltások balfelől : Azért is !) hanem azért, mert vannak olyan funk­ciók, amelyeket tisztviselőkkel kell elvégeztetnie, az államnak egy adminisztrációt kell elláttatnia s ennélfogva ellenszolgáltatásért alkalmazzuk ezen adminisztráció ellátására a társadalomnak egy ré­szét, azt, amely ennek a dolognak ellát S SEIT«) azért az ellenszolgáltatásért vállalkozik. (Igaz! ügy van ! jobbfelöl. Zaj a baloldalon.) Megjegyzem kü­lönben, hogy a tisztviselői törvényjavaslatban, amelyet épen emiitettem, gondoskodni kívánunk a magunk részéről arról is, hogy az adminisztratív apparátus leépittessék. (Helyeslés a középen.) hogy a tisztviselők egy része ebből az alkalomból kifolyó­lag most már igazán végelbánás alá vonassék, ille­tőleg, hogy ezeknek terheitől szabaduljunk. Mert hiszen nem is tudnék másként a törvényhozás elé jönni egy ilyen, az illetményeket emelő javaslat­tal, hanem igyekezném biztosítani egyidejűleg azt, hogy a leépítés tekintetében megtesszük azt, ami

Next

/
Oldalképek
Tartalom