Nemzetgyűlési napló, 1920. XV. kötet • 1922. január 13. - 1922. január 25.

Ülésnapok - 1920-295

À nemzetgyűlés 295. ülése 1922. évi január hó 23-án, hétfőn. 403 az igy fedezett részről kell beszélnünk, hanem beszélnünk kell a másik részéről, amely nincs ilyen rendes bevételek által fedezve. Es ha itt a nemzetgyűlésben csak a múltkoriban is a nyomor­ról volt szó lka tisztviselői osztály súlyos hely­zetét kell minduntalan szóvá tennünk, akkor rá kell mutatnom arra, hogy igenis ennek a nyomor­nak, ennek a nehéz helyzetnek a bankóprés folytán való megadóztatása az, amiből ezeket a hiánvzó összegeket fedezzük. Beszélnünk kell továbbá a kiadásokról, illetve azok leszállításáról. Eliminálnunk kell a költség­vetésből mindazt, ami csak egyeseknek és nem az egész közületnek szolgál céljaira, (ügy van! bal­felől.) eliminálnunk kell mindazt, ami nem gazda­ságos kiadás és eliminálnunk kell azt, ami viszo­nyainknak meg nem felel. (Helyeslés à bal- és a szélsőbaloldalon.) Ez utóbbi téren azután nagy a véleményeltérés köztünk. Sokan, többek között Czeglédy Endre képviselő ur is, szemére vetették a kormánynak, hogy programmja igen szegényes, hogy beruházások alig vannak. (Felkiáltások a baloldalon : ügy is van !) Én ezt elismerem. Való­ban igen sok szépet, igen sok jót és igen sok nagyot lehetne alkotni, és különösen egy olyan országban, amely négyéves háborún ment át, és amelyet két forradalom pusztított el . . . Rupert Rezső: Három! Valljuk be, hogy három ! Kállay Tibor pánzügyminister :... bizonyára nagyon sok volna a 'teendő. De szomorú sors az — és e tekintetben az államok és közületek háztar­tása nem különbözik az egyesekétől — hogy a szegény ember, akinek a legtöbb a szükséglete, amelyet kielégítenie kellene, a legkevesebbet tudja költeni magára. A sorssal méltóztassék tehát perbe szállni t. képviselő ur és ne a kormánnyal. Bródy Ernő : A kormány csinálja a sorsot ! (Derültség és ellenmondások a jobboldalon.) Rupert Rezső: Az atrocitások rendszere! Meskó Zoltán : A sors csinálja a kormányt ! (Zaj és közbeszólások a jobb- és a baloldalon.) Kerekes Mihály: Első a munkaalkalom meg­teremtése. Kállay Tibor pénziigyminister : Nem mond­ható azonban, hogy a kormány ne áldozna eleget beruházásokra. Ha méltóztatik megnézni az 1921— 22. évi költségvetést, ebben két milliárd van fel­véve ilyen célokra, épen száz százalékkal több, mint a megelőző esztendőben. Azoniávül nem té­veszthető szem elől, hogy az 1921—22. évi költ­ségvetésben, ami különösen a vasúti guruló anyag beszerzésére előirányzott összegeket illeti, ezek nem vétettek teljesen igénybe, mert a megrendelések csak most bonyolittattak le és a kifizetések csak most eszközöltettek, úgyhogy akkor kevesebb, most pedig több a kiadásunk, szóval az emiitet­tem százalékarány a két év között még emelkedett. Meg kell említenem azt is, ami különösen a munkanélküliek foglalkoztatása szempontjából fon-~ tos, hogy t. i. az uti építkezések céljaira, melyekre a költségvetésben is már ötvenhét millió korona lett előirányozva, a jelenlegi indemnitásba — ha jól emlékszem — ujabb harminchat milliót vet­tünk fel. Ez kizárólag az állami építkezésekre vonatkozik. (Felkiáltások balfelöl : Ez semmi !) Rupert Rezső : Vizcsöpp a tengerben ! Kállay Tibor pénziigyminister: Jelezhetem, hogy a törvényhatósági utak épitése — és ezek teszik ki a nagyobb részt — folyamatban van. Ezeket is sürgetjük, mind a kereskedelemügyi minister ur, mind én, különösen azoknak a közúti költségvetéseknek megállapítása és az ottani be­vételek kifejlesztése utján, amelyekből a szüksé­ges fedezetet ezekre az építkezésekre biztosithat­juk. De ezen normális eszközökön kivül a legutóbbi időben még külön hitelt koncedáltam épen ezen törvényhatósági útépítkezésekre a kereskedelem­ügyi minister urnák, úgyhogy adott viszonyaink­hoz és szomorú helyzetünkhöz képest minden­esetre elmentünk addig, ameddig egyáltalában el­mehettünk. Czeglédy Endre: Beismerik, hogy a termelés­től elvonják a legszükségesebb eszközöket is ! Kállay Tibor pénziigyminister : Az indemni­tásba fel van véve egy külön tétel a budapesti kikötő létesítésére, ötszáz millió korona engedélye­zését kérjük erre az építkezésre, (Helyeslés a szélső­baloldalon.) amelyre már a folyamatban lévő mun­kálatok kapcsán 280 milliót költünk. Ezenkivül felhatalmazást kérünk tárgyalásoknak a franciák­kal való megindítására, amely megkötendő szerző­dés alapján való munkálatok szintén igen jelenté­keny, talán egy milliárdot kitevő összeget is fog­nak igényelni. (Helyeslés a jobboldalon.) Azt hiszem, nem mondható, hogy ezzel Buda­pest centrális fekvésének és központi helyzetünk­nek kihasználása, illetve e kihasználás lehetővé tétele érdekében nem tennők meg mindazt, ami egyáltalán módunkban áll. De ennek a centrális helyzetnek és különösen a forgalomnak és Buda­pestnek, mint centrumnak kifejlesztése érdekében egyéb tárgyalásaink is folynak ; aminthogy mél­tóztassék meggyőződve lenni, hogy a szomorú gazdasági helyzetet és azt a nehézséget, mellyel küzdenünk kell, senki sem érzi annyira, mint a kor­mány és hogy tárgyalunk és állandóan foglalko­zunk tervekkel és ideákkal, de nem a mi hibánk, hanem a viszonyoké, ha száz közül egy ha meg­valósítható. De nem lehet ezt az egyet vagy kettőt sem, mely megvalósítható, lekicsinyelni, mert a gazdasági élet — és ezt nagyon sokan szem elől tévesztik — ilyen egyes megoldásokból, ilyen egyes vállalkozásokból mozaikszerűen épül fel. Czeglédy Endre : De rendszerben. Ez rendszer nélkül megy ! Kállay Tibor pénziigyminister: Egy ember által adott rendszeres prcgramm a pénzügyi meg­oldáshoz, az állami pénzügyek épületének a fel­építéséhez kell. És itt, sajnos, konstatálom ma­gamra nézve, hogy sem Czeglédy Érdre t. kép­viselő ur, sem pedig különösen Fiiedrich István t. képviselőtársam nem látta erre nézve sem program­momban a koncepciót. 51*

Next

/
Oldalképek
Tartalom