Nemzetgyűlési napló, 1920. XV. kötet • 1922. január 13. - 1922. január 25.
Ülésnapok - 1920-295
À nemzetgyűlés 295. ülése 1922. évi január hó 23-án, hétfőn. 403 az igy fedezett részről kell beszélnünk, hanem beszélnünk kell a másik részéről, amely nincs ilyen rendes bevételek által fedezve. Es ha itt a nemzetgyűlésben csak a múltkoriban is a nyomorról volt szó lka tisztviselői osztály súlyos helyzetét kell minduntalan szóvá tennünk, akkor rá kell mutatnom arra, hogy igenis ennek a nyomornak, ennek a nehéz helyzetnek a bankóprés folytán való megadóztatása az, amiből ezeket a hiánvzó összegeket fedezzük. Beszélnünk kell továbbá a kiadásokról, illetve azok leszállításáról. Eliminálnunk kell a költségvetésből mindazt, ami csak egyeseknek és nem az egész közületnek szolgál céljaira, (ügy van! balfelől.) eliminálnunk kell mindazt, ami nem gazdaságos kiadás és eliminálnunk kell azt, ami viszonyainknak meg nem felel. (Helyeslés à bal- és a szélsőbaloldalon.) Ez utóbbi téren azután nagy a véleményeltérés köztünk. Sokan, többek között Czeglédy Endre képviselő ur is, szemére vetették a kormánynak, hogy programmja igen szegényes, hogy beruházások alig vannak. (Felkiáltások a baloldalon : ügy is van !) Én ezt elismerem. Valóban igen sok szépet, igen sok jót és igen sok nagyot lehetne alkotni, és különösen egy olyan országban, amely négyéves háborún ment át, és amelyet két forradalom pusztított el . . . Rupert Rezső: Három! Valljuk be, hogy három ! Kállay Tibor pánzügyminister :... bizonyára nagyon sok volna a 'teendő. De szomorú sors az — és e tekintetben az államok és közületek háztartása nem különbözik az egyesekétől — hogy a szegény ember, akinek a legtöbb a szükséglete, amelyet kielégítenie kellene, a legkevesebbet tudja költeni magára. A sorssal méltóztassék tehát perbe szállni t. képviselő ur és ne a kormánnyal. Bródy Ernő : A kormány csinálja a sorsot ! (Derültség és ellenmondások a jobboldalon.) Rupert Rezső: Az atrocitások rendszere! Meskó Zoltán : A sors csinálja a kormányt ! (Zaj és közbeszólások a jobb- és a baloldalon.) Kerekes Mihály: Első a munkaalkalom megteremtése. Kállay Tibor pénziigyminister : Nem mondható azonban, hogy a kormány ne áldozna eleget beruházásokra. Ha méltóztatik megnézni az 1921— 22. évi költségvetést, ebben két milliárd van felvéve ilyen célokra, épen száz százalékkal több, mint a megelőző esztendőben. Azoniávül nem téveszthető szem elől, hogy az 1921—22. évi költségvetésben, ami különösen a vasúti guruló anyag beszerzésére előirányzott összegeket illeti, ezek nem vétettek teljesen igénybe, mert a megrendelések csak most bonyolittattak le és a kifizetések csak most eszközöltettek, úgyhogy akkor kevesebb, most pedig több a kiadásunk, szóval az emiitettem százalékarány a két év között még emelkedett. Meg kell említenem azt is, ami különösen a munkanélküliek foglalkoztatása szempontjából fon-~ tos, hogy t. i. az uti építkezések céljaira, melyekre a költségvetésben is már ötvenhét millió korona lett előirányozva, a jelenlegi indemnitásba — ha jól emlékszem — ujabb harminchat milliót vettünk fel. Ez kizárólag az állami építkezésekre vonatkozik. (Felkiáltások balfelöl : Ez semmi !) Rupert Rezső : Vizcsöpp a tengerben ! Kállay Tibor pénziigyminister: Jelezhetem, hogy a törvényhatósági utak épitése — és ezek teszik ki a nagyobb részt — folyamatban van. Ezeket is sürgetjük, mind a kereskedelemügyi minister ur, mind én, különösen azoknak a közúti költségvetéseknek megállapítása és az ottani bevételek kifejlesztése utján, amelyekből a szükséges fedezetet ezekre az építkezésekre biztosithatjuk. De ezen normális eszközökön kivül a legutóbbi időben még külön hitelt koncedáltam épen ezen törvényhatósági útépítkezésekre a kereskedelemügyi minister urnák, úgyhogy adott viszonyainkhoz és szomorú helyzetünkhöz képest mindenesetre elmentünk addig, ameddig egyáltalában elmehettünk. Czeglédy Endre: Beismerik, hogy a termeléstől elvonják a legszükségesebb eszközöket is ! Kállay Tibor pénziigyminister : Az indemnitásba fel van véve egy külön tétel a budapesti kikötő létesítésére, ötszáz millió korona engedélyezését kérjük erre az építkezésre, (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) amelyre már a folyamatban lévő munkálatok kapcsán 280 milliót költünk. Ezenkivül felhatalmazást kérünk tárgyalásoknak a franciákkal való megindítására, amely megkötendő szerződés alapján való munkálatok szintén igen jelentékeny, talán egy milliárdot kitevő összeget is fognak igényelni. (Helyeslés a jobboldalon.) Azt hiszem, nem mondható, hogy ezzel Budapest centrális fekvésének és központi helyzetünknek kihasználása, illetve e kihasználás lehetővé tétele érdekében nem tennők meg mindazt, ami egyáltalán módunkban áll. De ennek a centrális helyzetnek és különösen a forgalomnak és Budapestnek, mint centrumnak kifejlesztése érdekében egyéb tárgyalásaink is folynak ; aminthogy méltóztassék meggyőződve lenni, hogy a szomorú gazdasági helyzetet és azt a nehézséget, mellyel küzdenünk kell, senki sem érzi annyira, mint a kormány és hogy tárgyalunk és állandóan foglalkozunk tervekkel és ideákkal, de nem a mi hibánk, hanem a viszonyoké, ha száz közül egy ha megvalósítható. De nem lehet ezt az egyet vagy kettőt sem, mely megvalósítható, lekicsinyelni, mert a gazdasági élet — és ezt nagyon sokan szem elől tévesztik — ilyen egyes megoldásokból, ilyen egyes vállalkozásokból mozaikszerűen épül fel. Czeglédy Endre : De rendszerben. Ez rendszer nélkül megy ! Kállay Tibor pénziigyminister: Egy ember által adott rendszeres prcgramm a pénzügyi megoldáshoz, az állami pénzügyek épületének a felépítéséhez kell. És itt, sajnos, konstatálom magamra nézve, hogy sem Czeglédy Érdre t. képviselő ur, sem pedig különösen Fiiedrich István t. képviselőtársam nem látta erre nézve sem programmomban a koncepciót. 51*
