Nemzetgyűlési napló, 1920. XV. kötet • 1922. január 13. - 1922. január 25.

Ülésnapok - 1920-294

A nemzetgyűlés 294. ülése 1922. évi január hó 21-én, szombaton-, 389 Nekem sem Szőke Lajoshoz, sem senki máshoz semmi közöm nincsen, érdekünkben semmi irást nem adtam senkinek, senkivel nem is beszéltem, senkit nem befolyásoltam és ezt az igazolványt sem azért adtam ki, hogy ezzel a közigazgatási bizottság gazdasági albizottságának döntését irá­nyítsam, hanem csupán abból a célból, mert az egyik félnek igazolására volt szükség, ebből á cél­ból pedig ezt az igazolványt hivatalból volt köte­lességem kiadni. Rupert Rezső: Ugy van, nagyon derék ember ez a Szőke. Mayer János földmivelésíigyi minister: Meg­állapítom továbbá azt, hogy az a hetven kisbérlő, akiről Kerekes Mihály t. képviselőtársam itt emlí­tést tett, nem lett kidobva a birtokából, ezek az emberek ma is birtokban vannak, gazdálkodnak, tehát nem igaz, hogy egész instrukciójukkal teljesen föld nélkül maradtak és elvesztették szere­püket és munkakörüket. Kerekes Mihály: Ennek örülök. Mayer János földmivelésügyi minister: Meg­állapítom még azt is, hogy Szőke Bélának nincs ezer hold földje, hanem csak 160 holdjuk van kettőjüknek, amint hogy az sem igaz, hegy ezer­holdasok, vagy hogy az édesanyjuknak 600 holdja van, mert édesanyjuk már nem is él és csak mos­tohaanyjuknak van 600 hold földje, amihez azon­ban nekik semmi közük nincsen. Mindazok a felemiitett dolgok tehát, amelyek­kel Kerekes Mihály t. képviselőtársam ajá akarta támasztani érveit, valótlanok, illetve nem ugy állanak, mint ahogy azt t. képviselőtársam itt állitotta. (Zaj jobbfelöl.) Érthetetlen, t. Nemzetgyűlés, hogy Kerekes Mihály t. képviselőtársam a napló szerint azt mondotta (olvassa) : »Bár elismerem, hogy a földmivelésügyi ministeiium most már nem igen gyakorolhat ingerenciat erre a dologra, mert hiszen ez az országos földbirtokrendező bírósághoz tar­tozik.« Majd később azt mondta (olvassa) : »Inter­pellációmat kizárólag azért hoztam ide, hogy ha a földmivelésügyi mimstermmnak nincs is joga ahhoz, hogy a bíróság döntésébe beavatkozzék« — mondom, érthetetlen előttem, hogy midőn a kép­viselő ur egyfelől elismeri, hogy a földbirtokrendező bíróság dolgába én nem avatkozhatom bele, interpellációjában mégis azt kérdezi (olvassa) : »Van-e tudomása a földmivelésügyi minister urnák, hogy ez a bérleti szerződés megköttetett és ha van tudomása, hajlandó-e arra, hogy a nép tör­vényszerinti jogait nullifikáló eme bérleti szerző­dést megszüntesse ?« Tehát elismeri a képviselő ur, hogy én semmi­féle ingerenciat nem gyakorolhatok a legfelsőbb fokon meghozott ítéletre, ezzel szemben azonban interpellációjában mégis azt kéri, hogy nullifikál­jam ezt az Ítéletet. Ez egymásnak ellenmondó kívánság. Elismeri egyrészről, hogy nem tudom tenni és törvény szerint nem is tehetem, más­részről pedig kéri, hogy tegyem meg. Hát t, képviselőtársam, én igenis } tudok erről a bérletről, azonban azt is megállapítom, hogy ott van a Léderer-uradalom és a Szápáry-uradalom, amelyen — gróf Szápáry Gyuláné 4000 holdas bir­tokán — a földbirtokreform -végrehajtása céljából a parcellázások máris megkezdődtek és igy a földbirtokreform végrehajtása során az ottani földigénylők igényei az egész vonalon kielégítést fognak nyerni, annál is inkább, mert a legközelebb végrehajtásra kerülő vagyonváltságról szóló tör­vény alapján is annyi terület birtokába fog jutni a földbirtokrendező bíróság, hogy ott nem marad senki kenyér és föld nélkül azok közül, akik a törvény alapján földre igényt tarthatnak. (He­lyeslés.) Ennyit voltam bátor a t. képviselő ur inter­pellációjára megjegyezni. Tisztelettel kérem a nemzetgyűlést, hegy válaszomat tudomásul venni méltóztassék. (Általános helyeslés.) Elnök : Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Kerekes Mihály : T. Nemzetgyűlés ! En a mi­nister ur válaszát természetesen tudomásul ve­szem, mert megnyugtatott, hogy ott a földigény­lők ki vannak vagy ki lesznek elégítve és most tisztán és kizárólag csak abból a szempontból kívánok a válasszal foglalkozni, mert a minister ur ugy állítja be a kérdést, mintha ez egy nem tudom milyen felfujt dolog volna, mintha szántszándék­kal robbanó bombaként akartam volna ezt a köz­véleménybe bedobni, hogy itt mi minden történt. Semmi sem áll távolabb tőlem, mint hogy ilyen bombákat dobjak. A tények, amiket elő­adtam, megfelelnek a valóságnak. Nem áll az, mintha én azt mondtam volna, hogy Szőkének ezer holdja van, mert ha méltóztatik elolvasni a naplóból beszédemet, akkor látni fogja a minis­ter ur, hogy én is 160 holdról beszéltem és csak azt mondottam., hogy az anyja, vagy a mostohája azonban ezer holdon gazdálkodik. Engem, amikor interpellációmat bejegyeztem, tisztán az a cél vezérelt, hogy azok a szegény em­berek, akik törvény szerint földet igényelhetnek, ne legyenek .ettől a joguktól egy másik birtokos kedvéért elütve, hanem akár kisbérletet, akár nagyobb bérletet, vagy öröktulajdont kapjanak ők is. Most még kizárólag egy kérdést akarok fel­vetni, ii. i. azt, hogy én azt vitattam, hogy a föld­reform végrehajtási utasításának az a része, amely Magyarországon a kisbérlőket földhöz juttatja, módosításra nem szorul, mert a végrehajtási uta­sításban benne van, hogy a gazdasági főfelügyelő­ségnek első kötelessége mérlegelés tárgyává tenni, vájjon vannak-e Törökszentmiklóson olyan sze­gény emberek . . . Mayer János földmivelésügyi minister: Nem az én feladatom. Kerekes Mihály: Bocsánatot kérek, t, mi­nister ur, ha a gazdasági albizottság nem telje­siti a kötelességét, ezért valaki felelős, valakinek mégis utasítani kell a gazdasági főfelügyelőséget, hiszen a végrehajtási utasításban benne van, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom