Nemzetgyűlési napló, 1920. XV. kötet • 1922. január 13. - 1922. január 25.

Ülésnapok - 1920-294

A nemzetgyűlés 294. ülése 1922. méltóztassék, épen azért, bogy ne dobjunk be ujabb üszköt ebbe az egész ügybe, hogy ne pertraktáljunk olyan dolgokat, amelyek még nem hívták fel a nagyközönség figyelmét. Epen a nemzetgyűlés és az elnöki tekintély méltóságának megvédésére hozta ezt a javaslatot a mentelmi bizottság többsége. Mert hiszen, amint* bölcsen méltóztatik tudni, a későbbi kimagyarázkodások alkalmával kisülne, — és csak ezt bátorkodom egyelőre jelezni és a t. nemzetgyűlés elé tárni — hogy bizonyos tévedés, ami minden emberrel megtörténhetik, történt akkor, amikor Szilágyi Lajos képviselőtársunk ezen elnöki cenzúrában részesült. Amennyiben a t. Nemzetgyűlés ugy határozna, hogy a 258. §. értelmében Szilágyi Lajos képviselőtársunk a nemzetgyűlés előtt a nemzetgyűlést megkötetni köteles, ebben az esetben valamelyes formában ismét szóvá tétetnék az, hogy ez nem felel meg annak az igazságosságnak, amely igazságosságot szem előtt kell tartanunk ; nem felel meg pedig épen azok után a kimagyarázkodások után, amelyeket — ismétlem — nem akarok bedobni a nagyközönség elé, amelyek azonban tegnap itt tényleg részben a zárt ülésen, részben ennek folyományaként a nyilt ülésen is megtörténtek. En a Ház tanácskozásképességének nyugalma . . . Rakovszky István : Ugy van ! Somogyi István : ... és a Ház méltósága, az elnöki tekintély egyenes méltósága érdekében (Helyeslés balfelöl.) ismétlem, ne méltóztassék odavinni a dolgot, hogy bővebbet mondjunk róla. Épen ezért hozatott meg igy a mentelmi bizottság indítványa. Tisztelettel kérem, méltóztassék a többségi véleményt elfogadni. Ugyanekkor bátorkodom az igen t. Nemzetgyűlésnek bejelenteni, hogy Rubinek István t. képviselő ur, mint a mentelmi bizottság tagja, ezen véleménnyel szemben kisebbségi véleményt jelentett be. (Halljuk! a jobboldalon.) Elnök : A kisebbségi vélemény bejelentőjét illeti a szó. Rubinek István : T. Nemzetgyűlés ! Én magam sem óhajtok visszatérni a tegnapi eseményekre, csak konstatálni óhajtom azt, hogy tegnap Szilágyi Lajos t. képviselőtársam az elnöki enunciációval szemben olyan renitens magaviseletet tanúsított, (Zaj a baloldalon.) amilyen ebben a Nemzetgyűlésben annak összejövetele óta még nem történt. (Felkiáltások baloldalról: Elintéződött !) A súlypont azonban nem annyira magán a renitensségen, mint ennek következményein van, t. i. hogy ennek következménye olyan tumultus előidézése volt, amilyen tumultus talán még a nemzetgyűlést megelőző parlamentben is ritkította párját. * B. Szterényi József: De nem ő idézte elő. Rubinek István : Előidézője az a renitensség volt, amelyet Szilágyi t. képviselő ur az elnöki enunciációval szemben tanusitott. NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ. 1920—1921. — XV. KÖTET. évi január hó 21-én, szombaton. 385 Ami azt a precedenst illeti, amelyre t. képviselőtársam, az előadó ur, hivatkozott, t. i. Szmrecsányi t. képviselőtársam esete, jelen esettel össze sem hasonlítható. Ott a nemzetgyűlés a mentelmi bizottsághoz utasította Szmrecsányi t. képviselőtársunkat, ő azonban, mielőtt a mentelmi bizottság az ő határozatát meghozta volna, itt a nemzetgyűlés színe előtt ünnepélyesen megkövette a nemzetgyűlést. Természetes tehát, hogy meghaladott álláspont volt a mentelmi bizottság határozata. A jelen esetben azonban ez nem történt meg. Amit az előadó ur itt előadni szükségesnek látott, hogy tegnap itt a kimagyarázkodás mindkét fél részéről megtörtént, arra azt mondom, hogy csak a tekintetben történt meg a kimagyarázkodás, vájjon Szilágyi képviselő ur a kormányzó ur őfőméltóságát bevonta-e a vitába, igen vagy nem? Nem történt azonban kimagyarázkodás, és nem történhetett a tekintetben . . . Bródy Ernő: El lett intézve! Rubinek István : . . . vájjon Szilágyi Lajos az elnöki enunciációval szemben renitensséget tanusitott-e, igen vagy nem? B. Szterényi József: Maga az elnök kimagyarázta. (Zaj balfelöl, Mnök csenget.) Rubinek István : T. Nemzetgyűlés S Nem óhajtok ennek megvitatásába bocsátkozni, de a mentelmi bizottság sincs hivatva annak megállapításába bocsátkozni, vájjon az elnöki szómegvonás helyes volt-e és nem alapult-e tévedésen ? (Zaj a baloldalon.) Épen Rakovszky t. kép viselőtársam fejtette ki ma igen helyesen, hogyha eset következett volna is be, hogy az elnöki szómegvonás tévedésen alapult volna, a t. képviselő urnák akkor is meg kell hajolni az elnöki enunciáció előtt és renitensséget nem szabad tanúsítania. (Helyeslés a jobboldalon.) Akkor pedig, amikor az elnöklő alelnök ur még módot adott a t. képviselő urnák arra, hogy a házszabályokhoz szóljon s eljárását kimagyarázza, ennek dacára nem tette meg ezt, hanem továbbra is renitens magaviseletet tanúsított. (Zaj a baloldalon.) B. Szterényi József: Álljunk bosszút! Rubinek István: A jelen esetben nem lehet eltekinteni attól, hogy az illető képviselő cselekedetének következményeit magára nézve levonja. A Ház tanácskozásképessége csak ugy tartható fenn, ha minden egyes képviselő aláveti magát az elnöki enunciációnak , . . Dinich Vidor : És nem verekszik ! Rubinek István : . . . mert különben az elnök nem képes a fegyelmet és rendet a Házban fentartani. Ezeknek következménye gyanánt tisztelettel kérem, méltóztassék utasítani Szilágyi Lajos képviselő urat, hogy a nemzetgyűlést ünnepéivesen kövesse meg. Fangler Béla: És akik verekedtek? 49