Nemzetgyűlési napló, 1920. XV. kötet • 1922. január 13. - 1922. január 25.
Ülésnapok - 1920-293
520 A nemzetgyűlés 293. ülése 1922, Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Méltóztassék folytatni ! 7 Barla-SzabÓ József: Nagyon sokat személyeskednek a túloldalról ! VáZSOnyi Vilmos : Majd itt lesz, ka befejeztük a ciklust ! (Derültség a szélsőbaloldalon.) Szilágyi LajOS : Hát megígérem túloldali igen t, képviselőtársamnak, hogy rövidebb leszek beszédemben, mint az ő politikai barátja, Kováts János István volt, aki tudvalévőleg kormánypárti képviselő és mégis az egész délelőttöt kibeszélte. Szigorú tárgyilagossággal meg kell állapitanunk azt, hogy elámitották a népet akkor, amikor megígérték neki, kogy a községet és a megyét is reformálni fogják. Tankovich János : Nem vallottuk, kogy üsd a zsidót ! Rassay Károly : Hát ki vallotta ? Tankovich János *. Itt nem vallotta senki ! Rassay Károly : Hallottuk onnan is ! Volt ott is egypár ébredő ur ! Kerekes Mihály : Hegedűs György mit csinált ? Elnök : Kérem Rassay és Tankovich képviselő urakat, ne folytassanak egymással társalgást, igy nem lehet tanácskozni ! Szilágyi LajOS : Jelenleg a vármegyei közgyűléstől teljesen idegen a vármegyei nép. Azt csak nem fogják megcáfolni a túloldalról, hogy a vármegyei törvényhatósági bizottság ma nem azonos a vármegye képviseletével; (ügy van! ahol-és a szélsőbaloldalon.) elszakadtak egymástól, és a törvényhatósági bizottság önmagát kiélt testület képét mutatja. Ma ez a tény. Már pedig mi ebbe csak ugy csendesen beletörődni nem tudunk, mint ahogyan sokan teszik a túlsó oldalon. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Ez a rendszer, ami a vármegyékben és a községeknél van, tovább nem tartható fenn. Senki a saját ügyében biró nem lehet, következésképen a tisztviselőket is ki kell zárni abból, hogy a saját maguk ténykedése fölött mint bizottsági tagok Ítélkezzenek. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Elszomoiitó, ha csak csonka Bihar vármegye törvényhatósági bizottságát és annak gyűléseit nézem, hogy minden egyes alkalommal többségben vannak a tisztviselők, velünk, a megyebkottsági tagokkal szemben. Ha az alispán és főispán a szolga bírákat berendeli, akkor a liszt viselőkkei ' együtt többen vannak, rrint a bejövő megyebi?ottsági tagok. (Helyeslés és felkiáltások a szélsőbaloldalon : így van mindenütt !) A vármegyei bizottságot illetőleg mirdenesetre az az álláspontom, hogy senkit nem lehet kizárni az alkotmány sáncéiból, akit cda már egyszer bevezettek. (Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) A szavozópdgár öntudatát visszeftjleszteiii, önérzetét megbántam, őt a már egyszer e'lvezett jogaitól rregfosztari én szerintem nem lehet. (Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Szijj Bálint: Mikor munkapirti veit, miért nem ezt követelte ? évi január hó 20-án, pénteken. Bródy Ernő : Tanult ! (Derültség.) Szilágyi Lajos : Ugy látszik, S ijj Bálint t. képviselőtársam csak az Utolsó időben olvas újságot, mert ha a régebbi években is olvasott volna lapokat^ tudná, hogy a munkapártban is igen sok ember volt, aki az általános választójognak volt a hive és engem egy hivatalos kommünikében meg is bélyegeztek amiatt, hogy az általános választójog érdekében egy röpiratot irtam. (Felkiáltások balfelől : Nahát!) Tehát at. képviselőtársam rósz helyre irányította a megjegyzését. Amikor a legutóbbi szavazásnál az urnához .szólítottuk polgártársainkat, nem mondottuk nekik azt, hogy csak egyszer és csak most ennél az egy alkalomnál szavazhatnak, hanem épen ellenkezőleg azt mondottuk nekik, hogy szavazati jogukat nemcsak a nemzetgyűlés tagjainak megválasztásánál, hanem a községi képviselőtestület és a vármegyei törvényhatósági bizottság megválasztásánál is gyakorolni fogják. A választópolgárok ezt az Ígéretet nyilvántartották és most a kisgazdapárt határozhat, amit akar, de a szavazópolgárok előtt helyt kell állni az akkori Ígéretekért. Tankovics János : Bizza ránk a képviselő ur, mi tudjuk a köíélességünket ! Rassay Károly : Ezzel nem lehet bolonditani senkit ! Tankovics János: Nem bolonditunk, ezt visszatestálom ! Épen azért alakult az önök pártja, hogy port hintsen szemünkbe a Magyar Ugarral ! Barla-Szabó József: Vörös Ugar, nem Magyar Ugar ! Rassay Károly : A doktor ur talán csizmával jött a világra ? Szilágyi Lajos: A választói jog megszükitésébe tehát nem megyünk bele. A választói jogosultság mérvénél talán még fontosabbnak tartom a választás szabadságát és tisztaságát. Ugyanis azt követeljük, hogy katonák, csendőrök, rendőrök, közigazgatási tisztviselők, nemzetvédelmi tisztek vagy a Move és Érne ne vehessenek részt a választási akciókban. A sajtószabadságot és a gyülekezési szabadságot követeljük a választások előtt. Sándor Pál : Hiába követeljük ! Szilágyi Lajos: Követeljük azt is, hogy a választások titkosak legyenek, és pedig az egész országban, ugy a városokban, mint a községekben. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Azonkívül követeljük azt is, hogy a szavazás kötelező legyen, (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) s annak kötelező vcltára szankció is legyen. (Helyeslés.) Tehát ne történjék meg az, ami a legutolsó nemzetgyűlési választásoknál történt, hogy ki volt ugyan mondva a kötelező szavazás, de az, aki a szavazásban részt rem vett, nem k?p-a meg a maga büntetését. (EUenmondások jobb felől.) Követeljük, hogy szankciója legyen annak, hegy a szavazás kö'fle^ő. Szijj Bálint: Efogrdjuk! Szilágyi Lajos : Egy bironyos, hegy olyan választásokat — nagyon sajnálom, hogy már elment
