Nemzetgyűlési napló, 1920. XV. kötet • 1922. január 13. - 1922. január 25.

Ülésnapok - 1920-292

286 A nemzetgyűlés 292. ülése 1922. szociális reform. A pénzügyre vonatkozólag ezt mondotta, hogy a takarékosság a legfontosabb s hogy a kormány jószándékait mutassa, kérni fogja a nemzetgyűlés pénzügyi bizottságát, hogy az 1922/23. évi költségvetés le/tárgyalásának rendjén a takarékosság szempontjait érvényesitse. A nemzetgyűlés előtt fekszik — mondotta a ministerelnök ur — a ház és egyéb vagyonok váltságára vonatkozó javaslat. És követni fogja ezt még a háborús vagyonok váltsága és hasonló javaslatok. Ezekkel a javaslatokkal — úgymond a ministerelnök ur — szándékunk a Házat foglalkoztatni, abban a sorrendben és azon a módon, hogy a Ház a fontosabb alkotmányjogi és egyéb javaslatokat mindenesetre elintézze. (Egy hang a jobboldalon : De akkor nem hell obstruálni folyton !) Bocsánatot kérek, nincs itt obstrukció. Hol van egy javaslat ? Tessék mutatni egy javaslatot. (Elnök csenget.) Bocsánatot kérek, amikor a napirendet . . . Csontos Imre: A zsidók összeszedték a búzát és most 2000 koronáért adják, meg többért. Bródy Ernő ". Kérem, igen t. képviselőtársam, nem tudom mit beszélt. Hogy a zsidók micsoda búzát szedtek össze, nem tudom, énhozzám nem jutott egy szem sem belőle. (Derültség.) CsontOS Imre: Ott van az atyafiságnál! Bródy Ernő : Nincs az atyafiságomban sehol, kérem. Tehát tessék azt máshol elintézni és máshova adresszálni. Tehát ilyen óriási munkaprogrammot adott elő az igen t. ministerelnök ur, és mégis, egyetlen javaslat sincs előttünk. Perlaki György : De van ! Bródy Ernő : Melyik % Perlaki György: Az ipartörvény revíziója!, Bródy Ernő : Bocsánatot kérek, három héttel a nemzetgyűlés mandátumának lejárta előtt a választójogi javaslat következik mindenekelőtt ! Patacsi Dénes: De nem kellett volna minden két hónapban kormányt buktatni, akkor dolgozhattunk volna ! Friedrich István : Mi buktattunk, hatan ? Perlaki György : Ott van a mezőgazdasági munkások balesetbiztositása. Bródy Ernő : Azt mondja a ministerelnök ur ebben a beszédben, hogy a háború végéig a magyar parlament szűk választójogi alapon állt. Most a hatalom a középosztály kezébe került a nemzetgyűlés által. Azt mondja, hogy ahhoz, hogy a középosztály megtartsa is ezt a hatalmat, ki kell épitenünk a nemzeti demokráciát. Ennek három feltétele van. Az egyik feltétel az, — mondja a ministerelnök ur — hogy olyan választójog alkottassák, amely stabilizálja a politikai hatalomnak ezt a birtoklását, mert a mai választójog erre nem alkalmas. A mai választójog érvénybenmaradása esetén, rövid időn belül, a politikai hatalom a közbenső rétegek kezéből újból kiesnék, tehát kell egy uj választójogot csinálni . . . Patacsi Dénes: Éljenezzetek, Pali bácsi! évi január hó 19-én, csütörtökön. Bródy Ernő : ... tehát kell egy uj választójogot csinálni a ministerelnök ur szerint azért, hogy a közbenső rétegek kezéből ne essék ki a hatalom. Ez az egyik feltétel. A másik feltétel azt mondja, hogy az a két párt, amely ennek a nemzeti demokráciának kifejezője itt a parlamentben, tudniillik a kisgazdapárt és a keresztény nemzeti párt, végre egymásra találjon. Ez a találkozás idáig, azt hiszem, nem igen sikerült, sőt a távolodás mindinkább nagyobb lett. De mindenesetre ez a feltétel nem teljesült. A harmadik feltétel pedig az, hogy ezek a középrétegek semmi körülmények között se kövessenek önző politikát, hogy kiegészüljenek és felvegyék magukba egyik oldalon azokat, akikben a nemzeti érték a múltból maradt meg, a másik oldalon pedig azokat, akikben egy becsületes emelkedés feltételei és lehetőségei megvannak. Ez a harmadik feltétel a ministerelnök ur' szerint szükséges a választójoghoz, amelyet a nyilvánosság elől oly gondosan titkol. Hol van az a választójogi javaslat három héttel a nemzetgyűlés lejárta előtt ? Meskó Zoltán : Az Estben ! (Felkiáltások a jobboldalon : Itt lesz a jövő héten !) Bródy Ernő : Én azt hiszem, t. Nemzetgyűlés, hogy a választójogi javaslatnak három héttel a mandátumok lejárta előtt itt kellene lennie és itt kellene vele foglalkozni. Csontos Imre : Majd meglesz, csak a választók legyenek meg ! Friedrich István : Már megint a karcagi Lloyd George beszél ! (Derültség.) Meskó Zoltán : Ez nem eredeti, eset más mondta tegnapelőtt. Bródy Ernő : T. Nemzetgyűlés ! Igen t. képviselőtársaim elismerhetik annak a jogosultságát, hogy a választójogi törvényjavaslatra kiváncsi vagyok. (Zaj.) Elnök (csenget) : Kérem a képviselő urakat, sziveskedj ének csendben lenni ! Bródy Ernő : Engedelmet kérek, ez a nemzetgyűlés az általános, egyenlő, titkos, a nőkre is kiterjedő választójog alapján gyűlt egybe és ezzel Magyarország belépett egyrészt az európai, másrészt a Balkán-államok sorába. Mert méltóztatik tudomásul venni, hogy mindenütt az egész világon, ugy nyugaton, mint keleten ez a választójog van már érvényben. Meskó Zoltán : Csak látta volna, hogy Jugoszláviában hogyan választottak ! A magyar embernek nem volt szabad szavaznia ! (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon. Felkiáltások balfelől : Ott titkos szavazás van!)-Titkosan nem volt szabad a magyar embernek szavaznia. Bródy Ernő : Azt nem láttam, hogy Jugoszlávia hogy választott, de azt tudom, hogy Magyarországon sok bajnak az volt a forrása, hogy idejében nem reformálták a választójogot. (Felkiáltások a baloldalon és a középen : Ez igaz !) Sok minden nem ugy történt volna az alkotmányos életben, ha nem lett volna olyan rettenetes visszamaradás a választójog terén. Bocsánatot kérek,