Nemzetgyűlési napló, 1920. XV. kötet • 1922. január 13. - 1922. január 25.

Ülésnapok - 1920-291

238 A nemzetgyűlés 291. ülése 1922. évi január hó 18-nn, szerdán. Somogyi István : Már régen befejeztem volna, de öt perc szünet helyett, háromnegyedórás szü­netet kaptam. (Zaj balfélol.) f Szmrecsányi György: Értekezleten volt a kisgazdapárt háromnegyed óra hosszat! Somogyi István: Azt mondja Henzer kép­viselő ur, hogy az 1920 : I. te. alapján. Méltóz­tassék megmutatni nekem, hol van ebben a tör­vényben az, hogy a királynak Magyarország területére rem szabad lépni! Henzer István: Ide csak az jöhet be, akit a nemzet elfogad! (Derültség balfelől. Zaj.) Somogyi István : Még ha a hatalom átvéte­lét megkisérelte volna, ez sem lett volna tör­vénytelen. Méltóztassanak csak megnézni az 1920 : I. te. 12. §-át, amelyet az urak sohasem szoktak nézni. Ez a szakasz azt mondja (ol­vassa) : »A nemzetgyűlés addig, amig az ál­lamfői hatalom gyakorlásának mikéntjét végle­gesen rendezi, és ennek alapján az államfő tisztjét tényleg átveszi...«, nem azt mondja, hogy miután a gyakorlás mikéntjét rendezi, azután az államfőt megválasztja és az a hatalmat át­veszi, hanem azt mondja: majd ha rendezi és az államfő átveszi. Ez egy mákszemnyi kétsé­get sem hagy fenn aziránt, hogy ez a törvény igenis uralkodónak tekintette IV. Károly ki­rályt, amidőn ez megszövegeztetett. (Zaj) Rassay Károly : Ezt én már jobban tudom ! Somogyi István : Megmondom, miként kelet­kezett. Benn voltam a közjogi bizottságban, hát tudom. A Pragmatica Sanctio megszűnése, az elszakított részek, az Ausztriától való elvá­lás folytán természetesen más helyzet állott elő a felségjogokat, az uralkodást illetőleg. Termé­szetes, hogy ezt a kérdést a királlyal nekünk el kellett döntenünk. Erre utalt a törvény, ami­dőn ezt kifejezetten hangsúlyozta. Ennek alap­ján tehát nem volt igaza az elnök urnák, ^mi­dőn közbeszólt, hogy fegyveresen jött be. Es ha fegyveresen jött, az sem törvénytelen. (Zaj jobb­felöl.) Neki felesküdött katonasága van ... (Fel­kiáltások jobbfelől : Fegyveres katonákkal ! Nagy zaj.) Szmrecsányi György : Indokolt volt ! (Derült­ség jobbfelől.) Fangler Béla: Meg akarták gyilkolni a királyt. (Nagy zaj jobbfelől.) Rassay Károly: Egyezzetek meg a pécsi beszédben, mindjárt rendben lesz! Somogyi István : A dolog hogy áll ? Őfel­ségének esküt tett katonasága van az ország­ban ! (Zaj és ellenmondás jobbfelöl.) Gömbös Gyula: Nincsen! (Nagy zaj.) Rakovszky István : Csak azok mondják az ellenkezőjét, akik kellemetlenül vannak érintve. (Folytonos zaj.) Meskó Zoltán : Csak azok mondják, akik kormányzót nem ismernek. Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Somogyi István: Ne méltóztassék Meskó képviselő ur izgulni, a kormányzó urnák letett eskü sem ellenkezik azzal az esküvel, amit a királyra tett le a katonaság. (Nagy zaj a jobb­oldahn.) Gömbös Gyula: A katonaság csak egy emberre esküdhetik, nem kettőre! (Zaj.) Csernus Mihály: ügy van! A királyra es­küdött ! (Nagy zaj.) Nagyon igaza van ! (Foly­tonos zaj. Elnök csenget.) Rassay Károly : Èzt fél évvel előbb kellett volna elmondani. Gömbös Gyula: Svájcból nem lehet had­sereget tartani. Somogyi István : T. Nemzetgyűlés ! Semmi néven nevezendő törvénytelenség nincs az egész dologban. (Zaj.) Akkor, amikor a beszédemet bevégzem, bátor vagyok a t. nemzetgyűlés figyelmét felhívni arra, hogy van nekünk egy tudós emberünk, — az egész ország tiszteli — Apáthy István . . . Kiss Menyhért : Zoológus ! Kerekes Mihály: Van olyan ember, mint Kiss Menyhért. Somogyi István : . . . Európa egyik leghíre­sebb tudósa, azt mondja (olvassa) : »A magyar néplélek addig, amig a megkoronázott király él, avagy le nem mond, az újonnan megkoronázott királyt ugy tekintené, mint a katholikus hivő azt az asszonyt, akit a katholikus férj a tőle elválasztott első hitestársa után feleségül vesz. Ismétlem, itt csak a belső magyar érzésről, nem pedig törvénymagyarázatról vagy a tör­vény iránti tiszteletről van szó.« Itt azután alludál »Bánk bán«-nak egy gyönyörű jelenetére. Ezzel fejezem be én is a beszédemet, ami »Bánk bán«-ban van, ahol azt mondja Petur bán : »Öcsém, az Isten nem segit soha felkent királyok ellen.« Az indemnitási törvényjavaslatot nem foga­dom el. (Élénk éljenzés és taps a bal- és a szélső­baloldalon és a balközépen. Szónokot számosan üd­vözlik.) Elnök : A napirend tárgyalására szánt idő utolsó félórája elérkezvén, megteszem előterjeszté­seimet. Bemutatom a t. Nemzetgyűlésnek a ház­szabályok 262. §-a értelmében a tegnap, folyó hó 17-én megtartott névsorolvasás alkalmával távol volt képviselők, valamint azon képviselők név­jegyzékét, akik a nemzetgyűlés vagy az elnök engedélyével voltak távol, vagy betegek ; végül bemutatom azoknak a képviselő uraknak név­jegyzékét, akik a névsorolvasás alapján elmara­dásukat nálam igazolták. Méltóztatnak kivánni, hogy a névsorok fel­olvastassanak ? (Nem !) Amemryiben nem méltóz­tatnak, attól eltekintünk. A házszabályok 264. §-a a következőképen rendelkezik (olvassa) : »A 262. §. értelmében el­rendelt névsor felolvasásánál a Házban jelen nem volt képviselőknek ezen naptól kezdve napidíj nem jár, mig jelenlétüket, illetőleg elmaradásuk okát a Ház elnökénél személyesen nem jelentik be.«

Next

/
Oldalképek
Tartalom