Nemzetgyűlési napló, 1920. XV. kötet • 1922. január 13. - 1922. január 25.

Ülésnapok - 1920-287

16 A nemzetgyűlés 287. ülése 1922. tézkedjék ugyancsak ebben a törvényjavaslatban aziránt, hogy a volt királyi ház tagjait megillető közjogi jogosítványok, ésigy a főudvarnagyi biróság is, kifejezetten megszüntettessenek.« (Élénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Budaváry László : Nem a főudvarnagyi biróság fáj, hanem az elnöke fáj. Nagyon útjában van a liberálisoknak. Ernst Sándor : ö lesz ott a képviselő abban a kerületben, nem te. (Derültség jobbfelől.) Drozdy GyŐZŐ : Majd az Ernst kerületében is megnézzük, Iá lesz a képviselő ! Rassay Károly : T. képviselőtársam, engedje meg, hogy egy pillanatra megállják. Én kerülöm azt, hogy bárkivel személyeskedjem, de ha Ernst Sándor igen t. képviselőtársam erre a térre lép, akkor engedje meg, hogy meleg szivvel üdvözöljem, hogy ilyen jó egészségben látom itt a nemzetgyűlésben. Megvallom őszintén, hogy amikor azok a nehéz királylátogatási napok voltak, súlyos aggodalmaim voltak Ernst t. képviselőtársam egészségi állapota iránt. (Élénk derültség.) Nem tudtam elfelejteni, hogy amikor egyszer még az egységes pártban próbálkoztunk vele, hogy a párt mondja ki határozatilag azt, hogy a szabad királyválasztás elvének alapjára helyezkedik, Ernst Sándor igen t. képviselőtársam nemes extázisában azt mondta : »Nem lehet, mert én meghalok a királyomért.« (Ugy van ! Ugy van ! a baloldalon.) És én rettegtem azokban a nehéz napokban, hogy be fogok jönni ide a Házba és nem fogom látni Ernst t. képviselőtársamat, mert ő meghalt a királyáért. (Hosszantartó élénk derültség.) MeskÓ Zoltán : Jobb éh i a királyért, * — gondclja ő. Rassay Károly : Mielőtt tovább menn ék az állami élet rendezetlen szakaszain, méltóztassék megérgedni, hegy foglalkozzam egy kérdéssel, amelyet mai beszédem során is a másik oldalról valaki idedobott, azzal t. i., vájjon köztársasági és köztársasági érzelmű vagyok-e vagy sem. Kijelentem, nekem az államforma tekintetében nagyon egyszerű álláspontom vau. Az államforma egy keret, az államforma egy eszköz ; az állam jóléte pedig a tartalom, a cél. Ha ugy fogom látni, hogy a nemzet érdekét a köztársasági államforma mellett tudom szolgálni, -akkor engem még difíamáló körülmény sem fog visszatartani attól, hogy nyiltan a köztársasági államforma mellé álljak, hogy Amerika köztársaság, végy Franciaország köztársaság. (Helyeslés balfelől.) Én nem veszem el egy monarchisztikus államnak sem azt a jogát, hogy ha ugy ismeri fel érdekeit, igenis átalakuljon köztársasággá és nem veszem el a köztársaságnak sem azt a jogát, hogy, ha ugy látja jónak, monarchikus állammá alakuljon át. (Helyeslés balfelől.) Azonban amint a legitimizmussal és a Habsburg-restauráció-ellenességgel szemben azt mondom, hogy nyílt, egyenes utat kell követni, ebben a tekintetben is azt mondom : tessék egyenes, nyílt utat követni az állami életben g Ha azt kérdezik tőlem, köztársasági vagyok-e, évi január hó 13-án, pénteken. azt mondom : belső érzelmemben az vagyok és amely pillanatban azt látom, hogy országom érdekében ebben az irányban többet tudok elérni, mint akár a monarchisztikus államformában, akár a jelenlegi hibrid, fogalmam sir.es róla milyen államalakulatban . . . (Ugy van ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Drozdy GyŐZŐ : Szörnyszülött. Rassay Károly:... akkor ryiltan odaállok és azt mordom, hegy köztársasági vagyok. Négyesy László: Hol van. a következetesség, amelyre az előbb hivatkozott % Drozdy GyŐZŐ: E tekintetben onnan nincs szemrehányni való ! Rassay Károly: ËD Négyesy László t. képviselőtársam előtt mindig mély tisztelettel hajlok meg, de méltóztassék megér gedni, ebben a kérdésben nem tudom, hogyan érti a következetesség felvetését. Én azt mondottam, hogy azt az államformát fogadom el, amely az állam érdekének megfelel. A clausula perpetuae sanctionis-szal eltott alkotmányjegi törvények kimentek a divatból ; olyan alkotmányjogi törvények, amelyek*alá azt irják oda, hogy ezeket pedig megváltoztatni soha, még századok unokáinak sem szabad, csak a messze középkorban voltak, de az uj, a modern a nemzet életét legfőbb parancsnak tekintő alkotmányjog szerirt ilyen gordolatot ma már nem lehet a tömegekkel elfogadtatni. Én csak azt mondom, t. Nemzetgyűlés, ne próbáljuk ezt a kérdést olyan frázisokkal eldönteni, hegy : a magyar ember természetének nem felel meg a köztársaság... (Zaj.) GiessWein Sándor : A titkos szavazásra is azt mondták ! Rassay Károly : . . , hogy a magyar ember lelki világának nem felel meg a köztársaság. A magyar embert még egyszer sem próbálták megkérdez ri . . . Drozdy GyŐZŐ : Kérdezzék meg, hegy akarja-e a becsületes köztársasági államformát ! Szabó József (budapesti) : 1918-ban megpróbálták ! (Zaj és ellenmondások a szélsőbaloldalon.) MeskÓ Zoltán : Egyszer megpróbálták, de mindent vissza kellett másnap színi. Drozdy GyŐZŐ : Az első pregrammpont volt, hegy az államforma kérdését népszavazás dönti el. (Zaj. Elnök csenget.) Rassay Károly : T. Nemzetgyűlés ! Én megmondom nyiltan, mi az álláspontom. A becsületes álláspont az voira, ha a legközelebbi képviselőválasztások alkalmával egyidejűleg, tehát az állami életben és a magánéletben mi zavart sem okozva, felhívnák a népet arra, hogy döntse el, hogy milyen államformát akar. (Fdkiáltások jobbfelől : Ez az igazság !) Ez az egyetlen szilárd bázis. Az, hogy mi incidentaliter harmadik szakasznak odavágunk egy másról rendelkező törvényben egy mondatot, hogy a királyság intézményét fogadjuk el, semmi tekintetben sem lesz megtámadhatatlan bázis. De ha önök azt akarják, hogy ez az uj állami rend* tényleg sziklaszilárd alapon nyugodjék, akkor