Nemzetgyűlési napló, 1920. XV. kötet • 1922. január 13. - 1922. január 25.

Ülésnapok - 1920-290

168 A nemzetgyűlés 290. ülése 191 Szabó István (sokoropátkai) : Ugy van ! Hogy megállapítsuk a hazugságot ! Kuna P. András: Nyolcvan helyett tíz! Friedrich István: Az igen t. pénzügyminister ur akkor kijelentette, hogy csakugyan talán tiz vagy tizenöt (ilyen kérvény fekszik a pénzügyministeriumban ; ezekben a kérdésekben még nem döntött, de amennyire méltányosnak találja, segíteni fog a szövetkezeteken. És itt van Budaváry László t- képviselőtársam közt és közöttem a különbség. O azt mondja, hogy mindenképen és minden úton-módon segíteni kell, én pedig azt mondom, hogy segíteni kell, de csak törvényes utón. (Helyeslés a szélsobáloldalon.) Tény, hogy még a mai napig sincs ehhez törvényes szankció és törvényes hozzájárálás. Most méltóztassanak elképzelni azt, hogy jöhet egy másik kormány, jöhet egyszer egy más rendszer, amely másként fogja megállapítani és más szempontokból fogja megítélni, hogy milyen vállalatoknak milyen segítséget adjon. Rassay Károly: Ez a kormány a mozikat támogatja a Nemzeti Hitelintézeten keresztül ! Friedrich István : Ezeknek a protekciós vállalkozásoknak és protekciós alakulatoknak beplántálása a közgazdazági életbe olyan, mintha egy nagy terebélyes fát gyökerestül akarnánk valahová egyszerre átültetni és ezáltal akarnánk széppé tenni egy kertet. Az olyan fa, amelyet igy gyökerestül, koronástul átültetnek, ugy-e bár, elpusztul, ós sokkal egészségesebb, sokkal hosszabb élettartamú az a fa, mely magból nő ki. (Zaj a jobboldalon.) Huszár Elemér : Csendet kérünk ! Nem kaszinó ez ! Friedrich István: Átmenetileg tudunk az ilyen rendszerrel segíteni, amit bizonyos mértékig igazoltnak is tartok, de ezzel a keresztény közgazdasági életet megteremteni, szerény nézetem szerint, nem lehet. És ne gondolják az urak, hogy csak én vagyok ezen a nézeten. Itt van Gaal Gaszton igen t. képviselőtársamnak egy beszéde, melyet az Omke-ban mondott el, egy gyönyörű beszéd, melynek összes kijelentéseit az utolsó betűig magamévá teszem s amelyet a legnagyobb örömmel elolvastam vagy kétszer. Talán megengedi a t, nemzetgyűlés, hogy öt-hat sort felolvassak belőle és bemutassam, hogy mit mond erre vonatkozólag t. képviselőtársam. Huszár Elemér: Olvasd fel az egészet! Friedrich István: Csak azért akarom felolvasni, mert igazolni akarom, hogy nem feltétlenül ellenzéki álláspontot akarok elfoglalni, hanem egy objektív képviselőnek, a Ház elnökének szavaira hivatkozom, aki velem ugyebár sok tekintetben homlokegyenest ellenkező politikai állásponton van, de akivel ebben a gazdasági kérdésben teljeses találkozunk. Mit mondott Gaal Graszton ? A következőket mondotta (olvassa) : »Én a kereskedő feladatát olyannak tekintem, mint amilyen feladatot a jó Isten vagy a Gondviselés tölt be, mikor kiegyenlíti a lég'. évi január hó 17-én, hedden. űrben előálló különféle áramlatokat. Ha egy áruban valahol hiány van, ki látja meg azt a hiányt, és ki az, aki azt a hiányt azonnal betömi? A kereskedő. Ha egy áruban valahol tömeg van, ki az, aki azt az árut a vállára veszi ós elviszi oda, ahol légüres tér van és ahol ezt az árut keresik? A kereskedő. Mindaddig, mig ebben a természetes munkájában a kereskedelmet semmiféle akadály nem bénítja és nem akarja megregulázni, a szabadkereskedelem ezt a munkát békésen, szépen és ugy végzi el, hogy e kiegyenlítődés minden zavar nélkül megtörténhetik ; amint azonban akadályok, mindenféle kormányrendelkezések, monopolisztikus stb. kedvezések állanak elő, akkor következik el a ciklonok kora, akkor jönnek a pusztító viharok és akkor burjánzik fel az illegitim kereskedelem . . .« Huszár Elemér: Teljesen igaza van Gaal Gasztonnak ! Friedrich István: »...mely mindenütt csak hajt és veszedelmet csinál. A mesterségem fejlesztette ki bennem, érlelte meg bennem azt a tudatot, hogy ahogy a dolgok ma mennek, nem jól mennek«. Huszár Elemér : És támogatod a kormányt, Gaszton ? Ezt nem értem ! Gaal Gaszton : Bennünket csak a lánchM választ el. (Derültség a jobboldalon.) Friedrich István : Ebből én nem azt akarom következtetni, hogy ezért Gaal Gaszton ne támogassa a kormányt, sőt nagyon örülök, hogy ennek ellenére támogatja. Támogassa, csak igyekezzék ebben az irányban a kormányt befolyásolni, mert rá hallgat a kormány, ránk úgysem hallgat. Huszár Elemér : Dehogy hallgat ! Okos emberre nem hallgat a kormány! Friedrich István : Azt mondja az igen t. képviselő ur, hogy őt tőlem a lánchíd választja el. Erről beszélhetünk, mert a képviselő ur ezt csak azért mondja, hogy nekem fájdalmat okozzon. (Ellenmondások a jobboldalon.) Pedig higyje el, képviselő ur, ezzel nekem nem okoz fájdalmat, mert ha ön a lánchiddal kapcsolatban tud valamit rólam, nagyon kérem, kegyeskedjék azt publikálni. Az én lánchidi szerepem ugyanis nem olyan szerep, melyért szégyenkeznem kellene. Gaal Gaszton : A forradalmi szerepe ! Friedrich István: Mit csináltam én aLánehidnál? Ha akkor, amikor én négy hónapig a vádlottak padján ültem, méltóztatott volna épen ezt a lánchidi dolgot figyelemmel kisérni, méltóztatott volna konstatálni, hogy mi történt. Azzal vádoltak, hogy egy század katonaság rá akart lőni a tömegre és én odaugrottam a század elé s azt mondtam : »Az Istenért, csak nem lőttök a népre?« Ezzel talán saját életemet kockáztattam. Ha ezt akarja a képviselő ur állandóan a szememre vetni, ezzel nekem fájdalmat nem okoz. De igenis, akkoriban, október 31-én küldöttséggel fel akartam menni József