Nemzetgyűlési napló, 1920. XV. kötet • 1922. január 13. - 1922. január 25.
Ülésnapok - 1920-289
A nemzetgyűlés 289. ülése 1922, évi január hő 16-án, hétfőn. 107 dolog volna, és jellemes ember ilyen feltételekkel fel sem ülne a magyar királyi trónra. Egyetlen megoldás van csak, hogy ezen az állapoton változtassunk és ez az, hogy alakuljunk át demokratikus köztársasággá. (Mozgás.) Budavár y László : Kun Bélával ! Szijj Bálint : Az igaz ! Kerekes Mihály: Nemrég még te is azt vallottad ! Itt a kisgazdaprogramm. Cserti József: Budaváry ódáb irt róla, legalább ő hallgasson. Én köztársasági voltam ízigvérig és az is maradok halálomig. Budaváry László : Azóta le is vontuk belőle a tanulságot. Ennek már vége. Cserti József: Én tiszteletben tartom a legitimistáknak és mindenkinek a véleményét és meggyőződését, s ezért legalább annyit elvárok, hogy engem is hallgassanak meg. Buda váry képviselőtársam egyáltalán nem beszélhet, mert ő nagyon szép ódát irt a köztársaságról. Ez az óda megvan nekem, tudom kivülről is. Budaváry László : De most már nem kívánom! Cserti József : T. Nemzetgyűlés ! Én a lovasberényi kerületben megmondottam annak idején a választóimnak és ma is állom — merfc, megjegyzem, a legtöbb képviselőtársam azt mondotta, hogy ez a kérdés nem időszerű, ezt hagyjuk későbbre — azt mondottam ;• »ma maradjunk meg köztársaságnak«. Mert ugyebár, tagadhatatlanul köztársaság voltunk abban az időben, hiszen a biróság a köztársaság nevében mondott Ítéletet. Aztán még azt mondottam nekik, hogy ha ez az államforma nem felel meg nekünk vagy az utódainknak, módunkban lesz majd máról-holnapra változtatni rajta ; de ha elhibázzuk egy rossz királyválasztással, az nemzeti szerencsétlenség lesz, mert visszacsinálni csak vérrel lehet. Ezt mondottam, amit még ma is állok. Tehát maradjunk meg ebben az államformában, merfc ha- nem tetszik nekünk, bármikor bármi módon változtathatunk rajta. T. Nemzetgyűlés ! Szilárd a meggyőződésem, hogy ha a magyar nemzet ebben az államformában ül le a békekötéshez az asztal mellé, más békét kaptunk volna. Nekem ez a meggyőződésem. Szijj Bálint : Az igaz, hogy ha nem karlistákat küldünk oda, más békét kaptunk volna ! Szabó István ( sókor óf átkai) ; Lámpa alá állítottak volna, mint Belgrádban. Elnök : Ne méltóztassék a szónokot zavarni ! Cserti József: T. Nemzetgyűlés! Leszögezem még egyszer azt, hogy más államforma ma nem is jöhet Magyarországon, hogyha — amit Andrássy Gyula t. képviselőtársunk is mondott itt tegnapelőtt — el akarjuk kerülni a vérontást és a polgárháborút, örökös bizonytalanság van itt, tehát más államforma nem jöhet. Én izig-vérig köztársasági vagyok, de ha azt látom, hogy olyan ember jön ide királynak, aki használhat Magyarország területi integritásának, akkor én levonom a konzekvenciát és félreállok és ugy, mint Budaváry képviselőtársam, változtatok a meggyőződésemen. (Derültség. Mozgás.) De ingyen, divat után menve, nem változtatok rajta, ezt nem teszem meg ; ha látom, hogy a nemzet érdeke mást kivan, levonom a konzekvenciát és az uj helyzetet támogatom ; (Élénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.)àe hogy ugy tegyek, amint a divat kívánja és ugy fordítsam a vitorlát, ahogyan a szelek fújnak, ezt én elitélem, tessék egyenesnek lenni, az eszmékkel vagy elbukni vagy győzni, mert ilyen hurpengetés, amely ma igy, holnap amúgy szól, megszokta magát bosszulni, ugy az egyesek, mint a nemzetek életében. Egyik képviselőtársam azt mondotta, hogy csak a zöld. asztalnál lehet ma Magyarország területi integritását visszaszerezni. Ez nem áll meg. ő azt mondotta, hogy csak a zöld asztalnál, én azt mondom, nemcsak a zöld mezőn, hanem a zöld asztalnál is. Tessék azonban olyan politikát folytatni, hogy ha a vitézeink kimennek a zöld mezőre, ne bizonytalanságba, sötétségbe ugorjanak. Hiszen a magyar katona vitéz volt a zöld mezőn, de a zöld asztalnál nem folytattak helyes politikát. Magyarország politikájáról nem is beszélek, de ott volt Németország, amikor kihívta az egész világot, a katonái a zöld mezőn vitézül harcoltak, de Németország a háborút a zöld asztalnál vesztette le. Tessék tehát Magyarországon is más politikát folytatni. (Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Hiszen a tizenhárom megyéből álló Magyarországnak nincs is joga az egész Magyarország számára királyt választani. Mi történik akkor, hogyha a lekapcsolt részek nem tartják helyesnek, és nem ismerik el a mi döntésünket, hiszen egyáltalában nincsen joga tizenhárom vármegyének királyt választania. Méhely Kálmán : Nem is fogják elismerni ! Cserti József: Azáltal pedig, hogy mi a külföld jóváhagyásától tesszük függővé, hogy csak azt fogadjuk el, ami a külföldnek tetszik, porig alázzuk meg magunkat. Ezt a lépést tehát nem tehetjük meg. Az egyetlen megoldás a köztársaság. Sréter István : Na, ezt gondoltuk. Cserti József: T. Nemzetgyűlés, ez nem az én találmányom, legyenek nyugodtak, hanem hazánk legnagyobb fiáé, Kossuth Lajosé, aki 1868 december 6-án a spanyol köztársasági bizottság elnökéhez, d,Orense Jóséhoz a következőket irta (olvassa) : »A jövendő a demokráciáé.« Szijj Bálint : Ezt mi is álljuk ! Cserti József (tovább olvas) : »És a demokrácia annyi, mint önkormányzat, a népnek a nép általi önkormányzata. Ez pedig csak köztársaságban lehetséges. Köztársaságon kívül legfeljebb csak a kormánybani részvéthez juthat el a nép. önkormányzathoz nem. A népnek a nép általi önkormányzata és a monarchia egymást kölcsönösen kizárják. A tény az, hogy az alkotmányos monarchia két, egymást kölcsönösen kizáró elvet akar együvé fogni. Az egyuralom elvét és a népuralom elvét. Nem lehet ezt egymással kiegyeztetni. Egyik sem válhatik valósággá anélkül, hogy 14*
