Nemzetgyűlési napló, 1920. XV. kötet • 1922. január 13. - 1922. január 25.

Ülésnapok - 1920-288

ÖS 'Ä nenizeigyüles 288. ülése 1922. évi január hó lá-én, szombaton. életképes és erős szövetkezetek tanultak ezeken a példákon és nem fognak a maguk részéről kockázatos vállalkozásokba bocsátkozni ; másrészt nem is alakulnak olyan vállalkozások és különösen pénzintézeti téren való vállalkozások, amelyek félreismerve a koronánk mai vásárlóképességét és megtévesztve a számoktól, belemennek olyan vállalkozásokba, amelyekbe belekezdeni az adott helyzetben nem alkalmas. Az előadottak alapján kérem felvilágosításomat tudomásul venni. (Helyeslés.) Elnök : Az igazságügyminister ur kivan szólni. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister : T. Nemzetgyűlés !• Az interpelláló képviselő ur hozzám is kérdést intéz ezzel az üggyel kapcsolatban. Mindenesetre épugy, mint a pénzügyminister ur, én is kijelentem, hogy teljesen egy véleményen vagyok a t. képviselő úrral akkor, amikor elitéli azokat a támadásokat, amelyek a sajtóban a szövetkezeti eszme ellen, különösen a keresztény szövetkezetek működése ellen irányulnak. Hogy én mit tudok tenni e támadásokkal szemben, arra nézve nagyon rövid lehet a válaszom. A fennálló jog szerint — mint méltóztatnak tudni — erre nincs más mód, mint az, hogy csak olyan cikkek miatt vonják felelősségre az illetőket, amelyek törvényekbe ütköznek. Rassay Károly : Hála Istennek ! Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister : Ahol tehát törvénybe ütköző dolgok vannak, ahol bűncselekmények forognak fenn, ott a vádhatóság megteszi kötelességét. Ezek a cikkek azonban kétségtelenül olyanok, amelyek a határokon mozognak, amelyek nem ütköznek egész világosan a törvénybe, legfeljebb a tendenciájukkal. Itt tehát a legtöbbször nincs meg a lehetőség arra, hogy a vádhatóság eljárjon, vagyis de lege lata, a fennálló jog szerint ezidőszerint nem lehet eljárnunk. Rassay Károly: Hála Istennek! Szabó István (sokorópátkai) : Hála Istennek ? Rassay Károly : Igen, hála Istennek, mert még csak az kellene, hogy még törvény nélkül is lehessen eljárni ! Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister : Más kérdés, hogy a törvényhozás nem fogja-e indokoltnak és szükségesnek tartani annak idején, mikor ezekkel a kérdésekkel foglalkozni fog, hogy továbbmenő védelmet is nyújtson a sajtóban még előforduló ilyen visszaélésekkel szemben. Ez azonban a jövő kérdése, ezzel foglalkozni nem kivánok. Méltóztassék ezt a rövid válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés.) Elnök : Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Szabó István (sokorópátkai) : T. Nemzetgyűlés ! Ugy a pénzügyminister ur, mint az igazságügyminister ur válaszát köszönettel veszem tudomásul. Különösen örülök az igen t. pénzügyminister ur válaszának, mert itt érvényesül az a régi mondás, hogy : egy csapásra két legyet. Megtudtam, hogy a tisztelt sajtó nem irt igazat, mert nem fekszik a pénzügyminister ur asztalán 80 ilyen kérvény, hanem összesen, a régiekkel együttvéve csak 10. Megtudtam azután azt is, hogy az a nagy port felvert Hangyasegités hogyan állt elő. A pénzügyminister ur engedte sejtetni a válaszában, hogy a Hangyának ilyen bajba jutott szövetkezeteket kellett szanálnia s ez másképen nem történhetett meg, mint ugy, hogy az állam bizonyos részesedést vállalt a Hangyánál, tehát igy magyarázható meg Hegedűs volt pénzügyminister urnák az az intézkedése, hogy 100 millió korona Hangya-üzletrészt jegyzett. Belátom azt, amit az igen t. igazságügyminister ur mondott, hogy a mostani időkben, a mai sajtótörvény mellett nem lehet ezen a bajon segiteni, mert — amint azt interpellációmban , jeleztem — burkoltan tönkre lehet tenni intézeteket, magánbeesületeket is. Ha célzatosan nem is irják ki, mégis lehet célzásokat tenni, nevetségessé lehet tenni embereket, hitelképtelenné lehet tenni vállalatokat, anélkül, hogy a bűnöst elérhetnők. Rassay Károly : Nagy baj volna, ha igy volna, de nem igy van ! Szabó István (sokorópátkai) : Ha tehát most az igazságügyminister urnák nincs módja arra, hogy az igazság megirására kötelezze a tisztelt sajtót és hogy az igazmondást tegye kötelezővé, akkor legalább kérem, hasson oda, hogy a megalkotandó uj sajtótörvényben ez körvonalazva legyen. Én a szabadságnak vagyok hive — nem is lehet más egy falusi ember — de a szabadosságot elitélem. A szabadság csak addig terjedhet, ameddig másoknak kárt nem teszünk szabadosság által. Mint mondtam, a minister urak válaszát tudomásul veszem. Elnök : Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést : tudomásul veszi-e a nemzetgyűlés a pénzügyminister urnák és az igazságügyminister urnák sokorópátkai Szabó István képviselő ur interpellációjára adott válaszát, igen-e vagy nem. (Igen !) Ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Soron van ? Berki Gyula jegyző: Paczek Géza ! Paczek Géza : T. Nemzetgyűlés ! Végtelenül 'sajnálom, hogy a be lügy minist er ur nincs jelen, . . . Rassay Károly: Már megint a belügyministerrel van dolga ? Paczek Géza : . . . amennyiben olyan kérdésről volna szó, amelyben igen sürgős volna a gyors segités. A kunhegyesi járás főszolgabirája, Back Andor ugyanis — el lehet róla mondani — nem az az egyén, aki csak a sikkasztások terén tudott rekordot jelenteni, (Zaj a szélsőbaloldalon.) de bátran el lehet róla mondani, hogy olyan speciális esetekben is tesz szabálytalan és — mondhatni — meg nem érthető dolgokat, amelyekre egy józan felfogású ember igazán nem is tud magának magyarázatot adni. Elnök : Kérem, képviselő ur, méltóztassék a tényállást elmondani, de ne méltóztassék minősiteni.