Nemzetgyűlési napló, 1920. XIV. kötet • 1921. december 19. - 1921. január 12.

Ülésnapok - 1920-274

66 À nemzetgyűlés 274. ülésé 1921 nyugvás és lelki kibékülés szükséges, akkor fújjuk meg a harci riadót, harcoljunk az egész vonalon, bontsuk még jobban szét a társadalmat és döntsük végromlásba ezt az országot. (Tovább olvassa.) % »Megszüntetendőknek tartjuk a politikai üldözéseket, a gyorsított bírói eljárást, ezenkívül az internálási rendeletet csak azokra tartjuk megtartandónak,« — tehát még elvileg sem zárkóznak el az általunk perhorreszkált internálás elől — »akik tényleg a társadalom békéjét veszélyeztetik. A szociálpolitikai intézmények terén kívánjuk, hogy a munkásság megszerzett jogai tiszteletben tartassanak ; a betegsegélyző és balesetbiztosító pénztár autonómiája hagyassék meg ugy, amint a múltban volt, érintetlenül; a munkások egyesülési jogának biztosítását kívánjuk, akár a szociáldemokrata-párthoz, akár a keresztényszocialista-párthoz tartozzanak azok. A felfüggesztett szakszervezetek működésének megengedését kívánjuk. Végül pedig a társadalmi béke helyreállítása érdekében kívánjuk mindennemű felekezeti izgatás megszüntetését és mindennemű egyéni akció szigorú eltiltását, akármilyen oldalról is induljanak azok ki.« Kóródi Katona János: Épen a szociáldemokraták mondják ezt? Frühwirth Mátyás : Majd be fogom bizonyítani, hogy a Népszava épen ennek ellenkezőjét irta ! Elnök : Kérem a t. képviselő urakat, méltóztassanak a szónokot beszélni hagyni. Frühwirth képviselő ur az előbb nem méltóztatott beszélni. A képviselő urnák módjában van mindazokat, amiket el akar mondani, majd azután, felszólalás alakjában is előadni. Méltóztassék folytatni. B. Szterényi József : Legyen meggyőződve a t. képviselő ur, hogy ha az ellenkezőjét fogja nekem bebizonyítani, amiként a múltban ott voltam, ahol izgatásokat kellett megfékezni és pedig nemcsak szavakkal, hanem erős kézzel és elszántsággal, amiként akkor teljesítettem kötelességemet, úgy ott fogok állni a képviselő ur oldalán én is, ha izgatást kell ismét megfékezni. (Tovább olvassa.) »De bármely oldalról jöjjön is, külpolitikai szempontból okvetlenül szükségesnek tartjuk, hogy minden országgal, de különösen közvetlen szomszédainkkal békés viszonyben éljünk, mert csak igy remélhető az áruk és anyagok kicserélése és forgalma, amellyel egyben szerintünk a megállapított politikai határok gazdasági vonatkozásokban okvetlenül meg fognak változni és pedig a mi javunkra.« Kárhozatosnak tartjuk arra gondolni, hogy katonai erővel igyekezzünk az esetleges békezeitételeken változtatni. Pártunk szigorúan ragaszkodik, — kérem itt Frühwirth Mátyás t. képviselőtársamnak különösen szives figyelmét az előbbi közbeszólása kapcsán — »ahhoz a már 1919 február havában Bernben megtartott nemévi december hó 21-én, szerdán. zetközi kongresszuson kifejtett álláspontunkhoz, hogy tiltakozik az ország területének erőszakos megcsonkítása ellen, és követeli, hogy az érdekelt területek hovatartozandósága kérdésében az érdekelt területek lakossága népszavazással döntsön. Pártunk nemzetközi összeköttetéseit arra kívánja felhasználni, hogy az országgal szemben elkövetett igazságtalanságok ellen minden ország munkásság saját kormányánál tiltakozzék.« Méltóztatik tehát látni, t. képviselő ur, hogy már 1920-ban felajánltatott a közreműködés Magyarország érdekében, a külföld, a világ aeropágja előtt, a tiltakozásra. (Tovább olvassa.) »A gazdasági kérdések tekintetében rendkívül fontosnak tartjuk minél előbb munkaalkalmak teremtését, mert ha a munkások dolgoznak, az elégedetlenségnek nagy része önmagától megszűnik. Szükségesnek tartjnk a termelés lehető fokozását minden téren, de nem a munkaidő meghosszabbításával, hanem a munkaerő okos, célszerű kihasználásával, az osztályellentétek vagy helyesebben a munka és tőke között felmerülő ellentétek elsimításával, sztrájkok, bojkottok és kizárások elkerülésével. Fontosnak tartjuk minden érdekeltség bevonásával egyeztető és döntőbíróságok alkotását. Tekintettel elli cl, hogy az ország területén igen sok felesleges köz- és magántisztviselő lesz, okvetlenül szükségesnek tartjuk, hogy ezek a társadalmi rétegek ne az ipari pályára képezzék át magukat, mert, sajnos, egyelőre ott is munkaerőfelesleg van, hanem állami segítséggel képeztessenek ki kertészeti, méhészeti, gyümölcstermelési stb. foglalkozásokra. A hadseregre és közbiztonságra vonatkozólag : az ország belső részének fentartása érdekében mi is szükségesnek tartjuk megfelelő számú, nem nagy, jól fegyelmezett és nem politizáló hadsereg fentartását, mely azonban szerintünk nem lehet osztályhadsereg, mert ez veszedelmet jelent. Ugyancsak rendkívül fontosnak tartjuk a rendőrség és csendőrség megfegyelmezett szervezését, hogy a kormányhatóság intézkedéseit mindenkor végrehajtsa, és ugyancsak ne politizáljon. Yégül szükségesnek tartjuk mindenféle külön alakulatok és karhatalmak beolvasztását a hadseregbe, illetve a rendőrség- és csendőrségbe, hogy azok felett is az illetékes minister rendelkezék.« Scholtz Ödön : Ez teljesen polgári programm ! B. Szterényi József : Hálásan nyugtázom, t. Nemzetgyűlés, Scholtz t. képviselőtársam és barátom közbeszólását, hogy ez polgári programm. Igen, és nagy elismeréssel kell adóznom azért a mérsékletért, amely ebben a programúiban foglaltatik. Azért is hoztam ezt épen ide, hogy beigazoljam, hogy ezen az alapon, — aláhuzottan hangsúlyozom — ezen az alapon találkozhatunk a békés, együttes, parallel munkában. (Helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Megteremthetjük azt a lelki egységet is, amelyre az országnak olyan nagy szüksége van. ',