Nemzetgyűlési napló, 1920. XIV. kötet • 1921. december 19. - 1921. január 12.
Ülésnapok - 1920-286
506 A nemzet g tj niés 286. ülése 1922. közepéig a zsidóság Magyarországon 14 millió katasztrális holdat szerzett (Fellciáltásoh jobbfelöl : Hallatlan!) legnagyobb részben tulajdonul, részben pedig bérletben! Kerekes Mihály: Kitől szerezte?! (Zaj.) Hegedüs György: Ugyanezen idő alatt megszerezte a kereskedelem legnagyobb részét is. (Zaj. Einöle esenget.) Mig 1914-ben az volt a helyzet, hogy Magyarországon — kerekszámban 1 millió zsidót véve — minden zsidóra átlag 14 katasztrális hold esett: ma csonka Magyarországon, Budaynak statisztikája szerint, 466.174 zsidóra — bár ez a szám az egész lakosságnak csak 4'33°/o-át teszi — az összes ingatlanokból 3,852.194 katasztrális hold esik, vagyis átlag csonka Magyarországon minden zsidóra 8 J /3 katasztrális holt ingatlan jut. (Zaj.) Ugyanezen statisztika szerint Magyarországon ma 1,300.000 földműveléssel, földmunkával foglalkozó ember van, akinek kezében egyetlen holdnyi föld sincs. (Fellciáltásoh jobbfelöl: Hallatlan! Egy hang balfélöl : Ezért nem fog sikerülni a földreform.) T. Nemzetgyűlés! Kérdezem ezek után önöktől, hogy olyan viszonyok között és olyan helyen, mint Magyarország, ahol a földet, a legfontosabb tényezőt igy kirántották alólunk, oknélküli-e a zsidókérdés felvetése? Én azt hiszem, hogy nem, és a tulajdonosok szempontjából épen ezért a következő birtokkategóriákat állitom fel : Kisbirtokos, kisgazda, középbirtokos, történelmi családok tulajdona, latifundium, egyéb keresztény nagybirtokosok, egyházi vagyon és zsidó kézen lévő vagyon. A józan fajvédelmi politika azt kivánja, hogy ennek a földreformnak végrehajtásánál a lehetőség szerint elsősorban azokat az ingatlanokat vegyük elbírálás alá, amelyek zsidókézen vannak, (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) amire támpontot ad maga a törvény is, amely azt mondja, hogy először az 1914 óta tulajdonváltozást szenvedett ingatlanok, azután pedig az előző 50 évben tulajdonost cserélt ingatlanok veendők elsősorban kisajátítás alá. T. Nemzetgyűlés ! Lehetetlen az, hogy amikor egy ilyen fontos problémát oldunk meg a falu javára, annak erősítése céljából, hogy akkor egyforma elbírálásban részesüljön az a bevándorolt galíciai zsidó a maga ingatlanát illetőleg azzal a magyar földbirtokossal, a mágnással, vagy azzal az egyházi vagyonnal szemben. Azt hiszem, ebben mindannyian egyetértünk, hogy az irányzatnak tehát nyiltan arra kell törekednie, hogy a földreformot ugy oldjuk meg, hogy a megoldás tényleg szolgálja a magyar faj védelmét. (Élénk helyeslés jobb felöl és a szélsöbaloldalon.) Ez pedig csak ugy lehetséges, ha egy olyan faj alól rántjuk ki a földbirtokot, amely uzsorával, pálinkával és nem tudom milyen más eszközökkel szerezte azt meg. (Felkiáltások jobbfelöl: Tegyétek ti is magatokévá a keresztény politikát !) ?vi január hó 12-én, csütörtökön, 1914-ben szabadkőműves körökben is nagyon kezdték hangoztatni a földreform szükségességét. Hangoztatták, hogy jó lenne a falu értelmesebb elemeit beszervezni a szabadkőműves páholyokba, hogy igy gondolataikat falun is terjeszthessék. Hát miben is állott a szabadkőműves páholyok földreformja, és mi lett volna ennek a reformnak célja? Örökösen hangoztatták, hogy te szegény falu, te magyar nép, te azért vagy nyomorult, mert a latifundiumok, meg az egyházi vagyonok téged tönkretesznek, ellenben elfelejtették ezek az agitátorok és szabadkőműves lebujok a zsidókézben lévő földbirtokokra is felhívni a figyelmet. Ez sohasem volt nekik gondjuk, ez sohasem állt útjukban. Elnök (esenget) : Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy már három óra elmúlt. Kérem tehát, sziveskedjék befejezni beszédét. Hegedüs György: Kérem, még beszélni akarok. Néhány héttel ezelőtt Veszprém megye közgyűlésén egy volt főispán felvetette a szabadkőműveskérdést és súlyos támadást intézett a veszprémi püspök ellen. Súlyosan megtámadta a veszprémi püspököt több okból, ami ellen én itt, mint az ő egyházmegyéjének tagja, kötelességemnek tartom a legerólyesebben tiltakozni, mert a veszprémi püspök ur az, aki jótékonyságáról és más hasznos közéleti tevékenységéről általában ismeretes, aki a múlt esztendőben is egyedül jótékony célra kilencmillió koronát adományozott. Kerekes Mihály: Ugy van! Búza Barnáéknak felajánlotta a földjeit is ! Ezt én bizonyítom ! Hegedüs György : Kiviláglik mindebből, hogy a magyar faj problémája a magyar föld kérdésével függ össze, mert mindig a földkérdés volt az, ami az embereket nyugodt gondolkozásukból más irányba hajtotta át. A magyar falu földtelen, szegény keresztény fehér rabszolgája a nagybirtoknak. Rómát Plinius szerint a nagybirtok tette tönkre, Henry George szerint »a föld volt az oka a nagy elnéptelenedésnek a római birodalom egyes részein, ez tette lehetővé a gótok ós vandálok betörését ós ez szolgáltatta ki a római Britanniát Thor híveinek, továbbá ez volt oka annak, hogy a hajdan gazdag és népes provinciákban a megritkult sorú légiókat a mohamedán hordák görbe kardja megsemmisítette és hogy a Zsófia-templom tornyáról a keresztet ledöntötte a félhold. Igy néptelenedett el lassanként Skótország és Írország és igy jutott Magyarország is a faji legyengülés útjára. A földkérdés tehát egy faji kérdés, faji probléma, amely szoros összefüggésben van az irredentizmus kérdésével is. A földreform kérdésével kapcsolatban kell röviden megemlékeznem a házhelyekről szóló 1921 : XXIX. törvénycikkről is, amely ebben az országban igen siralmasan lett végrehajtva. En a kerületemből tudom — bár nem szeretek lokális dolgokra hivatkozni —, hogy a közigazgatás mindent megtett, hogy a házhely-
