Nemzetgyűlési napló, 1920. XIV. kötet • 1921. december 19. - 1921. január 12.
Ülésnapok - 1920-273
À nemzetgyűlés 273. ütése 1921 tátott, hogy külön, beszerző hivatal áDittassék fel erre a célra. Én a magam részéről célszerűbbnek gondolnám, ha nein létesíttetnék uj hivatal, hanem a. meglévő szervre, az államvasutaknak beszerzési osztályára bízatnék ezeknek a beszerzéseknek dolga annál is inkább, mert igy eleje vehető ann,ak, ; hogy a külön központ és egyes üzemek közt esetleg féltékenység álljon elő vagy pedig egymásra tolása annak, ha az üzemi eredmény tekintetében nem érhető el a kivánt siker. Mondom tehát, a meglévő szervezetnek felhasználásával és kifejlesztésével óhajtanám a beszerzések centralizációját biztosítani és az átmenetet erre oly képen létesíteni, hogy eleinte a hivataloknak és intézményeknek vezetői még fel lennének jogosítva arra, hogy maguk is bevásárolhassanak "és ne legyenek kénytelenek a központi szervhez fordulni, de ebben az esetben, és nevezetesen ha drágábban vásároltak, intézkedéseikért felelősek legyenek. Remélem, hogy ezzel lassanként áthozhatjuk az összes intézményeknek beszerzését ehhez az egy központhoz, mely a kereskedelemügyi minister alatt állana. Ezzel nemcsak nagyobb takarékosságot, a hatóságok áremelő versenyének kizárását, a vásárlási időknek jobb megválasztását, az anyagoknak helyesebb kezelését, a szétosztásnak egyenletesebbé tételét tudjuk majd biztosítani, hanem egyforma szállitási és egyforma minőségi feltételek felállítása utján elérhetünk majd normál-tipusokat, amelyekkel mindenesetre igen nagy mértékben szolgáljuk a ^közgazdaság érdekét. (Helyeslés a baloldalon.) És talán lehetővé fog válni ezen az utón a hathatós iparpártolás is, ha a kereskedelmi ministernek módjában van e berendezés utján esetleg uj vállalat létét is biztosítani. Tisztelettel megjegyzem, hogy bármennyire emeljük és fejlesztjük bevételeinket, bármennyire apasztjuk kiadásainkat és bármennyire igyekszünk is a legszigorúbb takarékosságot érvényesíteni, mást, mint azt, hogy .szerényen és egyszerűen megélhessünk ezen a Magyarországon, nem fogunk elérhetni. (Ugy van!) Nekünk feleslegeink, olyan vagyonunk, vagy forrásaink, amelyekből mi — az egész középosztályunknak tönkretétele nélkül -—jóvátételt fizethetnénk, nincs. t (Uqy van ! Ugy van!) . És nem is tudom, hogy mit kelljen nekünk jóvátenni. (Ugy pßn! Ugy vßn!) Bementünk egy háborúba csupán ezeresztendős határaink védelmében, (Ugy van!) mert hiszen 1914 előtt uj területszerzésről, vagy bármi olyan célról, amely egy győztes háborúval lett volna elérhető, nem beszélt és nem gondolt nálunk senki, (Elénk helyeslés.) Ebben a háborúban kitartottunk becsülettel mindaddig, amíg arra hivatott tényezőknek kezében yolt a vezetés. (Egy hang a szélsbbaloldalon : Még tovább is !) Ezen nekünk sem; megbánni, sem jóvátenni valónk nincs. (Általános helyeslés é§ MjpsJ Es mégis megfizettünk.; Megfizettünk ugy, ahogyan gyászos évi december hó 20-án, kedden. 45 történelme során csak a magyar tanult meg fizetni. (Igazi Ugy van!) Megfizettünk területünk háromnegyed részének az elvesztésével és mindazon vagyonban, amit ott magyar erő és szorgalom felhalmozott. (Ugy van!. Ugy van!) Megfizettünk abban, hogy egy félesztendőn keresztül idegen seregek tanyájává vált.ez az ország és román és szerb hadak vitték el javainkat. En nem tudom, hogy még mit akarhatnának tőlünk? Mi békében élünk és nem fegyverkezünk. Az integritásért folyó harcot rég rábíztuk a vizek folyására és a nagy természetre. Az csak nem bűn, hogy magasabb kultúránk vonzerőt gyakorol? (Igaz! Ugy van!) Az csak nem bún, hogy a Tisza összegyűjti a Felvidék és Erdély vizeit? (Igaz! Ugy vaní) Meg kívánjuk fizetni mindazokat a tartozásokat erőnkhöz és tehetségünkhöz képest, amelyek a külállamokban a háború alatt nem teljesített kuponfizetésekből folyólagfennállanak-; ezen túl azonban és azokon az áldozatokon túl, amiket részben a román megszállás folytán önkéntelenül adtunk, amiket pedig másrészt területünknek és az ottan lévő javaknak elszakítása jelent: mi további szolgáltatásokra képesek bizonyára nem vagyunk. (Ugy van! Ugy van!) Az egész világnak az őrületét végtére is nem tehetik jóvá a legyőzött nemzetek. (Élénk helyeslés és taps a Ház minden oldalán.) A reparácíó minden hirére csökken a márkának és a koronának a kurzusa... B. Szterényi József: Természetes! Kállay Tibor pénzügyminister : ... és sérti a győzőnek és legyőzöttnek érdekeit egyaránt. (Ugy van! Ugy van!) Szomorú példával illusztráljuk azt az igazságot, hogyha a nemzetközi forgalomban árut és szolgáitatást nem áruval és szolgáltatással cserélünk, hanem aranynyal nem fedezett jegyeket vagyunk kénytelenek exportálni és ezeknek a mindennap esedékessé való követeléseknek felhasználhatása kétes, a pénz elveszití megbecsülését és értéke a mindenkori bizalom kérdésévé válik. (Ugy van ! Ugy van!) Ez a nagy valutaingadozások magyarázata. Kereskedelmi mérlegünk, sajnos, igen nagy mérvben passzív és ezt a passzivitást a pénzügyi mérlegnek egyéb tételei sem képesek ellensúlyozni. (Ugy van! bal felől) Már pedig nyilvánvaló, hogy állandóan passzív pénzügyi méi> leg mellett önálló nemzeti lét nem képzelhető. (Ugy van!) Mindent meg kell tehát tennünk arra, hogy ezt a passzivitást megszüntessük. (Helyeslés.) .-: Ami mindenekelőtt a kereskedelmi mérleg alakulását illeti, meg kell tennünk mindent az export fokozására. Itt elsősorban és főképen azokra a cikkekre gondolunk, amelyek máris exportáltatnak és amelyek ezzel mutatják azt, hogy itt a megfelelő talaj és a megfelelő' előfeltételek megvannak arra, hogy ebben a tekintetben fejleszthessük termelésünket.. Tehát,
