Nemzetgyűlési napló, 1920. XIV. kötet • 1921. december 19. - 1921. január 12.
Ülésnapok - 1920-286
476 A nemzetgyűlés 286. ülése 1922. olvasni, a képviselő urakat pedig kérem, sziveskedjenek helyeiket elfoglalni. Gerencsér István jegyző (a képviselők megszámlálása után) : 64 képviselő van jelen. Elnök : Minthogy 64 képviselő ur van jelen, a házszabályok 250. §-a értelmében a nemzetgyűlés határozatot hozhat. Kiván-e valaki hozzászólni magához az indítványhoz ? (Nem l) Ha senki sem láván hozzászólni, felteszem a kérdést : elfogadja-e a t. Nemzetgyűlés az ismertetett inditványt, melynek értelmében az indemnités tárgyalásának idejére a sürgősség kimondassék, igen vagy nem ? (Igen!) Határozatkép kimondom, hogy az indemnités tárgyalása idejére a nemzetgyűlés a sürgősséget kimondta és ezen határozat értelmében a tárgyalás már a sürgősségi szakasz alapján fog vezettetni. Jelentem a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Szabó József képviselő ur sürgős interpelláció előterjesztésére kért tőlem ergedélyt a Grarz-gyári mur kasok ügyében. Ezt az ergedélyt a képviselő urnák megadtam és az interpelláció előterjesztésére a házszabályok 251. §-ának rendelkezése értelmében a napirendre szánt idő eltelte után fogunk áttérni. (Helyeslés jobbjelől.) A kultuszmir ister ur kivan szólni. Vass József vallás- és közoktatásügyi minister : T. Nemzetgyűlés I Van szerencsém a kormány nevében mély tisztelettel a soproni népszavazás emlékének törvén y beiktatásáról szóló törvényjavaslatot beterjeszteni. Kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék e törvényjavaslatot az osztályok mellőzésével a közjegi bizottsághoz utasitani s annak idején tárgyalásra kitűzni. (Helyeslés és éljenzés.) Elnök : A törvényjavaslat ki fog nyomatni, szét feg osztatni és előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatik a közjegi bizottságnak. Meskó Zoltán (szólásra jelentkezik). Elnök : Személyes megtámadtatás címén kivan a képviselő ur szólni ? Meskó Zoltán : Igen ! T. Nemzetgyűlés ! A tegnapi ülésen, mikor Kováts J. István t. barátom az ő tartalmas, szép beszédét elmondotta és e beszéde folyamán kitért a zsidóság szerepére a király kérdésben, többek között azt mondotta, hegy (olvassa) : »Ha most készséggel felhasználják is bizonyos körök a magyarországi zsidóság sajtóját és pénzét. ..« közbeszóltam : »A pénzét !«, erre Ugron Gábor t. képviselőtársam azt mondotta : »A pénzről jobb nem beszélni !« Én azt kérdeztem : »Kinek ?«, Ugron azt mondotta : »A munkapárt pártkasszája !« Hát ez nem vonatkozott énreám ; azonban Rupert Rezső képviselőtársam a következőket mondotta (olvassa): »Meskó Zoltán, tiszteltet Schőn Zsiga Bajáról, aki támogatta családodat a szerb megszállás alatt !» T. Nemzetgyűlés ! Er gem, aki ebben a Házbpn, de nemcsak itt, hanem az egész országban mindig, mióta politikával foglalkozom s a politika terén működöm, keresztény politikát csináltam és folyévi január hó 12-én, csütörtökön. tattam, a keresztény eszmének egyik harcos hirde* tője voltam, vagyok és maradok, (Helyeslés johbfelöl.) ez a közbeszólás ugy tűrtet fel, mintha én egyrészt a zsidóság anyagi támogatását elfogadnám és e- támogatással a zsebemben vagy a családom támagotása ellenére is tovább folytatnám a keresztény politikát. Kijelentem, hogy a zsidóktól pénzt elfogadni, anyagi támogatásban részesülni és egyben a zsidóságot támad*"i : nem tartom férfias dolognak . .. Bottlik József : És becsületesnek ! Meskó Zoltán : ... és nem tartom becsületes, tisztességes dole gr ak. A saját reputációm érdekében, de az igazság érdekében is, kén ytelen vagyok egypár szóval erre a kérdésre kitérni és a Ház elnézését kérem, hogy személyes kérdésben, szólalok fel. A szerb megszállás alatt, mikor épen magyarságomért a szerbek 70 napra bebörtönöztek, és mikor nemcsak magamat, hanem vőtársamat 210 napra elhurcolták és bebörtönözték, mikor annak sógorát is 210 napra elhurcolták, mikor a családom másik két tagját gyermekestül együtt kiutasították, mikor családomnak csupán nő- és gyermektagjai maradtak a városban, ujabb dolgot eszeltek ki a szerbek és családunkat elkezdték adóztatni. Okmányokkal igazolhatom, hegy a szerb megszállás alatt több mint egy millió jugoszláv korona hadisarcot voltunk kénytelen a szerbeknek fizetni, úgyhogy kis birtokunkból 100 hold földet is kénytelenek voltunk eladni, és sokszor megesett, hogy amikor két-három órás terminusra tűzték ki az adófizetést, kénytelenek voltunk kölcsönt felvenni. így történt, hogy mikor egy alkalommal — amint tegnap értesültem családunktól — megjelent a szerb adótiszt családunknál és két órán belül — mert ez a szokásuk nekik — 400.000 koronát követelt : kénytelenek voltunk kölcsönt felvenni, igy többek közt Schön Zsiga bajai bankártól is. Kerekes Mihály: Ez nem szégyen! Dömötör Mihály : De Rupert ugy állitotta be ! Meskó Zoltán : Én nem is azért hozom ezt fel, mert hiszen katonatiszt koromban sok zsidótól vettem fel kölcsönt és nem tartottam ezt szégyennek, ha az ember becsületesen visszafizeti. ( Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Én csak e bsállitás ellen tiltakozom, tiltakozom politikai reputációm és az igazság érdekében is ; mert nem tartom korrekt és helyes dolognak, hogy valakit ugy állítanak oda, mint akit a zsidók támogatnak anyagilag, itt pedig keresztény politikát folytat. Én ezt nem szégyellem, mert egy tisztességes zsidótól kért családom kölcsönt, és nem hiszem, hogy a bajai zsidóságnak vagy Schön Zsigának t. képviselőtársam ezzel szolgálatot tett volna, vagy a zsidóság felkérte volna, hogy őket támogassa és megvédje. Ilyen önkéntes védőre nekik nincs szükségük, mert az igazsághoz híven tartozom kijelenteni, hegy a bajai zsidóság a megszállás alatt tisztességesen és hazafiasán viselkedett és ser kinek nem is görbült meg a hajaszála, de ezt nem Rupert
