Nemzetgyűlési napló, 1920. XIV. kötet • 1921. december 19. - 1921. január 12.

Ülésnapok - 1920-284

420 À nemzetgyűlés 284. ülése 1922. évi január hó 9-én, hétfon. hányással találkozunk a sajtóban, mintha mi a kormányprogramra feletti vitát és az indemnitás vitáját szántszándékkal huznók és mintha itt a nemzetgyűlés üléstermében technikai obstrukció folynék. (Zaj a szélsőbaloldan.) R assay Károly (a jobboldal felé) ; Onnan beszélnek Î (Zaj.) Szilágyi Lajos ; Ezt pedig a leghatározottab­ban visszautasitjuk. Rámutatok arra, hogy a folyó évben 9 nap közül csak 4 napon tartottunk ülést, s ezek közül is csak egy alkalommal majdnem az egész délelőtt azzal telt el, hogy bizottsági tagokat választottunk. Egyébként pedig a rendelkezésünkre álló idő felét kormánypárti oldalról foglalták le a maguk számára. Ebből kifolyólag nekünk ragasz­kodnunk kell ahhoz az álláspontunkhoz, hogy minden egyes órát munkára akarunk felhasználni. Hangoztatván ismételten azt, hogy kegyeletünk­nek mi is — és szívesen — teszünk eleget a holnapi délelőtt folyamán, javaslom, hogy a legközelebbi ülést holnap délután egy órakor tartsuk. (Zaj.) KovátS J. István : Szót kérek a napirendhez ! Elnök; A szó megilleti a képviselő urat. KovátS J. István : T; Nemzetgyűlés ! Tiszte­lettel bátor vagyok az elnök ur részéről előterjesz­tett napirendi javaslatot a magam részéről is el­fogadásra ajánlani. Rubinek Gyula t. képviselő­társunk emlékezete megérdemli azt, hogy ne csupán testületileg jelenjünk meg temetésén, hanem a hol­napi napot az ő emlékezetének szenteljük. (TJgy van ! ügy van ! a jobboldalon.) Tisztelettel emlékez­tetem a t. Nemzetgyűlést arra, hogy valamikor tudott ez a nemzetgyűlés egy napot szentelni a Rubinek Gyula ellen intézett támadásnak. Az ő emlékezetének legszebb hódolás az lesz, ha a holnapi napot a maga egészében az ő emlékezetének szen­teljük. Nagyon kérem a t. túloldalt, hogy azt a két órát, amely alatt egy ólától három óráig elvitat­koznánk, méltóztassék még rászentelni Rubinek Gyula t. képviselőtársunk emlékezetére. Én szen­tül meg vagyok győződve arról, hogy ő azt meg­érdemli. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: T. Nemzetgyűlés ! Engem inditvá­iijoiû. megtételénél az vezetett, hogy Rubinek Gyula néhai képviselőtársunk olyan kimagasló alakja volt közéletünknek és e nemzetgyűlésnek, hogy illik, hogy a nemzetgyűlés gyászának ne csak azzal adjon kifejezést, hogy a temetésen megjelenik, hanem ezt a napot az ő emlékezetének szentelje (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Nem az ellen be­szélünk !) és azon a napon ne tartson ülést. Ezért a magam részéről napirendi indítványomat fen­tartcm. Rassay Károly : Szót kérek a napirendhez. Elnök : A szó megilleti a képviselő urat. Rassay Károly; T. Nemzetgyűlés! Kénytelen vagyok megállapítani azt, hogy igen szerencsétlen vágányra, siklott ez a különben alárendelt jelentő­ségű kérdés. Ha az igen t. elnök ur ilyenformában tette volna meg indítványát, hogy egy szünnapot kivan a nemzetgyűlés egy képviselőtársunk emlé­kének szentelni, akkor, ha nem is Rubinek Gyulá­ról, de bármelyik képviselőtársunkról lett volna szó, senki elleninditványtnem tett volna. (TJgy van! U'jy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ez már a kegyelet érzésével függ össze. Minthogy azonban nem ilyen motiválással tétetett az elnök ur indít­ványa, hanem — legalább ülésen kivül — azzal az indokolással, hogy módot kivan nyújtani a nemzet­gyűlés tagjainak, hogy ezt a szomorú kötelességü­ket teljesítsék, ezért én, mivel ugy látom, hogy ez teljesen összeegyeztethető azon inditvánnyal, amelyet Szilágyi t. képviselőtársam előterjesztett, kérem a nemzetgyűlést méltóztassék ezt elfogadni. Rubinek Gyula képviselőtársunk, akinek az emléke egy élet szakadatlan munkájával van összefüggésben, maga példáját adta a szakadatlan munkának és a munka embere volt. Az ő személye iránti kegyelet teljesen összeegyeztethető azzal az inditvánnyal, hogy amig egyrészről megjele­nünk az ő szomorú végtisztességén, másrészről felhasználjuk azt az időt, amely amúgy is már csak végtelen csekély mértékben áll a nemzetgyű­lés rendelkezésére. Legyen szabad itt közbevetőleg figyelmeztetnem a t. Nemzetgyűlést arra, hogy össze-vissza négy-öt hét az az idő, amelyet ez a nemzetgyűlés a törvény helyes értelme s a tör­vény betűje szerint itt eltölthet. (TJgy van! TJgy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Szilágyi Lajos: Tovább nem tárgyalunk! Rassay Károly : Ezért én a magam részéről Szilágyi képviselőtársam indítványát fogadom el, és igen kérem azokat a képviselőtársaimat, első­sorban Kováts képviselőtársamat, aki az ellenkező indítványt pártolta és motiválta, szíveskedjék szintén hozzájárulni ahhoz, mert hiszen mind­egyikünk lelkétől távol áll a kegyelet megsérté­sének még a gondolata is, (TJgy van ! TJgy van ! a szélsőbaloldalon.) de fel akarjuk használni mind­azt az időt, amely a nemzetgyűlésnek még rendel­zésére áll. Méltóztassék megnyugodni abban, hogy egy óráig a nemzetgyűlés tagjai a maguk köte­lességének ott eleget tehetnek, az egy órától rendel­kezésre álló két óra pedig a nemzetgyűlés rendel­kezésére áll abból a célból, hogy a még előtte álló feladatokat igyekezzék elvégezni. Ëpen ezért Szilágyi képviselőtársam indítványát fogadom el. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök : Kíván még valaki a napirendhez szólni ? Még mellette van joga egy képviselő ur­nák szólni. Ha senki sem kíván szólni, akkor fel fogom tenni a kérdést. Szembe fogom állítani az elnöki napirendi indítványt Szilágyi képviselő ur napi­rendi indítványával. Amennyiben el méltóztatik fogadni az én indítványomat, akkor Szilágyi kép­viselő ur indítványa elesik ; amennyiben nem méltóztatik az én indítványomat elfogadni, akkor Szilágyi képviselő ur indítványa válik határozattá. (Helyeslés.) Eelteszem a kérdést :, méltóztatik-e elfogadni az én napirendi indítványomat, amely szerint a nemzetgyűlés legközelebbi ülését holnap­után, azaz e hó 11-én délelőtt tiz órakor tartsa, szemben Szilágyi képviselő urnák azon indítványa-

Next

/
Oldalképek
Tartalom