Nemzetgyűlési napló, 1920. XIV. kötet • 1921. december 19. - 1921. január 12.

Ülésnapok - 1920-281

',?. évi január hó 3-án, kedden. 298 A nemzetgyűlés 281. ülése 19.1 kenyerétől azért, mert a keresztényszocialista elvekkel nem azonositja magát, vagy mert a szociáldemokrata ekeket vallja magáéinak. Mi a szabadságot akkor is követeltük, amikor kisebb­ségben voltunk, amikor bennünket nyomtak el, de a szabadságot akkor is gyakoroltuk, amikor többségben voltunk, amikor mód adatott volna arra, hogy azt elnyomjuk. Azért mi most is köf ételünk szabadságot és védelmet polgári jogaink gyakorlására, de kivétel nélkül minden­kinek, nekünk épugy, mint a szociáldemokrata meggyőződésű munkásoknak. Ne higgyék azonban a szociáldemokraták, hogy bennünket keresztényszocialistákat ez a kormány, vagy az előző kormányok talán dédel­gettek volna; ne higgyék, hogy bennünket — amint állítják rólunk — hivatalból támasztottak fel vagy hivatalbői erősitettek meg, mint ahogy most, ugy látszik, hivatalból akarják a szociál­demokrata szervezeteket feléleszteni. Hogy nem igy van, erre nagyon jellemző esetek vannak. Legutóbb pl. egyik titkárunk a Grerbeaud-mühelybe ment a cukrászmunkásokkal értekezletet tartani, — talán mindössze 30—40 ember van ott — megbeszélés, mühelyértekezlet volt ott ; elment a műhelyviszonyokat orvosolni, a panaszokat megbeszélni. A rendőrség megjelent ezen az értekezleten, titkárunkat letartóztatták és 500 K-ra büntették meg. (Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon : Hallatlan !) A szakszervezet alapszabályait legalább más­fél esztendővel ezelőtt már benyújtotta. Egy csomó alapszabály fekszik a belügy ministerium­ban és a többi ministeriumokban. Egyszerűen nem veszik figyelembe és nem hagyják jóvá. Drozdy Győző : Mégis támogatják ezt a kor­mányt ! Szabó József (budapesti): Ezt nem azért mondom, mintha én a kormánynak ezirányu munkáját akarnám túlszigoru kritika tárgyává tenni. Ezzel csak azt akarom bizonyítani, hogy nem hihető az, mintha nekünk kedveztek volna, vagy bennünket kezes bárányként kezelt volna ez a kormány, hanem — ugy látszik, megvolt az oka rá — velünk szemben épugy kezelte a szervezkedési jogot és szabadságot, mint a szo­ciáldemokratákkal szemben. Haller József: Azt hiszem rosszabbul kezelte ! Drozdy Győző: 'Kern értem, hogyan lehet támogatni ilyen kormányt! Meskó Zoltán: Nem látod, hogyan támo­gatják? (Derültség. Felkiáltások a szélsőbalolda­lon: A szavazásnál!) Szabó József (budapesti): Nézzük meg a többi követeléseket. A követelések' második pontja szerint a szociáldemokrata-párt követeli, hogy : »szűnjék meg a felekezeti izgatás«. Kérdem, hol van a felekezeti izgatás ? Ki vezette be Magyarorszá­gon a felekezeti izgatást? Mi, keresztényszocia­listák? Kik keresztelték el a munkásokat, akik nem voltak szociáldemokraták, keresztespókok­nak, papszamaraknak, bigottoknak, csuhásoknak? Ki vitte be ezt a gondolatot és ezt a mentali­tást a békésen dolgozó munkások közé ? Mi, keresztényszocialisták? Kik ellenőrizték, hogy a templomba kik mernek elmenni a keresztény­munkások közül ? Mi, keresztényszocialisták néztük-e, vájjon a zsidók elmennek-e az ima­házba az ű vallásos meggyőződésüket követni, vagy pedig a szociáldemokraták ellenőrizték-e a keresztény munkásokat, hogy ők vallásos meg­győződésüket hogyan gyakorolják ? Ki vezette be nagy hűhóval a pap nélküli temetést? Me­lyik lapban volt mindennél fontosabb cikk még békében is, de a háború alatt is, hogy ha meg­halt egy keresztény proletár, azt pap nélkül temették és »hogy a pap nem okvetetlenkedett a temetésen« ? Nem abban a lapban-e, amely most felekezeti izgatás ellen lármázik? Sréter István: Ugy van! Szabó József (budapesti): A mi lapjaink hemzsegnek-e a vallásgunytól és a papgyülölet­től? Azt hiszem, valamennyien megállapíthat­juk, hogy ezt a Népszavában lehetett megta­lálni a múltban és sajnos, meg lehet találni most újra. Haller József : A Világosság nyomda összes termékeiben ! Szabó József f budapesti) : A felekezeti izga­tásról beszélünk. En magam jelentettem fel nem­régen a rendőrségen, hogy a Budapesti Egyesi­tett Városi Vasutak műhelyében a keresztény­szocialista munkásoknak hátára akasztottak piéhbői kivágott keresztet, megjelent köztük egy szociáldemokrata egy fazékkal és ecsettel, papi ruhába öltözködve és azokat megszentelte, vagy legalább majmolta a megszentelést. Ki csinálja ezeket a vallásgunyolásokat ? Mi, keresztényszocialisták ? Mi a felekezeti izga­tás, ha nem ez, amit a szociáldemokrata munká­sok vezetésével ezekben a műhelyekben csi­nálnak? Frühwirth Mátyás : Ez a jogrend ! Szabó József (budapesti): Felolvasok egy nyilatkozatot a t. Nemzetgyűlésnek, hogy a Weisz Manfréd-gyárban egy gyűlésen mit mondott a szociáldemokrata szónok. Szó szerint a következő­ket mondotta: »A terézvárosi templomban a keresztények szarvasmarha módjára bőgnek és bibliát olvasnak.« Majd folytatva ezt mondja: »Módot keresek rá, hogy a gyárból kidobáljuk a keresztényszocialistákat.« így az egyik öntudatos munkás. Valami Ellinger nevű másik öntudatos munkás rákontrázott : »Mehetnek ezek a keresz­tespókok Kosta főmérnökkel együtt a nagy fenébe.« .Jellemző tehát, hogy akik a keresztények ájtatoskodását szarvasmarhabőgésnek titulálják, ezek az emberek állnak elő és kérik a kormány­tól a szabadságot, a felekezeti izgatás megszün­tetését. Helyes, szűnjék meg minden felekezeti izgatás, de akkor nézzenek körül először a saját berkeikben, teremtsenek ott rendet és szüntessék

Next

/
Oldalképek
Tartalom