Nemzetgyűlési napló, 1920. XIV. kötet • 1921. december 19. - 1921. január 12.
Ülésnapok - 1920-272
22 A nemzetgyűlés 272. ülése 19.21 programmot nyújt és kívánja, hogy ezt a programmot ezek az egyesületek végrehajtsák. Igen t. Nemzetgyűlés ! Engedjék meg, hogy e törvényjavaslat tételeinek megvilágítására röviden hivatkozhassam a német birodalmi gyűlés által elfogadott testnevelési törvényre. Azzal kell kezdenem, hogy az állami és nemzeti célok szolgálatában állott német testnevelésnek százados múltja van. Amikor Napoleon a jénai és az aueratedti kettős csatákban a porosz nemzetet leigázta, a nemzetnek jobbjai arra törekedtek, hogy a megmaradt nemzeti értékeket ismét erőre szökkéntsék, és e célból a német községekben és városokban a tomaegyesületeknek százait szervezték meg. Dinich Vidor : Nagyon helyes ! Gerencsér István előadó : Ezért nevezik Jahnt és öutz-Mutz-ot a német nemzet atyjának. Az eredmény igazolta az évtizedek munkáját, igazolta azzal, amit látunk a német katonai erényekben. (Igaz I Ugy van f) A hivatkozott német törvény kimondja, hogy az iskolaköteles kor befejezésétől 24 esztendőig minden német állampolgár — férfi vagy nő — köteles testgyakorlatokon résztvenni. A nő csak akkor mentesül e kötelezettség alól, ha férjhez meg} 7 . Erről a — mondjuk — testgyakorlatokon való részvételről évenként bizo nyitván y okát állitanak ki. A bizonyítványok nagyon fontosak, okmányjellegüek. A törvény szerint, ha valaki felsőbb iskolába vagy szakiskolába akar menni, csakis ilyen bizonyítványok alapján iratkozhatik be. Ha állami szolgálatba vagy olyan szolgálatba akar valaki menni, amely valamely közösséget mutat az állammal, Vagy dotációt, valami állami javadalmat, állami alkalmazást akar valaki, ezt csakis olyanok kaphatják meg, akik a testnevelési tanfolyamok elvégzéséről szóló bizonyítványokkal rendelkeznek. Ugyancsak ez a törvény gondoskodik még aTról is, ha valakit esetleg baleset érne, kötelezővé teszi a balesetbiztosítást és ennek költségeit a birodalomra, illetőleg az egyes államokra hárítja. (Helyeslés.) Karafiáth Jenő : Nagyon bölcs intézkedés ! Gerencsér István előadó ; Ha összevetjük ezt a német törvényt a most itt tárgyalás alá kerülő magyar törvényjavaslattal, sajnálattal bár, de meg kell állapitnunk, hogy a német törvényjavaslat teljesebb is, radikálisabb is. Még csak két pontban akarok foglalkozni az előttünk lévő törvényjavaslattal, az egyik a testnevelés irányítását illeti, a másik a pénzkérdést. Minthogy a test nevelése a kultúrának kérdése (HdyesUs balfdől.) és minthogy a. test ápolása tulajdon képen harmóniában kell hogy történjék az értelmi és erkölcsi neveléssel, természetes, hogy ezt nem lehet kikapcsolni a nemzeti oktatás szervezetéből. Épen azért az hivatott ennek a vezetésére, aki a magyar oktatásügyet vezeti, a közoktatásügyi minister. Ami a tiénzkérdést illeti, nagyobb terhek evvel . évi december hő 19-én, hétfőn. a törvényjavaslattal az államháztartásra nem háramolnak. A pénzt, amellyel biztosítani lehet a törvényjavaslatban kontemplált, illetve az utasitásokban kontemplálandó szerveket, lehet fedezni azokból az alapokból és költségekből, amelyek a régi törvény értelmében testnevelési célokra fordíttattak. Ez a törvény jelezve is van magában a törvényjavaslatban . Maga a törvényjavaslat tulajdonképen csak a célt jelöli meg és a. kereteket szabja meg. Igazi értéke aszerint lesz, hogy az utasítás és a tanterv miképen készül el. (HdyesUs half elől.) Ettől a keresztülviteltől függ, hog}" a felserdülő magyar ifjúság a magyar faji erényekben újból tündököljön, hogy szívós és tudatos szeretet kösse ahhoz a földhöz, amelyet mi talán azért, mert faji erényeinkben megfogyatkoztunk, elvesztettünk és amelyre annyi : gyászt, szenvedést és koldusságot hoztunk. Azt akarjuk, hogy a mi fiaink erősebbek, jobbak és különbek legyenek nálunk, az apáknál. Azt akarjuk, hogy az a szilaj erő, amely századok előtt messze Keletről Európa szivéig tört és itt bölcsességgel állami élet alapjait szervezte meg akkor, amikoT még a minket most körülfogó mohó faláokságu nemzetek csak faji foltok voltak és az állami élet szili táján mélyen alul maradtak, hogy ez az erő újból fellángoljon a teljes és vágyott és lebirhatatlan nemzeti élet felé. Nem akarok semmi mást, csak azokat az értékeket, amelyek a magyar faji értéket ismét működésbe tudják hozni, azokat az értékeket, amelyeket felismertek ezer esztendő előtt, amikor a magyarság Európában legelőször kapcsolódott a nemzetek életébe a szláv, a görög, latin és germán történetírók szerint. És ahogy igaz az, hogy ép erkölcsű nemzetek, fajták nem pusztulhatnak el, épugy igaz az is, hogy a fajok karakterében a jellemző vonások nem változnak meg, (Igaz í Ugy van !) legfeljebb ez a karakter itt-ott más színezést kaphat. Ennek a törvényjavaslatnak tehát nem agresszivitás, nem ellenségeskedés nevelése a célja más fajtákkal szemben, hanem csak az, hogy mi legyünk igazi magyarok, akik nemzeti eszményeinket meg tudjuk védeni. (Taps.) Nekünk nincsen Jénánk és Auerstedtünk, de vannak véresre sebzett nemzeti eszményeink, amelyeket senki. soha, semmiféle erő és hatalom a mi agyunkból és szivünkből kitépni nem fog. (HdyesUs.) És érezzük a meggyalázásnak a bélyegét is, érezzük azt a tudatot, amely a magyar fájdalmak költőjénél régente keserű vízióként jelent meg, de most valóságot jelöl : Ahol a nyilröptü sólyom is nagy félve járt előbb, Csipogva fürdik s üt tanyát a szemtelen veréb. En m egrendithetetlenül hiszem, hogy eljön a jövendő, amÍKor mindezeK, mint Kínzó álmok oszlanak szét. E hittel kérem én at. Nemzetgyűlést a törvényjavaslat törvényerőre em-elésére, mert ez a magyar jövő teljességére nagyon sokat hord magában. Ajánlom a törvényjavaslatot elfogadásra. ÍÉUnk hdyeslés, éljenzés és taps.) (Az elnöki széket Gaal Gaszton foglalja d.)
