Nemzetgyűlési napló, 1920. XIV. kötet • 1921. december 19. - 1921. január 12.

Ülésnapok - 1920-272

14 A nemzetgyűlés 272. ülése 1921. ban létesíttetett, amikor az első ilyen lakásépítési akció megindittatott. Ez a ministeri biztosság bonyolította le mindazokat az építkezéseket, amelyek 1918. óta történtek és bonyolítja azokat ma is. Ezt a feladatát és munkáját az országos lakásépítési ministeri biztosság mindenkinek legnagyobb elismerésére teljesítette és meg vagyok győződve, hogy amennyiben ez az akció a jövőben is folytattatni fog, ezeket a teendőit továbbra is ugyanazzal a buzgalommal, ugyanazzal a hozzáértéssel fogja végezni, mint eddig tette. Ennek a lakásépítési ministeri biztosságnak hatásköre kiterjed az egész országra. Már most, b. barátom, Legeza Pál nemzetgyűlési képviselő ur, azt indítványozta, hogy azokkal a teendőkkel, amelyeket most az országos lakásépítési ministeri biztosság lát el, a közmunkatanács bizassék Bieg. A közmunkatanács működését mindenki ismeri, mindenki tudja, hogy az milyen kitűnően látja el mindazokat a feladatokat, amelyeket a törvény és még a törvényen kivül is a kormányok rendeletekkel rábíztak. Meg vagyok győződve, hogy ezt a feladatot is jól elvégezné ; mindamellett, ha mégis arra kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy Legeza Pál képviselő ur indítványát mellőzni szíveskedjék, teszem ezt azért, mert már van egy szervünk, amely a lakásépítés körüli teendőket eddigelé is a legjobban ellátta. A közmunkatanács ezzel nem foglalkozott, a közmunkatanács hatásköre csak' a fővárosra terjed ki, tehát célszerűbb fentartani azt a szervet, amely megvan és amely ezt a teendőt eddig is ellátta. Ezért kérem a t. nemzetgyűlést, méltóztassék Legeza Pál képviselő ur indítványát mellőzni. Elnök : Az előadó ur kíván szólni. Róbert Emil előadő ; A magam részéről a kereskedelemügyi minister ur által előadott indokoknál fogva tisztelettel javaslom, méltóztassék Legeza Pál képviselő ur indítványát elvetni. Egyben bátor vagyok a 2. §-hoz az utolsó mondat után a következőknek beiktatását javasok)i (olvassa): »mely összeg szintén az 1. §-ban megjelölt célokra fordítandó.« Ez az a meghatározás, amellyel az 1, §-nál a pénzügym

in ister ur is hozzájárult. Elnök : Következik a szavazás. Miután a 2. §-hoz két módosítás adatott be, az egyik Legeza Pál képviselő ur részéről amely ellentétben áll a szakasz rendelkezésével, a másik pedig az előadó ur részérő], amely tulajdon képen csak kiegészíti a szakaszt, akként kívánok eljárni, hogy a szakaszt eredeti szövegezésében szembeállítom mind a két indítvánnyal. Amennyiben el méltóztatik fogadni a szakaszt eredeti szövegezésében, mind a két indítvány elesik. Amennyiben nem méltóztatik elfogadni a szakaszt, akkor olesett L?geza képviselő ur indítványa, mely szembenáll a szakasszal, ellenben fenmarad akkor az előadó ur pótlása. Méltóztatnak a kérdés ilyen feltevéséhez hozzájárulni ? (Igen!) Akkor felteszem a kérdést : méltóztatnak-e a szakaszt eredeti szövegében, szemben a két beadott módosítással elfogadni, igen vagy nem ? (Nem!) Nem fogadtat- < évi december hú 19-én, hét fon. van el, felteszem most a kérdést : méltóztatnak-e elfogadni a szakaszt Róbert képviselő ur módosításával, igen vagy nem ? (Igen!) Elfogadtatott. Következik a 3. §. Gerencsér István jegyző (olvassa a 3. §-t); Sokorópátkai Szabó István ! Szabó István (sokorópátkai) : T. Nemzetgyűlés ! En a 3. §-ban ujabb terhet látok az építést foganatosító község vagy város területén lakó kisgazdákra is, mert a közmunkákra bizonyosan nem a kőmivesmestereket és másféle iparosokat jelölik ki. hanem az igavonó barommal rendelkező gazdatársadalmat. így azután ez a gazdatársadalom, mely minden város végén feltalálható, ha az még oly ipari centrum is, kétszeresen meg lêsz terhelve, vagy igazságtalanul kirendelve olcsó közmunkára, miért is kérem a 3. §-nak teljes Kihagyását. Elnök ; Szólásra senki sincs felírva. Ha szólni senkisem Kivan, a vitát bezárom. A pénzügym in ister ur kíván szólni. Kállay Tibor pénzügyminister : T. Nemzetgyűlés 1 A 3. §. az érdekelt községeknek és a városoknak kívánságára került be a törvényjavaslatba azért, mert a városok akkor, mikor a közérdekben való ezt a lakásépítési akciójukat megindítják és folytatják, attól félnek, hogy maga az a körülmény, hogy ők ott nagyobb arányban építkeznek, annyira fel fogja verni a munkabéreket, hogy ez az akciójuk a legnagyobb mértékben veszélyeztetve lenne. | Ezért kérnek olyan értelmű rendelkezést, amely szerint nekik joguk legyen megállapítandó térités ellenében igénybevenni ezeket a munkálatokat, megjegyezvén, hogy ezt a térítést abban a megfelelő normális árban kívánják megállapítani, amely egyébként a község közérdekében folyó építkezések nélkül kialakulna az ottani gazdasági életben, ugy hogy ebből a szempontból tekintve a dolgot, azt hiszem, hogy csak célszerű egy ilyen rendelkezés felvétele. Hiszen végtére is megtérheltetésről nincs szó nézetem szerint, csak arról, hogy a normális árviszonyok legyenek fentarthatók, tehát excesszusok elkerülhetők legyenek és a kellő megfelelő ellenszolgáltatást ezen közérdekű és a község érdekében való akciónál is megkívánni, de a városok, az egyesek részére. En azt hiszem, hogy a t. képviselő ur ezen felszólalás után talán el méltóztatik indítványától tekinteni. Szabó István (sokorópátkm szólásra jelentkezik). Elnök : Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy a vita be van zárva. A képviselő ur nem szólhat, ha csak vissza nem méltóztatik vonni indítványát. Szabó István (sokorópátkm) : Módosítani sem szabad ? Elnök.' Ismétlem, a képviselő urnák nincs szólásjoga. Szabó István (sokorópátkai) ; Ha leszavaznának, akkor sem vonom vissza, mert a gazdaközönséggel szemben való kötelességemet teljesítettem. Elnök (csenget) : Bocsánatot kérek, a kép-