Nemzetgyűlési napló, 1920. XIV. kötet • 1921. december 19. - 1921. január 12.

Ülésnapok - 1920-277

A nemzetgyűlés 277. ülése 1921. rendőr, aki még sincs egészen tisztában a törvényekkel és egyszerűen ráfogja az árusokra, hogy árdrágítók, beviszi őket, elkobozzák az árujukat, a pénzüket se kapják meg és az ügyészségre is el kell menniÖk : ez mégis csak olyan faja az árdrágításnak, amit nem szabad folytatni. Nem tudom, joga van-e bárkinek is megállapítani, amikor szabadkereskedelem van, bogy mennyiért tartozom a szilvát vagy tojást eladni, ha az általam kért árat megfizetik, de ha van joga, ugy állapítsák meg és akkor hozzák ezt az eladóknak is tudomására. Mert megtörtént például a következő eset : A nyéki hegyen a berzencei szilvát a szezon alatt 60 forintért adták el. Egy szirmai kisgazda is bevitt egy kocsirakományt Miskolcra eladni. Az első véka kimérésénél odamegy hozzá a rendőr egyszerűen azzal, hogy : Maga árdrágító. Fel a szilvát ! Az egész szekér szilvát elviszik, hogy hova, azt nem tudja, de annyi bizonyos, hogy rettenetes kár érte. En a rendőrfőkapitányhoz fordultam nemrégiben azzal a kérdéssel, hogy mi lett azzal az 52 tojással, amit az egyik asszonytól elvettek és általában miért vették el ? Azt válaszolta nekem levélben a rendőrfőkapitány, hogy elvették, mert árdrágitott — azt ugyan nem itra meg, hogy mennyiért kellett volna adnia — és miután romlandó volt, elárverezték. Szóval Miskolc ellátását ugy intézik, hogy a rendőr megfogja az illetőt, akinek tojása vagy egyéb élelmiszere van eladásra, elveszik tőle és a szegény falusi asszony mehet haza. A sarkon pedig átadják az árut egy másik asszonynak, hogy mérje ki az. Ezt nevezem én árdrágításnak a falu szempontjából. Amikor a budapesti piacon 35 korona egy kiló zöldség, Miskolcon már a 10 koronás árnál megállapítják az árdrágítást, még pedig 3

/

4 kg árunál ; elveszik attól a falusi néptől minden áruját, bekísérik a rendőrségre, eljárást indítanak ellenük és még az ügyészség elé is citálják őket. Arra akartam kérni a belügyminister urat, legyen szives, adjon felvilágosítást arra nézve, hogy van-e joga a miskolci rendőrségnek arra, hogy a falusi termelő társadalmat ennyire üldözze. Ha nincs joga hozzá, akkor milyen alapon történik meg az, h°gy e

gy ^3 éves szegény öregasszonyt, aki a világháborúban elvesztette gyermekeit, 11 kilogramm krumpli miatt, amelyet ugy árusit, mint a többi árus, bekísérnek a rendőrségre, pincébe zárják, elveszik áruját és még a bíróság elé is állítják szegényt. Elnök: Bátorkodom figyelmeztetni a képviselő urat, hogy a tanácskozásra szánt idő letelt ; kérem, méltóztassék a beszédét a lehető legrövidebbre fogni. Kerekes Mihály : Igyekszem a legrövidebbre fogni és bátor vagyok határozati javaslatot beterjeszteni az adózás reformjára vonatkozólag. Határozati javaslatom a következő (olvassa) : »Tekintettel arra, hegy a fontos közszükségleti cikkek fogyasztási adó alá vonása az alsóbb néprétegeket igazságtalanul sújtja, utasítja a nemzetgyűlés a kormányt, hogy sürgősen terjesszen törévi december hó 28-án, szerdán. 1^1 vényjavaslatot a Ház elé a fogyasztási adók eltörléséről és az egyedül igazságos jövedelmi adó behozataláról.« Tekintettel arra, hogy a házhelytörvény, valamint a földbirtokreformra vonatkozó törvény végre nem hajtatik, határozati javaslatot terjesztek be és annak szives elfogadását kérem (olvassa) : »Tekintettel arra, hogy a földbirtokreformtörvénynek az életbe való átültetése — ma már pozitive megállapítható — csak jámbor óhajtás fog'maradni, utasítja a nemzetgyűlést a kormányt, hogy 1. sürgősen hozzon javaslatot a nemzetgyűlés elé a földreformtörvény revíziójáról ugy, hogy a törvényben meghatározott kellékek mellett az igénylők a földjüket feltétlenül megkaphassák. A nemzetgyűlés kimondja, hogy a mai eljárási módszer ezen cél elérésére nem alkalmas, utasítja tehát a kormányt, hogy a reform végrehajtását a földmivelésügyi minister diszkrecionális hatáskörébe utalja ; a minister tartozik gondoskodni róla, hogy a törvény az Országos Földbirtokrendező Bíróság megfelelő szerveinek a kiegészítésével, de semmi esetre sem a közigazgatási bizottságok bevonásával, gyorsan végrehajtassék ; 2. utasítja a nemzetgyűlés a kormányt, hogy a házhelyet igénylőket az állam támogatásával egy szövetkezetbe tömörítse egységes típusú, egészséges lakások épithetése céljából, azonban különösen a tető- és faalkatrészeket nagybani lekötéssel biztosítsa az állam az építeni szándékozó szegénység részére, általában állami kölcsönt biztosítson az állam az építeni szándékozóknak.« (Helyeslés balfelől.) T. Nemzetgyűlés ! Én módfelett csodálkozom azon, hogy akkor, amikor az úgynevezett októberi forradalom volt, a nagybirtokok tulajdonosai minden irányból jelentkeztek és azt mondták, hogy ők átadják földjüket földbirtokpolitikai célokra ; a magyar pű pöki kar is ott volt, az is bejelentette, hogy átadja, . . . Drozdy GyŐZŐ : Ahol írásban adták át, ott is visszavonták ! Kerekes Mihály : . .. ott volt az Omge Miklós Ödön vezetésével, ott voltak a grófjaink közül nagyon sokan, akik bejelentették, hogy hajlandók odaadni a földet a földbirtokreform céljaira ; — akkor pedig, amikor vége lett a forradalmi időknek, amikor vége lett annak az időnek, amikor — nem tudom — talán féltek attól, hogy el fogják tőlük venni a földet . . . MeskÓ Zoltán : Ne csodálkozz ezen, ez természetes ! (Derültség.) Kerekes Mihály : . . . akkor csodálatos módon senki sem jelentkezik. Épen azért terjesztettem ezt a határozati javaslatot a nemzetgyűlés elé és kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy azt elfogadni szíveskedjék. Egyébként pedig miután még sok mondanivalóm volna, majd a részleteknél leszek bátor a nézeteimet kifejteni. (Helyeslés.) Végeredményben összegezem a mondanivalóimat : (Halljuk ! jobbfelől.) Helyeslem a pénzügyministernek azt a politikáját, amellyel a termelő