Nemzetgyűlési napló, 1920. XIV. kötet • 1921. december 19. - 1921. január 12.

Ülésnapok - 1920-277

A nemzetgyűlés 277. ütése 1921. évi december hó 28-án, szerdán. 157 irat és kérvény a házszabályok 142. §-a alapján előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatik a kérvényi bizottságnak. » Napirend szerint következik az indítvány és interpellációs-könyvek felolvasása. Kérem a jegyző urat, hogy először az inditványkönyvet felolvasni szíveskedjék. Gerencsér István jegyző (olvassa)-. Rubinek István: Az 1920: XXXVI. te. 50. §-ának kiegészítése tárgyában. Elnök: Mivel az indítvány írásban be nem adatott, a bejegyzés tárgytalan. Következik az interpellációs-könyv felolvasása. Gerencsér István jegyző (olvassa) : Kóródi Katona János : az iparigazolványoknak magyar faji szempontból való kezelése ügyében a kereskedelemügyi ministerhez és a belügy min isterhez. Kerekes Mihály: A debreceni dohánygyári munkások elbocsátása tárgyában a pénzügyministerhez. Elnök : Mivel csak két interpelláció van bejegyezve, javaslom, hogy az interpellációk meghallgatására napirendünk letárgyalása után, de legkésőbb fél kettőkor térünk át. Méltóztatnak e javaslatomhoz hozzájárulni ? (Igen !) Akkor ekként mondom ki a határozatot. A mentelmi bizottság előadója kivan jelentést tenni. Mikovínyi Jenő előadó: T. Nemzet gyűlés! A nemzetgyűlés mentelmi bfzottsága 1921 december 15-én Ereky Károly, Korányi Frigyes báró, valamint Könyves Lajos, Kutkafalvy Miklós, Andaházy-Kasnya Béla, Kardos Noé és Windisch-Grraetz Lajos herceg mentelmi ügyében meghozta javaslatát, amelyet tisztelettel bemutatok a t. Nemzetgyűlésnek, azzal a kéréssel, hogy azt méltóztassék kinyomatni, szótosztatni és annak idején napirendre tűzni. Elnök : A javaslatok ki fognak nyomatni, szét fognak osztatni, és annak idején napirendre tűzetni. Jelentem a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Karaíiáth Jenő ur napirend előtti felszólalásra kért engedélyt. Én az engedélyt neki megadtam. Karaíiáth képviselő urat illeti a szó. s Karafiáth Jenő : Igen tisztelt Nemzetgyűlés ! A legutóbbi költségvetési vita során abba a kiválóan szerencsés helyzetbe kerültem, hogy a Ház az összes képviselőtársaim által benyújtott javaslatok közül csak az én két szerény javaslatomat fogadta el 1921 május hó 23-án. Egyik javaslatom a következő volt (olvassa): »Tekintettel arra, hogy területi integritásunk visszaszerzésének egyik legjelentősebb és a jelenlegi súlyos körülmények közt kétszeres fontossággal bíró eszközét a céltudatos népesedési politikában látom, indítványozom, utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt, hogy az anya-, csecsemő- és általában a gyermekvédelemre vonatkozólag sürgősen terjesszen törvényjavaslatot a nemzetgyűlés elé.« Másik határozati javaslatom a következő volt (olvassa): »Tekintettel arra, hogy e kórnak egyik legfontosabb társadalmi kérdése az intenzivebb gyermekvédelem ügye, a modern gyámügyi igazgatás szükségessé váló sürgős kiépítésével szorosan összefügg és a sok tekintetben elavult gyámügyi törvény az 1877. évi XX. törvénycikk amúgy is feltétlenül revízióra szorul, tisztelettel indítványozom, utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt, hogy a gyámügyi közigazgatás reformja tárgyában sürgősen terjeszszen törvényjavaslatot a nemzetgyűlés elé.« Ezzel a két javaslatommal nem szeretnék ugyanoda jutni, ahova egy másik javaslatommal a vadászati és fegyveradó tárgyalásánál jutottam, amikor t. i. a Ház szintén kimondotta, hogy ez a pénzügyi törvényjavaslat szoros összefüggésben van az alkotandó uj vadászati törvénnyel és csak akkor lép életbe, amikor már az uj vadászati törvény, — mely még azóta is előkészítés alatt áll — elfogadtatott. Tudatában vagyok ugyan annak, hogy a házszabályok 206. §-a értelmében napirend előtti felszólalásnál sem vitának, sem határozathozatalnak helye nincs, mégis ebben a formában nyomatékosan kérem a kormányt arra, hogy ezen a nemzet újjászületése szempontjából rendkívüli jelentőségű házhatározatoknak mielőbb érvényt szerezni szíveskedjék és mielőbb juttassa a Házat abba a helyzetbe, hogy a nagyfontosságú szociálpolitikai törvényjavaslatok még a nemzetgyűlés feloszlatása előtt tárgyalás alá kerüljenek. Elnök : A házszabályok értelmében napirend előtti felszólalásnál sem vitának, sem határozathozatalnak helye nincs. Jelentem a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Herrmann Miksa képviselő ur egy indítványt adott be. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az indítványt felolvasni. Gerencsér István jegyző (olvassa): »A házszabályok 203. §-a alapján indítványozom, hogy az 1921/22. költségvetési év augusztus hó 1-étől december hó végéig viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló 1921. évi XXXIV. tcikk hatályának 1922. évi június hó végéig való kiterjesztéséről szóló törvényjavaslat tárgyalásának tartamára az ülések ideje egy órával meghosszabbíttassák«. Elnök: Mivel az indítvány a házszabályok 203. §-a értelmében az elnöknek írásban beadatott, az elnök azt a Ház elé terjeszti. Ez indítvány felett a házszabályok 203. §-a szerint a holnapi ülés végén fog a Ház vita nélkül határozni. Napirend szerint következik Magyarországnak az irodalmi és művészeti művek védelmére alakult berni nemzetközi Unióba való belépéséről szóló törvényjavaslat (írom. 338) harmadszori olvasása. Kérem a jegyző urat, hogy a törvényjavaslatot felolvasni szíveskedjék.