Nemzetgyűlési napló, 1920. XIV. kötet • 1921. december 19. - 1921. január 12.

Ülésnapok - 1920-276

A nemzetgyűlés 276. ülése 1921. vek felolvasása. 3. Magyarországnak az irodalmi és művészeti művek védelmére alakult berni nemzet­közi unióba való belépésére vonatkozó igazságügy­min isteni törvényjavaslat harmadszori olvasása. 4. A szerzői jogról szóló igazságügyi ministeri tör­vényjavaslat harmadszori olvasása és 5. Az indem­nitásról szóló törvényjavaslat tárgyalása és ezzel kapcsolatban a kormáry programmja fölött való vita, továbbá Ereky Károly képviselő urnák két­rendbeli határozati javaslata, Sándor Pál képviselő urnák háromrerdbeli indítványa és Balla Aladár képviselő ur határozati javaslata. Méltóztatnak e javaslatomhoz hozzájárulni ? (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Most áttérürk az interpellációra. Drozdy Győző képviselő urat illeti a szó. Drozdy GyŐZŐ : Mélyen tisztelt Nemzetgyűlés ! Több szó elhangzott már a nemzetgyűlésen arról, hegy az 1920. évi XXXVI. törvénycikk, amely a földbirtok arányos megosztásáról, valamint a ház­helyek létesítéséről szól, rendkívül lassú tempóban közeledik a megvalósulás felé. (Halljuk ! Halljuk ! half elől.) A legutóbbi hivatalos jelentés szerint egy esztendő elteltével 4000 holdat osztottak ki ház­helyek céljaira. Könnyű itt a számítás, t. Nemzet­gyűlés. Ha ez a 4000 hold 10.000 házhelynek felel meg, akkor ha az egymillió házhelyigénylőt ki akarjuk elégíteni, pont száz esztendő szükséges arra, hogy ilyen tempóban a házhelytörvényt meg­valósíthassuk. A földreform keretében pedig majdnem semmi sem történt a megvalósulást illetőleg. Az első lépés talán a vagyonváltság alkalmával fog meg­történni, amidőn az 1000 holdon felüli nagybirto­kok a vagyonváltságot természetben lesznek kény­telenek leróni. Ilyen címen hivatalos számitás szerint 400.000 hold föld fog felszabadulni. Ha azonban a ministerium által rendelkezésünkre bocsátott hivatalos statisztikát megnézzük, meg­állapíthatjuk, hogy 1,200.000 ember van ebben az országban olyan igényjogosult, aki a földreform­törvény alapján óhajtja a maga kis gazdaságát szaporítani. Ilyenformán, ha megcsináljuk a szá­mítást, könnyű megállapítani, hogy egy-egy igény­jogosultra csak egy harmad hold föld jut a vagyonváltságból és hogy ennek az 1,200.000 igényjogosultnak földdel való ellátása, ha ilyen tempóban történik a megoldás, megint 100 esz­tendőt vesz igénybe. Nem tudjuk felfogni, t. Nemzetgyűlés, hogy mi hátráltatja, mi akasztgatja ennek a földreform­törvénynek megvalósítását. Nem mondhatnám, hogy talán a szakmiráster, a földmivelésügyi minister nem viselné a lelkén ezt a nagy hord­erejű kérdést. Nem akarjuk ct ezzel meggyanú­sítani. El kell ismernünk az Országos Földbirtok­rendező Bíróságról is, — aki ennek munkáját ismeri, könnyen konstatálhatja — hogy ott igenis becsüle­vi december hó 23-án, pénteken, 151 tes, szorgalmas, derék munka folyik és talán nem rajtuk múlik, hogy ezt a nagy horderejű problémát megoldani nem birják. De valahol mégis óriási mu­lasztások történnek és hogy bizonyos hatósági szer­vek, különösen pedig a közigazgatásnak bizonyos közegei a nagybirtokos osztály néhány tagjával összejátszva mindent elkövetnek arra, hogy ebből a törvényből rövidesen valóság ne váljék, azt én ma már dokumentálni is tudom. Itt van pl. egy rövid levél, amely a következő­képen szól (olvassa) ; »Kérjük képviselő urunkat, mivel Nagyradán igaz, megtörténtek a házhelyek kiutalása, nem kaptunk ott, ahol kértünk, hanem amelyet az uradalom akart, egy félreeső mező köze­pében. No de csak legyen, ezt is elfogadjuk, egy kis területet meg kaptunk nyolcan, de széjjelmérve nincs, mert el volt rakományozva, egy része pedig vetve, most pedig az uradalom újból haszonbérbe kiadta a jövő évre, még csak nem is szólt hozzánk. Kérem képviselő urunkat, hogy lehet ez 1 Mi alig vártuk, hogy az uradalom betakarítson erről a földjéről, hogy megkezdhessük az építkezést, mert mi e helyett máshol nem béreltünk, pedig most már igazán nélkülözhetetlen. Ebből kifolyólag kérjük képviselő urat, legyen szíves ennek a dolog­nak sürgős elintézésére lépéseket megtenni.« T. Nemzetgyűlés ! Egy képviselőnek helyzete ilyen levelek után szinte lehetetlen. Tudvalévő, hogy a földbirtokrendező bíróságra vonatkozó tör­vényben benne van az, hogy a bíróságot az ő mun­kájában szorgalmazni, siettetni, annak tanácsokat adni, vagy azt pláne befolyásolni épugy nem lehet, mint ahogy nem lehet a polgáii bíróságokat sem valamely per folyamán kívülről befolyásolni. De hogy országosan valami titokzatos erő működik közre, hogy itt a megvalósulás be ne következzék, azt könnyen dokumentálhatjuk. Itt van pl. az egeraracsaiak levele, ahol panaszt nyújtanak be hozzám arról, hogy ott már a múlt esztendőben, április 19-én kint volt a házhelyrendező bíróság, meg is állapította, hogy hogyan kapják meg a házhelye­ket, azonban 31 igénylő közül mindössze csak n egy­nek utalt ki házhelyet, a többit pedig elutasította. A 450 koronákat természetesen mindannyian lefizet­ték. Már most ezek azon jajgatnak, hegy április 19-ike óta hiába járnak a járási házhelyren.dező bizottságnál, hiába a földbirtokrendező bíróságnál, még csak azt sem tudják kikaparni, hogy hol veszett el az ügyük, jóllehet mostani lakásukban már fel­mondtak s április 1-ével el kell hagyniok kis házi­kójukat, amikorára fel akarták építeni saját kezük­kel azt a kicsi kunyhót, amelyet a 600 r égyszögöles házhelyen felépíteni lehetett volna. Az elutasítottak pedig a 450 koronájukat is hasztalan kérik, köve­telik, semmiképen sem tudják visszakap: i. Mihoz­zánk fordulnak. Mi utasítjuk őket az elöljárósághoz, amely a pénzt összeszedte, az utasítja a járási ház­helyrendező bizottsághoz, az meg a foldbirtok­rande^ő birósághoz, szóval egyik hatóság a másikhoz, s a vége az, hogy sem házhelyük, sem pénzük nincsen. Ezek magyar kisgazdák, legtöbb­I jük háborut viselt vagyontalan magyar ember.

Next

/
Oldalképek
Tartalom