Nemzetgyűlési napló, 1920. XIV. kötet • 1921. december 19. - 1921. január 12.

Ülésnapok - 1920-276

A nemzetgyűlés 276. ülése 1921. évi december hó 23-án, pénteken. 137 reméltünk. A legnagyobb takarékosságot azáltal érhetjük el, ha a magyar bürokratizmust tönkre­tesszük. Ha összehasonlítjuk államunknak és az ország egyes városainak a bürokratizmusát a kül­földi államok bürokratizmusával, azt látjuk, hogy ez nálunk olyan túltengésbe megy, hogy már a szó szoros értelmében nem lehet tovább fentartani. Ide kell tehát benyúlni, mélyen t. pénzügyminister ur, egyszerűsíteni kell a közigazgatásunkat, ad­mínisztrá ción kat. Ezt könnyen elérhetjük azáltal, ha az egyes vidéki hivatalfőnököknek kissé szélesebb hatáskört adunk, de természetesen egyszersmind nagyobb felelősséggel is terheljük őket. Lehetetlen dolog az, hogy minden apró-cseprő dolgot fel kell terjeszteni a központba, amikor pedig tulajdonképen a vidéken is el lehetne azokat intézni. Nagyon jól tudjuk, hogy az egyes akták útja milyen hosszadalmas, hány hivatalon kell azoknak keresztülmenniök, amig tényleg elintézést nyernek, s azután hány hivatalon mennek újból vissza, amig annak a félnek a kezéhez kerülnek, akit az ügy tulajdon­képen érdekel. Csak egyes apró dolgokat akarok kiragadni­Miért nem engedélyezhet pl. a vidéki főnök bizo­nyos szabadságot az alantasának ? Miért kell a sürgős családi ügyben kért szabadság dolgát utó­lagos jóváhagyásért felterjeszteni a mmisteriumba ? Miért kell a családi pótlék és más egyszerűbb jel­legű fizetések ügyét a központba beterjeszteni és hónapokig várni, amig az egyes tisztviselők hozzá­juthatnak a fizetéseikhez ? Saját magamnak is négy hónapig kellett várnom, amig a központ kiutalvá­nyozta a fizetésemet. Baranyában jelenleg igen sok tisztviselő van, aki már öt-hat hónap óta hiába vár a fizetésének kiutalványozására, mert a büro­kratikus üt megakasztja ezt a dolgot. Tessék el­képzelni, hogy az a szerencsétlen hivatalnok talán öt-hat hónapig hogyan éljen mindenféle fizetés és illetmény nélkül ? Ezenkivül még sok dolgot lehetne megemlíteni, de ezeknek részletes megbeszélése nem tartozik a nemzetgyűlés elé. Igen helyes lenne, ha a pénzügy­minister ur ezeknek az eljárásoknak egyszerűsíté­sére a hozzáértő emberekből ankétet hivna össze, ahol megtárgyalnák a dolgot és sürgősen életbe lehetne léptetni az intézkedéseket. így az akták nem gyűlnének össze az egyes ministeriumokban, hanem az egyszerűsítés segítségével sokkal sürgő­sebben és gyorsabban tudnók ezeket a dolgokat elintézni. Még egypár dolgot óhajtottam a baranyai ügyekre vonatkozólag is említeni, különösen a baranyai adózásokra vonatkozólag, minthogy azon­ban ezeket már az igentisztelt pénzügyminister úrral személyesen megbeszéltem s a pénzügyminister ur megígérte, hogy ezeket a dolgokat tanulmány tár­gyává teszi, jelenleg elállók ezek elmondásától. Az előttünk fekvő törvényjavaslatot elfogadom. (Helyeslés jobbfélM.) Elnök : Az ülést tiz percre felfüggesztem. NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ. 1920—1921. — XIV. KÖTET. Elnök : Az ülést újból megnyitom. Folytat­juk a tanácskozást. Szólásra következik ? Héj Imre jegyző: Balla Aladár ! Balla Aladár : T. Nemzetgyűlés ! Ugy a hivatalos, mint a félhivatalos körök, de a kor­mányt támogató sajtó is attól fél, hogyha mi húzzuk ezt a vitát, ez a szerencsétlen ország ex­lexbe kerül. Rassay Károly : Három nappal ezelőtt kezd­tük! Balla Aladár : Igazán groteszk ennek a kép­nek ilyen módon való beállítása, midőn négy hónapi állandó vakációzás után egyszerre sietőssé válik a felhatalmazási törvény megszavazása. (Igaz ! Ugy van ! balfelőL) Két éve kormányoznak már az urak és még a mai napig költségvetést nem láttunk. Ha ugyan egyáltalában szó lehet jog­rendről, — akkor elsősorban pénzügyi jogrendről beszéljünk — ez azt hiszem teljesen hiányzik egy olyan országban, ahol költségvetés nélkül kormá­nyoznak, (Igaz ! Ugy van ! a szélsőbaloldalion.) ahol még a legfőbb állami számvevőszék is csak illuzórius munkát végez, mert a zárszámadásokat a mostani t. kormány mind a mai napig nem tar­totta szükségesnek a Ház elé hozni. Tehát kormá­nyoznak vigan minden ellenőrzés nélkül. (Igaz ! Ugy van ! a szélsöbaloldalon.) Szilágyi Lajos : Ex-lex kormányoznak ! Most is ex-lex van ! Rassay Károly : Állandóan ex-lex van ! Kállay Tibor pénzügyminister : Miért ? Rassay Károly: Mert száz milliót törvény­hozási felhatalmazás nélkül kiadnak ! Balla Aladár : Azt állítják, hogy Magyar­ország Európa legkonszolidáltabb országa. De mél­tóztassék megmondani t. pénzügyminister ur — hivatali elődéről van szó, ezért önt felelősségre nem vonom — vájjon a megadott felhatalmazás keretében kormányoztak-e eddig és vájjon csak olyan kiadások voltak-e, amelyeket ez a Ház már megszavazott ? (Igaz ! Ugy van ! a baloldalon.) Azt hiszem, hogy a mélyen t. pénzügyminister ur aligha tudna erre határozott igennel válaszolni. Kállay Tibor pénzügyminister : Ugyanúgy kormányoztunk, mint kormányoztak az összes kormányok 1867 óta az indemnitások tartama alatt. Ereky Károly: Akkor miért sürgős az ex­lex elkerülése ? Rassay Károly : Mire alapították az indem­nitást ? (Zaj.) Balla Aladár : Én a legnagyobb tisztelettel meghajlok Kállay pénzügyminister ur szakavatott­sága és szavahihetősége előtt, de azt az érzést nem tudja belőlem kiirtani, hogy voltak itt olyan kiadások, amelyeket nem szavaztunk meg és ame­lyeket soha velünk nem közöltek. (Ellenmondás jobbfelöl.) Szilágyi Lajos : Ez ujabb vita-anyag ! Be fogjuk bizonyítani, hogy igy van ! Egy héttel tovább tárgyalunk, hogy ezt bebizonyítsuk ! (Zaj. Elnök csenget.) 18

Next

/
Oldalképek
Tartalom