Nemzetgyűlési napló, 1920. XIII. kötet • 1921. szeptember 22. - 1921. december 17.

Ülésnapok - 1920-269

À Nemzetgyűlés 269. ülése 192 j gyűlés szine előtt jósolom meg, hogy ugyanaz a hatalmi szervezet, amelyet ismertettem s amely most önökkel kacérkodik, amely önöket kihasználja, (Igaz! Ugy van! hal felől.) már az általános választásoknál is az önök letörését fogja megkísérelni. (Taps a bal- és szélsöbalolclalon.) Elnök: T. Nemzetgyűlés! A tanácskozásra szánt idő letelt. Mégis, ha méltóztatnak hozzájárulni, engedélyt adtam Prőhle Vilmos és Pallavicini György őrgróf uraknak, hogy személyes megtámadtatás címén felszólaljanak. (Helyeslés.) Prőhle Vilmos képviselő urat illeti a szó. Prőhle Vilmos: Mélyen t. Nemzetgyűlés! Csak egypár percet kérek. Mikor Szilágyi Lajos t. képviselőtársam azt mondotta, hogy fegyveres szolgálatban ki nem képzett katonákkal lövettek a királyra, közbeszólás alakjában azt mondottam, hogy Ostenburg ezredes kiképzett katonákkal jött a nemzet ellen. Szmrecsányi t. képviselőtársam erre felém fordulva azt mondta: »A képviselő ur ezelőtt egész máskép beszélt.« Szmrecsányi György: Nem erre értettem. (Felkiáltások : Akkor tárgytalan !) Elnök: Akkor, azt gondolom, Prőhle képviselő úr felszólalása tárgytalan. Prőhle Vilmos : Lehet, de valamire mégis csak mondta, hogy azelőtt máskép beszéltem. En a magam részéről őszintén megvallom, egyetlenegy elitélő vagy kárhoztató szót sem mondtam Szmrecsányi t. képviselőtársam magatartása ellen, ő meg tudja okolni a maga legitimista álláspontját, amely mellett megáll férfiasan, miért én őt tisztelem és becsülöm. A magam meggyőződésével szemben azonban ugyanezt követelem, mert akkor, amikor én ennek a nemzetgyűlésnek tagja lettem, már megvolt az 1920. évi I. te. ós én annak az alapján vállaltam mandátumot. Tehát figyelmeztetni kivánom mindazokat, akik velem akkor egy pártban, a Nemzeti Egyesülés pártjában voltak, hogy ott csak a királykérdés kikapcsolásáról volt szó, másról nem. Mikor a húsvéti események bekövetkeztek és én a pártból kiléptem, ... Szmrecsányi György : A pártnak ehhez semmi köze! Prőhle Vilmos : . . . tettem ezt avval a megjegyzéssel, hogy a pártnak vannak tagjai, akik a nemzetre nézve végzetes következményekkel járó türelmetlenséggel feszegetik azokat a kérdéseket, amelyeket minden pártközi megegyezés kikapcsolandóknak minősített e nemzet számára. Kinyilvánítom ismételten, hogy én a szabad királyválasztást ugy értem, hogy a nemzetnek a királykérdésben abszolút önrendelkezési joga van. Fangler Béla: Ha az entente engedi. Prőhle Vilmos: Azt sohasem mondtam. Azt ön gondolja. Ma is azon az állásponton vagyok, a trónfosztási törvény dacára, hogy e nemzet jogait ebben a kérdésben semmi sem korlátozza. (Helyeslés.) Rassay Károly: Még a ministerelnök kijelentése sem? (Zaj.) évi dec. hó 15-én, csütörtökön. 42Ô Prőhle Vilmos : A meghozott törvény is csak annyiban korlátozza a nemzetet, hogy a nemzettel szemben külön jogra senkisem hivatkozhatik. Ami speciálisan ezt a kérdést illeti, azt hiszem, t. képviselőtársam ugyanazon az állásponton, a nemzetgyűlés szuverenitásának álláspontján és az 1920. évi I. te. álláspontján áll. És ne méltóztassék személyeskedésnek venni, erre hajlandó nem vagyok, de nem is volna éles személyes kérdés, ha azt mondom, hogyha igen t. képviselőtársamat tisztelte volna meg a nemzetgyűlés a kormányzóvá választás bizalmával, és ha letette volna az esküt, amelynek megfogalmazásában talán jobban résztvett, mint én, tisztelettel kérdem, hogy vájjon ebben az esetben hajlandó lett volna-e a nemzetgyűlés hozzájárulása nélkül az államfői méltóságot és az államfői hatalom, gyakorlását valakinek, akárkinek átadni? En ezt kérdem, t. képviselőtársam, mivel nekem az a meggyőződésem, hogy nemzetgyűlési képviselői mivoltomban, avval a programmal, avval a meggyőződéssel, amelyet vallok, hogyan tudnék én helyeselni bármely kísérletet, amely az államfői hatalom gyakorlását a^ nemzetgyűlés megkerülésével akarná átadni? Én tisztelettel kijelentem, hogy ahogy Szmrecsányi t. képviselőtársam jogos meggyőződését mások által megbecsülésben kívánja részesíteni, én a magam részéről ugyancsak vindikálom magamnak azt, hogy legyen jogom azt vallani, hogy akkor, amikor Budapestre a nemzetgyűlés hozzájárulása nélkül államfői hatalom gyakorlása végett fegyveres hatalommal, kiképzett katonákkal expedíció történik, hogy akkor ne tudjak keseregni azért, hogy akadtak fegyveres szolgálatra ki nem képzett polgárok, akik a nemzetgyűlés által képviselt törvényes rendnek védelmére keltek. (Helyeslés jobbfelöl) Elnök : őrgróf Pallavicini György urat illeti meg személyes kérdésben a szó. Őrgr. Palavicini György : T. Nemzetgyűlés ! Csak néhány rövid percre kivánom igénybevenni a t. Nemzetgyűlés türelmét. Tegnap a napirendre szánt idő letelte után, mikor eltávoztam már a házból, Berki Gyula képviselő ur egy támadást intézett ellenem. (Halljuk! a középen.) A jelenlevő Friedrich István igen t. képviselőtársam távollétemben volt szives megvédelmezni, amiért hálás köszönetet mondok neki és tulajdonképen nem is kellene az ügy érdemére nyilatkoznom, ha nem tartanám férfias kötelességemnek, hogy a legrövidebben nyilatkozzam ebben a kérdésben. T. i. amennyiben Berki Gyula képviselő ur jóhiszeműen tette ezen kijelentését, ugy azok, akik őt informálták, a legalávalóbb rágalmazásokkal jöttek ő hozzá. Abszolúte nem áll az, hogy én valaha nagyatádi Szabó István képviselő urat le akartam volna tartóztatni és messzebbmenőleg : fizikailag megsemmisíteni, mondjuk; mert hiszen az utóbbi nem állhatott módomban azért sem, mert nekem rendelkezésemre a főkormánybiztosság alatt sem