Nemzetgyűlési napló, 1920. XIII. kötet • 1921. szeptember 22. - 1921. december 17.

Ülésnapok - 1920-257

58 A Nemzetgyűlés 257. ülése 1921. Petrányi Dezső vallomása szerint folyó év július kávában a m. kir. földmivelésiigyi minis­teriumban Lickl Károly országos gazdasági fő­felügyelő 150 vagon állami lisztet utalt ki a Ma­gyar Beszerző és Értékesítő R.-t. részére export céljára, amely társulatnak Petrányi az ügyvezető igazgatója. Midőn azonban az ügylet lebonyolítására került a sor, Petrányi meglepődve értesült, hogy a ministerium a kiutalási rerdeletet hatálytalaní­totta. Petrányit ekkor Weszely Ödönné szül. Balajthy Ilona dr. Zeőke Antal nemzetgyűlési képviselővel hozta össze. Ez utóbbi részére eljárá­sáért Weszely Ödönné már előzőleg 300.000 koro­nát kötött ki, míg saját részére 150.000 koronát követelt. Dr. Zeőke Antal Petrányit Esküdt Lajoshoz vezette a földmivelésügyi ministeriumba, ahol hármasban bizalmas megbeszélésre gyűltek össze. Esküdt közölte Petrányival, hogy a kiutalást ő vonta vissza, de hajlandó azt újra kiutaltatni, ha kilogrammonkint 1 korona 50 fillért fizet Petrányi Midőn pedig Petrányi a 2,250.000 koronát kitevő összeget sokallotta, Esküdt azt felelte, hogy az összegen heten osztoznak, akik között Zeőke is benne van. Megígérte Esküdt azt is, hogy még kétszáz vagon lisztet fog neki kiutalni, amely után kilogrammonként csak hetven fillért kell fizetni. Petrányi az alkuba színleg belement s Esküdttel és Zsőkével megegyezett, hogy 2,250.000 koronáról kötelezvényt fog adni, de Esküdt azt nem fogadta el és készpénzt követelt. Esküdt Lajosnak ez a cselekménye a Btk. 475. §-ába ütköző hivatali hatalommal való visszaélés vétségének és a Btk. 465. §-ba ütköző s annak 2. tétele szerint minősülő megvesztegetés vétségének tényálladékát látszik kimeríteni, — a fentebb előadottak szerint dr. Zeőke Antalt a megvesztegetés vétségében való bünsegédi bün­részesség nyomatékos gyanúja terheli. A második eset a következő : Dr. Bon ez József vallomásából az látszik meg­állapíthatónak, hogy Esküdt Lajos Ztőke Antal közreműködése mellett Mamuzsits Mihálytól, mint Mamuzsits János képviselőjétől 400.000 koronát követelt az esetre, ha Mamuzsics Jánosnak Heimann Ignác csecsei hatszáz holdas birtokára bejelentett igénylését kedvezően intézi vagy intézteti el. Ezt az összeget Mamuzsics János nevében Mamuzsics Mihály megígérte, azután dr. Zíőke Antal közre­működése mellett dr. Bsncze József ügyvédi iro­dájában ügyvédi díj levélformájában kikötötték s azt dr. Z őke Antal Mamuzsics Mihálytól át is vette, kétségtelenül Esküdt Lajos kezeihez leendő juttatás végett, ami dr. Ben cze József vallomásának egyéb részeiből is megállapíthatónak látszik. Esküdt Lajos azonban a dolgot keresztiilvinni nem tudta s igy a 400.000 K-t Mamuzsiesnak visszaadták. Esküdt Lajosnak a cselekménye a btk. 467. §-ába ütköző megvesztegetés bűitettének, eset­leg a btk. 465. §-ába ütköző megvesztegetés vét­ségének tényálladékát látszik kimeríteni, amely évi szept. hó 2é-én } szombaton. bűncselekményben való bárisegédi bűnrészesség nyomatékos gyanúja dr. Zeőke Antalt kétségte­lenül terheli. T. Nemzetgyűlés ! Mivel a megkeresés arra illetékes hatóságtól származott, mivel a cselek­mény bui cselekmény, mivel a cselekmény és a képviselő személye között a kapcsolat fennáll, és végre, mivel politikai zaklatás esete nem forog fenn, a mentelmi bizottság javasolja a t. Nemzet­gyűlésnek, hogy méltóztassék ez ügyből kifolyó­lag Zeőke Antal nemzetgyűlési jogát felfüggesz­teni. Méltóztassék a bizottságnak ezt a javaslatát elfogadni. (Helyeslés.) Elnök : Kiván-e valaki a javaslathoz szólni % Zeőke Antal képviselő ur kér szót. Zeőke Antal : Mélyen tisztelt Nemzetgyűlés ! Vádoltattam, a mentelmi bizottság kiadott. Ebbe belenyugodtam, sőt én magam is kérem, hogy ezt az ügyet tisztázzák. Műiden feltétel nélkül való kiadatásomat kérem a Háztól. (Helyeslés.) Elnök : Szólásra senki sem lévén felirva, kér­dem a t. Házat, kiván-e még valaki szólni ? (Nem I) Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. Kö­vetkezik a szavazás. A mentelmi bizottság jelen­tésével szemben semmiféle módosító indítvány be nem nyújtatott. Ugy szándékozom a kérdést feltenni, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság jelentését elfogadni, igen vagy nem ? Méltóztat­nak ehhez hozzájárulni? (Igen!) Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság je­lentését Zeőke Antal nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügyében elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Elfc gadtatott. Következik napirend szerint a mentelmi bi­zottság jelentése Zákány Gyula nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Az előadó ur kivan szólni. Hadházy Zsigmond előadó : T. Nemzetgyű­lés ! A budapesti kir. büntetőtörvényszék meg­keresést intézett a kir. főügyész utján a Nemzet­gyűléshez azért, hogy dr. Zákány Gyula nemzet­gyűlési képviselő mentelmi jogát felfüggeszteni méltóztassék abból a célból, hogy ellene a Btk. 467. §-ába ütköző megvesztegetés bűntettében való felbujtói bűnxészesség miatt a bűnvádi el­járás megindítható éslef oly tatható legyen. Ebben ügyben a tényállás a következő : Nem kívánom azt részletezni, hogy Esküdt Lajosnak milyen szerepe volt ezekben a dolgok­ban, mivel már az előbbi ügyekből méltóztatik tudni, hogy Esküdt Lajos volt az, aki pénzért ezeket az engedélyeket kijárta. Csupán a kapcso­latot és magát az esetet kívánom felhozni, amely a képviselőre vonatkozik. Erre vonatkozóan a főügyész átiratának mdokolása azt mordja, hogy a "/. alatt hiteles másolatban megküldött nyomozati iratok tanu­sága szerint dr. Zákány Gyula nemzetgyűlési képviselő Hallheim bajor lókereskedővel Buda­pesten 1921 június 23-án és 24-én Zákány laká­sán titkárjának, Kovács Edének jelenlétében megállapodott, hogy részére -300.000 korona ki-

Next

/
Oldalképek
Tartalom