Nemzetgyűlési napló, 1920. XIII. kötet • 1921. szeptember 22. - 1921. december 17.
Ülésnapok - 1920-257
56 A Nemzetgyűlés 257. ülése 1921. évi szept. hó 24-én } szombaton. nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kéri azért,.. (Zaj.) Elnök : Méltóztassék az előadó urat csendben meghallgatni. Hadházy Zsigmond előadó : ... bogy ellene a büntetőtörvénykönyv 467. §-ába ütköző megvesztegetés bú, itettében való felbujtói bű irészesség, de legenyhébb esetben a büntetőtörvénykönyvben 470. §-ába ütköző megvesztegetés vétsége miatt az eljárást megindíthassa és lefolytathassa. T. Nemzetgyűlés ! Ebben az ügyben a tényállás a következő. (Zaj. Halljuk ! Halljuk !) Előre kell bocsátanom a dolog megértése végett a királyi ügyész ur által megállapított következő tényállást : bizottság az illetőt kiadja, ez az illetőre már árnyékot is vessen, Magának a mentelmi bizottságnak határozata, hogy valaki kiadatik és ezáltal az ő személyére nézve abban a vádpontban szabad folyás engedtetik az igazságszolgáltatásnak, szerintem egyáltalán nem tekinthető diőamálór ak. (Igaz ! ügy van I) Majd ha a biróság a maga Ítéletét meghozza, akkor fogom megformálni én is a magam Ítéletét. RakoVSZky István : Félreértett szavaim helyreigazítása cimén kérek szót. Elnök : A sző megilleti. Rakovszky István : A t. képviselő ur nagy mester abban, hogy mir dig két lovon lovagol és akkor természetes, hogy lepotyog róla. (Derültésg.) Gr. Széchenyi Viktor: Mindig egy lovon, de azon jól lövegekk. RakoVSZky István : Ezt a cirkuszban szokták előadni igen ügyes jorgleurök, de azok is le szoktak petyegni. A t. képviselő ur teljesen ellovagolta magát. Én épen az ellenkezőjét mordtam és ha nem értette meg, nagyon sajnálom, de nem tehetek róla. Elnök : Kíván még valaki szólni ? (Nem !) Ha sei ki sem kivan szólni, a vitát berekesztem. Az előadó ur kivan szólri ? Hadházy Zsigmond előadó : Nem ! Elnök : Ha nem, akkor következik a szavazás. A mentelmi bizottság jelentésével szemben. Somogyi István képviselő ur adott be egy indítványt. A kérdést akként kívánom feltenni, hogy a mentelmi bizottság javaslatát szembeállítom Somogyi képviselő ur indítványával. Amennyiben a mentelmi bizottság javaslatát méltóztatik elfogadni, elesik Somogyi képviselő ur irditványa, ha pedig a bizottság javaslatát nem méltóztatnak elfogadni, akkor a javaslat Somog}^ képviselő ur módosító indítványával fogadtatik el. Méltóztatnak-e a kérdés ilyetér képen való feltevéséhez hozzájárulni ? (Igen !) Ha igen, akkor felteszem a kérdést, méltóztatrak-e a mentelmi bizottság javaslatát szemben Somogyi István képviselő ur módosító javaslatával elfogadni, igen vagy nem ? (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik elfogadják a mentelmi bizottság javaslatát, szíveskedjenek felállari. (Senki sem Ml fel. Élénk derültség a Ház minden oldalán. Elnök csenget. Felkiáltások : Éljen Somogyi!) Határozatként kimordom tehát, hegy a Nemzetgyűlés a mentelmi bizottság javaslatát nem fogadta el, ellenben magáévá tette azt Somogyi István képviselő ur ; módosításával. Rassay Károly : Ezt vártuk hat hétig ! (Félkiáltások a jobboldalon : Gaál maga kérte !) Elnök: Napirerd szerint következik a Pákozdi M drás képviselő ur mentelmi ügyéről szóló mentelmi bizottsági jelentés. Az előadó urat illeti a szó. Hadházy Zsigmond előadó: T. Nemzetgyűlés ! A budapesti kir. bűi tetőtörvényszék a budapesti kir. főügyész utján megkeresést intézett a Nemzetgyűléshez, amelyben Pákozdi András ( Az elnöki széket Kenéz Béla foglalja el.) A magyar királyi államvasutak igazgatóságának az iratoknál fekvő értesítése szerint Esküdt Lajos m agy. kir. államvasutak évi fizetéssel kinevezett ircdakezelője, aki szolgálattételre a magy. kir. földmivelésügyi ministeriumba van berendelve, ahol a min ister mellett a titkári teendőket látta el, egyesektől több millióra menő összegeket fogadott el azért, hogy részükre hivatalos állásának felhasználásával külföldre szóló marha, ló, borjú sertés és vetőmag kiviteli engedélyeket szerezzen. Eoküdt Lâjos a neki adott ajándékok fejében hivatali kötelességének megszegésével szállítási engedélyeket juttatott az illetőknek. Minthogy az 1914. évi XVII. te. 2. §-ának 6. pontja értelmében mind az állandó, mind az ideiglenes személyzet tagjait a büntetőtörvénykönyv alkalmazása szempontjából ugy kell tekinter ü r k, mintha közhivatalnokok volnának, enn elfogva Esküdt Lajost a büntetőtörvénykönyv 467. §-ába ütköző megvesztegetés bűitette, a pénzösszeg°ket adó vagy igérő egyéneket pedig ugyanezen bűncselekményben való felbujtói bűnrészesség nyomatékos gyanúja terheli. Az Esküdt Lajosnál megtartott házkutatás alkalmával egy Pákozdi András aláírással ellátott levelet találtak, amelyben Pákozdi András kéri Esküdt Lajost, (Halljuk ! Halljuk !) hogy a levélben megnevezett özvegy Szalay Lajosné és társai részére állatkiviteli engedélyeket adjon, és többek között ezt írja 3 »Ezekre kérnélek, minél többet megadni szíveskedj, a végén fizetek, mint gavalléros katonatiszt.» (Derültség.) Ez a levél az eljáró detektív által Esküdt Lajos előtt felmutattatván, Esküdt kijelentette, hegy a levél aláírója Pákozdi A r drás nemzetgyűlési képviselő. (Zaj. Elnök csenget.) Az előadottak szerint Pákozdi A^ drást nyomatékos gyanúja terheli annak, hogy Esküdt Lajost ajándék igérése által szándékosan rábírta, vagy legalább is rábírni igyekezett arra, hogy a levelében megnevezett egyének részére hivatali kötelességének megszegésével szállítási en gödényeket szerezzen, igy a bűn tetőtörvénykönyv 467. §-ába ütköző megvesztegetés bű tettében való felbujtói bűn részességnek, de legenyhébb esetben is a bűn-
