Nemzetgyűlési napló, 1920. XIII. kötet • 1921. szeptember 22. - 1921. december 17.

Ülésnapok - 1920-256

A Nemzetgyűlés 256. ülése 1921. évi szept. hó 23-án, pénteken. 39 tartom, hogy ezt a kategorizálást még mindig érvényben hagyjuk. Kern is jelentene nagy meg­terheltetést az államra, hogyha a segélynél nem is, de legalább a családi pótléknál ez a törvény megszüntetné a különbözetet és lehetetlenné tenné azt, hogy az egyes tisztviselők és más közszolgálati alkalmazottak és nyugdíjasok, akik a családi pótlékra igényt tarthatnak, vala­mennyien egy és ugyanolyan összegű családi pótlékban részesülnének, mert, amint azt annak idején Hegedüs Loránt pénzügyminister ur ki is jelentette, az adózás mérvének megállapításánál elsősorban a gyermekek számára kivan tekin­tettel lenni és azokat a családokat, melyeknél nagy a gyermeklétszám, a súlyosabb adóterhek­től mentesíteni kívánja. Ha ez nem is lépett életbe, mert nem léphetett életbe, legalább most adjuk meg a nagy családoknak azt a kedvez­ményt, hogy a gyermekek, illetőleg a családi pótlékra jogosult családtagok után egy és ugyan­olyan összegű családi pótlékot kaphassanak. A gyermekek, bármilyen családhoz tartozzanak is, egyformán kívánnak enni, egyformán kíván­nak ruházkodni, tehát a kategorizálást itt tel­jesen igazságtalannak tartom. Épen ezért pótlást kívánok ajánlani az 1. § negyedik bekezdésének első és második mondata közé. A következő szöveg közbeiktatá­sát javaslom (olvassa) : »A közszolgálati tiszt­viselők és egyéb alkalmazottaknak és nyugdíja­soknak a családi pótlék szempotjából osztályokba való sorolása e törvénnyel megszűnik BS 3i CS£t" ládi pótlék élvezetére jogosult közszolgálati tisztviselők és egyéb alkalmazottak és nyugdíja­sok az 1921. év negyedik negyedétől kezdve családtagonként egységesen évi 1600 koronát kapnak.« Elnök : Szólásra következik ? Gerencsér István jegyző : Bródy Ernő ! (Fel­kiáltások : Eláll a szótól !) Rupert Rezső ! (Nines itt!) Elnök: Szólásra feljegyezve senki sincs. Kíván még valaki hozzászólni? Ha nem, akkor a vitát bezárom. Az előadó ur kivan nyilatkozni. Ernst Sándor előadó: T. Nemzetgyűlés! A magam részéről Weiss Konrádnak azt az indítványát, hogy a tisztviselők fizetése és egyéb illetményei teljesen adómentesek legyenek, mint improvizórius indítványt, melynek pénzügyi ki­hatásaival nem vagyunk tisztában, nem tartom elfogadhatónak. Szilágyi Lajos : Szeptember 20-ra igérte a pénzügyminister ! Elnök : Következik a szavazás. Minthogy az első szakaszhoz hét indítvány adatott be, elő­ször is szembe fogom állítani az 1. § eredeti szövegét az összes indítványokkal. Amennyiben a szakaszt eredeti szövegében méltóztatnak el­fogadni, elesnek az összes indítványok, amennyi­ben nem méltóztatnak eredeti szövegében el­fogadni, pótonként külön fogunk minden egyes bekezdésre szavazni, szembeállítva az illető be­kezdést az arra vonatkozó módosító inditvány­nyal. Méltóztatnak a kérdés ilyetén feltevésé­hez hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, akkor fel­teszem a kérdést, méltóztatnak-e az 1. §-t szem­ben a benyújtott összes indítványokkal eredeti szövegében elfogadni, igen vagy nem? (Nem!) A szakasz eredeti szövegében nem fogadtatott el. Tehát felbontva pontokra az 1. §-t, szembe­állítom minden egyes bekezdéssel az arra vonat­kozó indítványokat. Az 1. § bekezdéséhez Szilágyi képviselő ur adott be egy módosító indítványt, melyet kérek felolvasni. Gerencsér István jegyző (olvassa az indít­ványt). Elnök: A kérdést akként kívánom feltenni, méltóztatnak-e az első bekezdést eredeti szöve­gében elfogadni, szemben Szilágyi képviselő ur indítványával. Amennyiben el méltóztatnának fogadni, Szilágyi képviselő ur indítványa elesik, ellenkező esetben a bekezdés Szilágyi képviselő ur módosító indítványával fogadtatik el. Mél­tóztatnak a kérdés ily feltevéséhez hozzá­járulni? {Igen!) Akkor felteszem a kérdést : méltóztatnak-e az 1. § első bekezdését elfogadni, szemben Szi­lágyi képviselő ur imént felolvasott módosító indítványával, igen, vagy nem ? (Nem !) A sza­kasz első bekezdése tehát Szilágyi képviselő ur indítványával fogadtatott el. A második bekezdés egyáltalában nem tá­madtatván meg, felteszem a kérdést, méltóztat­nak-e azt eredeti szövegében elfogadni? (Igen!) Elfogadtatott. A harmadik bekezdés meg nem támadtat­ván, felteszem a kérdést, méltóztatnak-e azt eredeti szövegében elfogadni, igen, vagy nem? (Igen !) Elfogadtatott. A negyedik bekezdéshez Budaváry kép­viselő ur adott be egy indítványt. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az indít­ványt felolvasni. Gerencsér István jegyző (olvassa az indít­ványt). Elnök : Szembe fogom állítani a bekezdést Budaváry képviselő ur indítványával. Amennyi­ben ezt eredeti szövegében méltóztatnak el­fogadni, elesik az indítvány, ellenkező esetben Budaváry képviselő ur módosító indítványával fogadtatik el a bekezdés. Méltóztatnak a kér­dés ekkénti feltevéséhez hozzájárulni? {Igen!) Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e az 1. § negyedik bekezdését eredeti szövegében el­fogadni szemben Budaváry képviselő urnák imént felolvasott indítványával, igen, vagy nem ? (Igen ! Nem!) Igent és nemet is hallottam. Méltóz­tassanak azok, akik eredeti szövegében fogadják el a bekezdést, felállani. (Megtörténik.) Több­ség. Az indítvány mellőztetett. Következik az ötödik bekezdés, mellyel szemben Szilágyi képviselő ur tett módosító

Next

/
Oldalképek
Tartalom