Nemzetgyűlési napló, 1920. XIII. kötet • 1921. szeptember 22. - 1921. december 17.

Ülésnapok - 1920-269

432 A Nemzetgyűlés 269. ülése 1921 Berki Gyula : Megnevezem Soós tábornok urat, Kozma őrnagy urat, Marsovszky titkár urat és Eckhardt ministeri tanácsos urat, Kovács István, Rubinek István, Dömötör és Pásztor képviselőtársainkat. En tehát nem a levegőből beszéltem, hanem állitásaim igazolásául hivatkozom ezekre a férfiakra. Ami a bibliai idézetet illeti, én azt mondottam, hogy a biblia az egyik helyen ugy szól, hogy ad az Isten nekünk erőt ahhoz, hogy a kigyók és skorpiók fejét eltapossuk és a mi igazságunk győzedelmeskedjék. Én ezzel nem őrgróf Pallavicini György személyét kivántam érintem, hanem azt a politikát, amely Magyarországon ma divat, hogy egyes politikusok gyűlölettel akarják elhomályosítani egyesek közéleti tevékenységét, a gyűlölet pedig nem épit, hanem pusztít, és erre nekünk nincs szükségünk. (Helyeslés a jobboldalon. Zaj balfelől.) Elnök." Az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Következik Rupert Rezső képviselő ur sürgős interpellációja. Rupert Rezső: T. Nemzetgyűlés ! Bocsánatot kérek, hogy ebben az előrehaladott időben és ennyi munka után is igénybeveszem a t. Nemzetgyűlés türelmét, és hálásan fordulok azok felé, akik azt a kérdést, amelyet szóvátenni akarok, jelenlétükkel alátámasztani szivesek. (Halljuk ! Halljuk I) A kérdés fontos, amit mutat az is, hogy a fárasztó elnöklés ellenére is ennek a sürgős interpellációnak előterjesztésére az elnök ur nekem engedélyt adott. A sajtó nagy érdekéről van szó, t. Nemzetgyűlés. Méltóztatnak emlékezni, hogy pár nappal ezelőtt a kormány kiadott egy rendeletet, amelyet, mint valami nagy reformlépést, mint a szabadságjogok helyreállítását tüntette itt fel és amely szerint a kormány megszüntette a cenzúrát. Ez valami mézesmadzagfélének volt szánva az országos a nemzetgyűlés pártjai számára is . . . Berki Gyula : Kevés volt a méztermés az idén ! Rupert Rezső : ... és nem vette észre senki, hogy ezzel a lépéssel a sajtószabadság ügye tulajdonképen csak rosszabb helyzetbe került, mert amig a cenzúra működött, a sajtó biztonságban lehetett afelől, hogy amit a cenzúra átengedett, azért, ha leközli is, felelősségre nem vonják ; azóta azonban, hogy a cenzúrát eltörölték, nincs meg többé az a tájékoztató szerv, amely biztosithatná a sajtót afelől, hogy ha az általa megengedett cikkeket hozza csupán, kolportázsjoga nem fog elvonatni. Azóta rosszabb helyzetbe kerültünk. Nem lévén meg t. i. ez a tájékoztató-bizottság, most már a kormány, bár megtehette a cenzúra működése mellett is a cenzúra által átengedett cikkekre nézve, amint meg is tette, hogy elvonja a kolportázsjogot, most még ezt az erkölcsi zsént, ezt évi dee. hő 15-én, csütörtökön. az erkölcsi kényszert sem fogja érezni többé a tekintetben, hogy a kolportázsjog felett gyakorolt hatalmát esetleg visszaélésszerűen ne gyakorolja. Hogy ez a szándék, az kitűnik abból, ami a rendeletben foglaltatik. Nevezetesen eltöröltetik ugyan a cenzúra, azonban a kormány arra vonatkozó kivételes hatalmát, hogy a sajtó orgánumainak terjesztését megengedi-e vagy sem, továbbra is fentartotta magának. T. Nemzetgyűlés ! Nagy aggodalommal látom és bizonyos jelenségek vannak is arra, hogy a kormány ezt a megtartott kivételes hatalmát önkényeskedésre szándékozik kihasznáhn. Ezt az aggodalmamat, sejtésemet egy konkrét esetből merítem. Megtörtént nevezetesen a cenzúra működésének utolsó napján, hogy a cenzúra, mikor egy lap a nemzetgyűlési napló egy részét szó szerint le akarta közölni, ezt nem engedélyezte. T. Nemzetgyűlés ! Mindnyájan tisztában lehetünk azzal, hogy ez mit jelent. Ez egyszerűen annyit jelent, hogy a Ház immunitását megsértették, mert a Ház közleményei, a Házban tartott tárgyalások, az arról felvett tudósítások, külön ösen a Ház hivatalos kiadmányát képező nemzetgyűlési napló, illetve annak közlése egyáltalában nem esik semmiféle korlátozás alá. Ez még a sajtótörvény rendelkezése alá sem esik semmiféle korlátozó értelemben, amint a sajtótörvény 4. §-a is kivételként említi, tisztán a Ház szuverén joga és ellenőrzése alá tartozik, hogy az ő tárgyalásairól minő közlemények tétessenek közzé sajtó utján is. E tekintetben a szuverenitás még az országgyűlés egyes Házait is megillette, s az mindig az immunitás védelme alá helyeztetett. Ezt az esetet szóvá tettem az igazságügyminister ur előtt. Azzal válaszolt, hogy hiszen most már lehet közölni, mert nincs cenzúra. Amikor azonban eléje tettem óvatosságból egy nyilatkozatot, hogy, ha ez az álláspontja, írja alá azt a nyilatkozatot, hogy amennyiben egy lap. az országgyűlés tudósításait hozza hív szellemben vagy akár szó szerint, azért egy laptól sem lehet a kolportázsjogot elvonni, akkor az igazságügyminister ur egy Pierrot-i mosollyal elhárította magától az aláírást és félretolta a nyilatkozatot. Ezután a ministerelnök úrhoz fordultam. Ugyanezt kértem tőle, bejelentettem neki, hogy az ő cenzúrája az utolsó napon is mit végzett és egyúttal kérdeztem tőle, hogy mi az álláspontja a tekintetben, hogy ha a sajtó egyes orgánumai a nemzetgyűlési napló egyes részeit közlik, érheti-e azt a lapot, egyiket vagy másikat ezért olyan megtorlás, hogy tőle a kolportázs-jogot elvonják. A ministerelnök ur azt mondotta, hogy igen, ez lehetséges, mert az országgyűlésen előfordulhatnak olyan események, felemlittethetnek olyan esetek, lehet mondani olyan beszédeket, fel lehet olvasni olyan nyilatkozatokat, amelyekkel szemben a kormány gyakorolni akarja a kolportázs-jog feletti hatalmát. Mélyen t. Nemzetgyűlés í Ez egyszerűen a legcinikusabb beavatkozás a nemzetgyűlés im-