Nemzetgyűlési napló, 1920. XIII. kötet • 1921. szeptember 22. - 1921. december 17.

Ülésnapok - 1920-266

318 A Nemzetgyűlés 266. ülése 1921 Rassay Károly: De az nem Habsburg! Árulja el, hogy nem lesz Habsburg Î (Felkiál­tások a szélsőbaloldalon: Habsburg lesz. GömbÖS Gyula: Majd meglátják az urak, hogy ki lesz a magyar király. Ugron Gábor: Szabad királyi herceg! Gömbös Gyula : Én magam sem tudom még. Rassay Károly: De Habsburg nem lesz, ezt igérje meg ! Kerekes Mihály : Ezt szögezze le, hogy nem lesz Habsburg! Gömbös Gyula: Olyan fontos érdekek forog­nak kockán a királykérdéssel kapcsolatban, hogy ezt nem lehet párbeszédek és közbeszólások for­májában elintézni. Rassay Károly: Mi Habsburg-ellenesek va­gyunk valamennyien. (Zaj. Egy hang jobbfélől : Köztársaság nem lesz !) Kerekes Mihály: Én azt hiszem, hogy azt készítitek elő ! Elnök : Kérem a képviselő urakat, szíves­kedjenek a házszabályokhoz alkalmazkodni és ne méltóztassanak folyton közbeszólni. Méltóz­tassék folytatni. Gömbös Gyula: Evvel a mi politikai felfo­gásunkkal szemben én azt hiszem, hogy legalább is egyik-másik kijelentésben hallottam és emlék­szem rá : egy olyan politikai koncepcióval állunk szemben, amely ezen függetlenséget némileg meg kívánja nyirbálni. Olyan politikai koncepcióval állunk szemben, legalább is IV. Károly volt király részéről, amely ezzel a mi politikai kon­cepciónkkal merőben ellentétes. Később leszek bátor egypár "konkrét adatot felolvasni, azután méltóztassanak ítélni. Ez; .az, t. Nemzetgyűlés ; személyi momen­tumok, belpolitikai problémák, külpolitikai orien­táció : ezek azok a politikai alapok, amelyeken mi állunk és amelyek amint gróf Apponyi Albert t. képviselőtársam is mondotta, összeütköztek egy másik rendszerrel, egyik jogrend a másikkal és győzött, mint mindig, az eresebbik. (Egy hang a szélsőbaloldalon : Az erőszakosabbik !) Győzött az erősebb, az én felfogásom szerint mert ennek gyökerei, ugy érzem, a nemzetben vannak, és nem győzött a másik, mert ennek gyökerei nincse­nek egészen a nemzetben. (Helyeslés jobb felöl.) Az az érzésem, hogy itt győzött a magyar nép, a magyar nép évszázados álmai valósulnak meg ezzel a rendszerrel és azt látom, hogy a túlsó oldalon nem a magyar nemzetnek, nem a nemzeti ideálnak szolgálatát veszik alapul, legalább nem ugy, amint ez a mi politikai felfogásunknak helyesen megfelel. T. Nemzetgyűlés, miért vagyunk tehát mi tulaj donképen antikarlisták ? Ezt is meg kell mondanom. Antikarlisták vagyunk azért, mert nem látjuk a tárgyi okokat ahhoz, hogy karlisták legyünk és nem látjuk a személyi okokat sem, amelyek minket erre vezethetnének. A tárgyi okokat, amint előbb mondottam, a politikai szisz­téma miatt nem látjuk fenforogni, mert ugy érez­. évi december hó 12-én, hétfőn. zük, hogy Károly_ király politikailag nem jelenti a magyar nemzeti királyságot, a független magyar nemzeti államot egymagában, hanem jelenti leg­feljebb kezdetét egy ujabb politikai processzusnak, amelynek végeredményben mégis csak az a célja, hogy a régi monarchiához tartozó államok vala­milyen formában egyesittessenek. (Igaz ! Ugy van ! jobbfélől.) Somogyi István : De akkor a régi Magyar­ország is visszajön 1 (Felkiáltások: Anélkül is visszajön !) A régi monarchia a régi Magyarország nélkül el sem képzelhető. (Zaj jobbfélől ) Csontos Imre : Ausztriából nem kérünk I (Elnök csenget.) Somogyi István : És azután majd megcsináljuk a többit ! Balla Aladár : Igen, ugy mint eddig négyszáz éven át ! Elnök : Kérem a képviselő urakat, szívesked­jenek a házszabályokat betartani. Méltóztassék folytatni. Gömbös Gyula: Igaza van Somogyi István igen t. képviselőtársamnak, hogy a régi Magyar­ország is visszajönne, csak azt nem tudom, hogy vájjon mihozzánk jönne-e vissza és nem marad­nának-e a régi monarchiának csak a határai a ré­giek, amely határokon belül aztán uj államok kelet­keznének. Mert hogy az utódállamok, visszaadják azt, mit tőlünk elvettek, engedjen meg t. képviselő­társam, bármennyire szép is ez a gondolat- és bár­mennyire raffináltnak látszik politikailag, én nem tudom elképzelni, hogy szomszédaink, akik any­nyira féltik a tőlünk elrabolt kincseket — ami nekünk mindnyájunknak egyformán fáj — minden további nélkül visszaadják ezeket a kincseket csak azért, hogy a Habsburg-jogar alatt velünk együtt lehessenek. Ezt nem tudom elképzelni. (Zajos fel­kiáltások a szélsőbaloldalon : Albrecht sem tudná* visszahozni ?) Itt van tehát a tárgyi ellentét. Lehet, hogy az uraknak van igazuk, de én ugy érzem, hogy az igazság a mi részünkön van, mert nézetem szerint reálpolitikailag ez a terv megvalósíthatatlan, s mert mint méltóztatnak tudni, a királynak sem az az álláspontja, hogy visszaszerezze nekünk ezeket a területeket. (Zaj balfélől. Felkiáltások a jobboldalon : A cseh király­ságra is felesküdtek a katonák/) Ami pedig a személyi okokat illeti, Napó­leont és Ney nevét emiitette a t. képviselő ur. Hát Napóleon hadvezér volt, akinek világtörté­nelmi jelentőségével mindenki tisztában van. Napóleont a franciák ma is nemzeti hősnek tekin­tik és Napóleont az európai hatalmak űzték el, ő nem magától ment el, mint IV. Károly. Somogyi István : IV. Károly királyt pedig a forradalom ! GömbÖS Gyula: Es mikor Ney látta Napó­leont, sok csatának ezt a hősét, látta a nagy lángészt, akkor el tudom képzelni, hogy magához tért és leborult előtte. De engedjék meg nekem, hogy megállapíthassam, anélkül hogy kritikát akarnék mondani IV. Károly személyiségéről,

Next

/
Oldalképek
Tartalom