Nemzetgyűlési napló, 1920. XIII. kötet • 1921. szeptember 22. - 1921. december 17.
Ülésnapok - 1920-265
À Nemzetgyűlés 265. ülése 1921. év t december hó 10-én, szombaton. 299 teljesen mellékes, bogy diplomatáknak szóló útlevéllel, vagy pedig magánember részére kiváltott útlevéllel utazott, a fődolog az, hogy a papirosai teljesen rendben voltak, el volt látva azon országok kormányainak vizumaival, amelyeken keresztülment, igy a cseh vizűm is rajta volt — dacára ennek Prágában letartóztatták, s miután nem volt titulusuk hozzá, hogy ott internálják . . . Bartos János : Gyávaság volt ! Szmrecsányi György : ... lecsalták Pozsonyba valamilyen üi ügy alatt, ahol akkor kivételes hadijog volt érvényben, elszedték tőle az útlevelet, a papirosait és elvitték Aranyos-Marótra, internálták . . . Bartos János : Cseh pimaszság ! Szmrecsányi György :... és ott tartják még ma is, most már hetedik hete. Azt hiszem, hogy felesleges nekem itt bővebben indokolnom és magyaráznom azt, hogy ez az eljárása a csehkormánynak durva inzultusa Magyarország és a magyar Nemzetgyűlés ellen. (Igaz ! TJgy van !) Nem akarok kitérni mindazon dolgokra, amelyeket nem régen volt szerencsénk már itt a t. Házban részletesen kifejteni, hogy a csehek hogyan bánnak el magyar honfitársainkkal, akik állandóan ott tartózkodnak, akiknek ott van a vagyonuk, birtokuk és hogy hogyan bánnak el azokkal, akik oda beutazási engedélyt kérnek és kapnak. (Mozgás.) Meg kivánom állapítani azt, hogy a cseh demokratikus köztársaságnak ez az eljárása a leghitványabb és legalávalóbb (ügy van!) és a nemzetközi érintkezésben és a nemzetkÖ7Í jog fogalmai szerint teljesen lehetetlen eljárás. (Igaz ! ügy van !) Rupert Rezső: Lehet, hogy ez a mi kormányunk intenciójának is megfelel. Szmrecsányi György : Én nem szándékozom ennél a kérdésnél tovább immorálm, hanem a jelenlevő külügyminist er úrhoz kérdést intézek aziránt, hogy tett-e már a kormány WindischGraetz herceg nemzetgyűlési képviselő kiszabaditása érdekében lépéseket, s ha tett, melyek voltak ezek a lépések. Tudomásom szerint történtek lépések elsősorban a család és barátai köre részéről a külföldi hatalmak képviselete utján, még mielőtt a kormány beavatkozott volna hivatalosan, s akkor ugy az amerikai, mint pedig a francia és az angol budapesti követek azt a választ kapták, hogy herceg Windisch-Graetz már szabadlábon van és hogy útban van hazafelé. Ez hat héttel ezelőtt történt . . . BartOS János : Benes mindig hazudott ! Szmrecsányi György : ... és herceg WindisehGraet7et rrég mindig internálva tartják ! Tudomásom szerint a külügymir ister ur is táviratozott, jegyzéket intézett, de mindhiába volt. Kérdem azt, hogy tűrhető állapot-e ez és nincs-e a magyar kormány feljogosítva ilyen eljárás után az itteni cseh alattvalókkal szemben szintén megfelelő retorziókkal élri ? Kerekes Mihály : Nem tartóztatják le az itteni cseheket ! Szmrecsányi György: Hivatkozom egy precedensre, amely Huszár Károly min isterek öksége alatt törtért, amikor Beniczky Ödön belügymin ister volt, aki, mikor magyar állampolgárokat minden jog ellenére Bécsben az osztrák Ëennerkormány letartóztatott, akkor ő intézett saját felelősségére táviratot Bécsbe az osztrák kormányhoz, azt mondván abban, hogy amennyiben ezek a magyar állampolgárok 24 órán belül nem fognak szabadlábra helyeztetni, ő itt a hajmáskéri intemáló-táborba csukatja le az itteni osztrák állampolgárokat. (Egy hang balfélől : Ez a helyes eljárás !) Erre 24 óra alatt szabadon bocsátották ezeket a magyar állampolgárokat. Nem kivánom a külügymin ister úrtól azt, hogy nyilatkozzék arra nézve, amit most mondottam, csak a figyelmébe ajánlom ezt, s azt hiszem, hogy nem tévedek, amidőn kifejezést adok azon felfogásomnak, hogy az ország és a Nemzetgyűlés tőle különösen és az egész kormánytól elvárja, hogy a legen ergikusabb lépéseket megteszi aziránt, (Helyeslés.) hogy ez a gyalázatos, minden répjogot megcsúfoló ixfámis eljárás megszűrjék Win dis eh-Graetz herceg-képviselőtársunkkal szemben. Kérdem tehát a külügymin ister urat (olvassa) : 1. Van-e tudomása a kormánynak arról, hegy Windisch-Graetz Lajos herceg nemzetgyűlési képviselőt a cseh kormány már hetek óta jogtalanul fogva tartja \ 2. Tett-e a kormány a nevezett képviselő szabadlábrahelyezése érdekében megfelelő lépéseket ? 3. Amennyiben a közbenjárás eredménytelen volna, hajlandó-e a kormány e jogtalansággal szemben legerélyesebben fellépni ? (Helyeslés.) . Elnök: Az interpelláció kiadatik a külügymiüister urnák. A külüpvmir ister ur kivan szólni. Gr. Bánffy Miklós külügy minister : T. Nemzetgyűlés ! Az előrehaladott időre való tekintettel röviden fogok nyilatkozni és röviden fogom elmondani azokat a lépéseket, amelyeket ebben az ügyben tettünk. Amikor Windisch-Graetz herceg elfogatásáról október 26-án értesültünk, azonnal felléptünk sürgönyileg Prágában. 28-án és 30-án is sürgettük Wir die eh-Graetz herceg azonnal való szabadon becsáttatását. A közbejött politikai zavarok folytán természetesen ennek a dolognak továbbviteléhez csak akkor nyúlhattunk, mikor a külpolitikai hullámok annyira lecsendesültek, hogy erre módunk nyílott. November 16-án kaptam Tahytól, ottani ügyvivőnktől, egy értesitést, hogy a külügyministerium utasította a pozsonyi tót ministert, hogy bocsássa Wirdisch-Graetz herceget szabadon, amire a csehszlovák ministerium kötelezettséget is vállalt. Ugyanekkor természetesen felléptem azok érdekében is, akik ezidő alatt a cseh-szlovák kormány által internálva lettek. November 26-ától december 2-ig folytonosan sürgettük ezt az ügyet, mig végre december 3-án kaptam meg Girsa 38*
