Nemzetgyűlési napló, 1920. XIII. kötet • 1921. szeptember 22. - 1921. december 17.
Ülésnapok - 1920-265
282 A Nemzetgyiilés 265. ülése 1921. évi december hó 10-én, szombaton. hogy ezen esetet megvilágítsam, elmondom, hogy Juriga Nándort a Ház már kiadta. A Ház által a mentelmi jog felfüggesztetvén, a pozsonyi kir. törvényszék mint esküdtbiróság Juriga Nárdort elitélte izgatásért két évi államfogházra. Ebben a stádiumban érkezett a törvényszékhez egy szolgabírói jelentés, amelyben az foglaltatott, hogy Juriga Nándor Amerikába készül szökni. E?ek után a pozsonyi kir. törvényszék mint esküdtbíróság azt a végzést hozta, hogy, mivel Juriga Nándor állítólag szökésre tesz előkészületeket, rendeltessék el vizsgálati fogságba való helyezteté se. Az akkori királyi ügyészség azonban és a főügyészség ez ellen vétót mondott a mentelmi jog védelmében és felterjesztést intézett az igazságügyministerhez. Az igazságügyminister megakasztotta ezen határozat végrehajtását avval, hogy a mentelmi jog felfüggesztése még nem jelenti azt, hogy a képviselő személyéhez is hozzá lehet nyúlni ; egyszerűen az eljárás megindítására ad jogot ; hogy tehát előzetes letartóztatásról, vizsgálati fogságról vagy az itélet végrehajtásáról van szó, a Ház ujabb határozata kérendő ki. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister: A végrehajtáshoz ! | Vázsonyi Vilmos: Nem kérem, méltóztassék elolvasni. Akkor közöttünk egy vita volt. A kisebbség azt állította, hogy a bíróság magával a határozattal is megsértette a mentelmi jogot, mig a többség azt állította, hogy a határozat még nem jelenti a mentelmi jog megsértését, csupán a végrehajtás önmaga jelentette volna a mentelmi jog megsértését. Természetes, mert ebben a korszakban az egész Házban jóformán csak egy párt volt, csak egy maroknyi ellenzék volt a koalíció idején, amely annakelőtte bűnvádi eljárásoknak volt" kitéve. Hiszen a decemberi rombolások miatt a képviselők egész sorozata kapott az államrendőrségtől idézést és lett mint terhelt kihallgatva. Az a Ház tehát tudatában volt annak, hogy ha a mentelmi jog a változó korszakok szerint kezelhető, akkor pártszempontokból foghatják fel a mentelmi ügyet, egyszer az egyiknek, másszor a másiknak szempontjából. Az a Ház tudatában volt, hogy semmi sem örökkévaló ; a korszakok megváltoznak ; még az az asszekuráció nem találtatott fel, amely egy rendszert megperpetuálni tudna és épen ez a Ház a mentelmi jogot tovább körülbástyázni kívánta és nem akarta p^rtszem pontból felfogni. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Én tehát Beniczky Ödönnek azt a jogát, hogy ha ő itt megjelenni kivan, neki itt joga van megjelenni, teljesen kétségtelennek tartom. Egyébként a tisztelt igazságügyminister ur a közbeszólásokra nem adott választ, hogy milyen eljárás folyik a letartóztatott képviselők ellen. Ö kerülte azt, hogy »rögtönitélő eljárás«. Mért méltóztatik ezt kerülni ? (Igaz ! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister: Én nem szoktam közbeszólni \ Vázsonyi Vilmos : Beszédében is kerülte annak kijelentését és a Ház felvilágosítását, hogy mik ép történhetik az, hogy ezek a képviselők anélkül, hogy bármiféle birói intézkedés történt volna, immár hatodik hete vannak letartóztatásban. Ez csak a statáriális eljárás alapján történhetett. Végre legyüi-k őszinték ! (Igaz ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Csak a statáriális eljárás alapján ! Rassay Károly : így kell ezt kihúzni ! (Zaj.) Elnök (csenget) : A képviselő urat kénytelen vagyok figyelmeztetni, hogy a napirend megállapításához kért szót. Én a szólásszabadság értelmezésében a legmesszebb megyek és készséggel adok a tisztelt képviselő urnák alkalmat arra, hogy a napirendi indítványra vonatkozó kívánságát megindokolhassa, azonban odáig nem mehetek el, hogy elnézzem, hogy a képviselő ur nagy tárgyi vitába kezd a dolog meritumáról. A tanácskozásra szánt idő is igen előrehaladt, úgyhogy kérnem kell a képviselő urat, méltóztassék szigorúan a napirendi indítványhoz szólni. Vázsonyi Vilmos : Tisztelt Ház ! Én csak miután az igazságügyminister ur arról szólott felszólalásában, hegy ezek a képviselőtársaim egy bizonyos eljárás szerint vannak előzetes letartóztatásban, még pedig válaszolva gróf Apponyi Albert t. képviselőtársamnak, ehhez fűztem szavaimat, hogy én fel akarom fedni, hegy milyen eljárás folyik tulaj don képen az illető képviselő ellen, és ehhez hozzá akarom fűzni, hogy teljesen jogtalanul, és hozzá akarom fűzni, hogy ezt annyira érzi az igazságügyminister ur, hogy a min ister eirök ur programmjában bejelentette annak a rögtönitélő eljárásnak eltörlését, amelynek alapján a négy képviselő előzetes letartóztatásban van. Elnök : Az igazságügyminister ur kivan szólni. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister: T. Nemzetgyűlés ! Most értesültem arról, — előbb nem is tudhattam róla, mert hiszen a mentelmi bizottság tárgyalása titkos — hegy mikor Beniczky Ödön képviselő ur ott megjelent és elébe tárták ezeket a vádakat, neki módja és alkalma lett volna nyilatkozni és valami nyilatkozatot tett is, ami itt fel is olvastatott. De ha Beniczky Ödön képviselő ur újból is nyilatkozni óhajt, ugy semmi akadálya nincs annak, hegy egy, a Nemzetgyűléshez intézett levélben vagy nyilatkozatban fejtse ki a maga álláspontját. (Derültség a baloldalon.) Rassay Károly : Akkor levelező-tag lesz ! A Nemzetgyűlés levelező-tagja ! (Derültség.) Elnök : T. képviselő urak, napirendi vitáról van szó. A napirendi vitában a házszabályok és az eddigi gyakorlat szerint csak négy szónok szólhat, még pedig kettő az elnök javaslata mellett, kettő ellene. Mivel gróf Apponyi Albert ur napirendi javaslata mellett már ketten beszéltek, amennyiben még szólni kivan valaki, az csak ellene beszélhet. (BotÜih József szólásra jelent^ hezik.) Bottlik József képviselő urat illeti a szó.
