Nemzetgyűlési napló, 1920. XIII. kötet • 1921. szeptember 22. - 1921. december 17.
Ülésnapok - 1920-264
A Nemzetgyűlés 264. ülése 1921 Szilágyi Lajos : Yan olyan valami, ami nem tartozik ide? Minden ide tartozik! Ugron Gábor: Tudnom kell, hogy ki kér ki egy képviselőt! Hogy lehet ilyet mondani? Ha a sóhivatal kéri ki, kiadjam annak is? (Zaj. Elnök csenget.) Rubinek István előadó : A mentelmi bizottságnak s azzal kapcsolatosan a Nemzetgyűlésnek joga és kötelessége csak arra terjed ki, hogy megállapítsa, hogy vájjon a megkeresés illetékes hatóság részéről történt-e? (Felkiáltások a balés a szélsöbaloldalon : Est akarjuk !) Annak megállapítása azonban, hogy az illető terheltek milyen eljárás alapján vonassanak feleletre . . . Ugron Gábor : Hogy lehet ilyet mondani ? Hátha nem illetékes hatóság kéri ki ? ! (Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon. Elnök csenget.) Rubinek István előadó : . . . annak a megállapítása már a bíróság hatáskörébe tartozik, (ügy van ! jobbfelöl.) Ugron Gábor: Hogy illetékes-e a hatóság vagy nem?! Rubinek István előadó: Bocsánatot kérek, afölött a bűnvádi perrendtartás világosan intézkedik 16. §-ában. A bűnvádi perrendtartás 16. §-a világosan intézkedik, hogy e bűncselekményben mely bíróság illetékes, és megállapitotta a mentelmi bizottság azt, hogy a bűncselekményben a budapesti kir. büntetőtörvényszék illetékes. Annak a további megállapítása, hogy vájjon a budapesti kir. büntetőtörvényszék milyen eljárás alapján vonja az illető képviselőket feleletre, a budapesti kir. büntetőtörvényszék hatáskörébe tartozik, (Elénk ellenmondások a balés a szélsöbaloldalon.- Felkiáltások jobbfelöl: Természetes!) mert ennek a megállapítása már tisztán és kizárólag birói hatáskör. Ugron Gábor : Forradalmi törvényszék ! Bárczy István : A zaklatás ismérve ebből látszik ki! Ugron Gábor: Ebbe az eljárásba a biró mikor nyúlt bele? Hat héten keresztül nem láttak birót ! Lehetséges-e így hat hétig ott tartani képviselőket letartóztatásban? Elnök : A képviselő urak majd reflektálhatnak az előadó ur szavaira. Kérem, hogy legyenek csendben, mert a közbeszólókat rendre fogom utasítani! Ugron Gábor: Forradalmi törvényszék! Rubinek István előadó : Én tehát tekintettel ama körülményekre, hogy a legsúlyosabb és legveszedelmesebb precedenst alkotnánk akkor,,.. Ugron Gábor : Azt csinálják most önök ! Rubinek István előadó : ... ha birói hatáskört involválnánk a Nemzetgyűlésnek; ha beavatkoznánk a bíróság hatáskörébe : indítványozom azt, hogy a Nemzetgyűlés a védők beadványának ezen része felett térjen napirendre. (Helyeslés jobbfelöl.) Sándor Pál: Még maguk is jöhetnek ilyen helyzetbe ! évi december hó 9-én, pénteken. ^43 Szilágyi Lajos: Jönnek is! Javos Antal: Olyat érdemlünk, ha olyat teszünk ! Rubinek István előadó: A mentelmi ügyek tárgyalása során, a mentelmi bizottság javaslatának beterjesztésével kapcsolatban kifejlődött vita során, több nemzetgyűlési képviselő ur a magyar királyi kormányt azzal a váddal illette, mely szerint a magyar királyi kormány késedelmének következménye és eredménye, hogy a letartóztatott nemzetgyűlési képviselők ügye még a rendes bírósághoz nem tétetett át. Megállapítani kívánom e helyütt azt, hogy a budapesti kir. büntetőtörvényszéknek a budapesti kir. főügyész utján előterjesztett megkeresése 1921. november hó 2-án intéztetett a Nemzetgyűlés elnökéhez, itt tehát semminemű késedelem sem az illetékes hatóságot, sem a magyar királyi kormányt nem terheli. Arra a körülményre, hogy a mentelmi ügyek tárgyalása csak ma, december hó első napjaiban került szőnyegre, sem az illetékes hatóságok, akik a megkeresést intézték, sem a magyar királyi kormány befolyást nem gyakorolhattak. Az az ellenvetés tehát, mely szerint itt késedelem terhelné az illetékes hatóságokat, vagy a magyar királyi kormányt, a való tényekkel ellenkezik ; ezt mint tényt kötelességemnek tartom leszögezni. Rassay Károly : Hát kit terhel a késedelem ? Valakit csak terhel ! Rubinek István előadó: Tisztelettel kérem a Nemzetgyűlést, méltóztassék az előadói javaslatot elfogadni. (Helyeslés és taps jobbfelöl.) Elnök : Friedrich István képviselő ur a házszabályok 215. §-a alapján személyes kérdésben kért szót ; a szó őt megilleti. Friedrich István: T. Nemzetgyűlés! A tegnapelőtti ülésen Rubinek István igen t. képviselőtársam azt kiáltotta át nekem, hogy Magyarországon a terrort én honosítottam meg. Ez olyan súlyos vád, hogy én ezt visszautasítás nélkül nem hagyhatom és kérem az igen t. Nemzetgyűlés türelmét; rövid leszek, de felelni fogok. (Helyeslés a bal- és a szélsöbaloldalon.) Itt az ország szine előtt felszólítom az igen t. képviselőtársamat, hogy álljon elő a bizonyítékaival és bizonyítsa be, hogy Magyarországon a terrort én honosítottam meg. De tovább megyek, még felkérem arra is, hogy ha egyetlen egy ilyen terrorisztikus esetet tud, egyetlen egy u. n. atrocitást, amelyben a kezem csak passzive is lett volna benn, akkor álljon itt elő és mondja el azokat a tényeket, amelyeket tud. Még tovább megyek. Ha egyetlen egy olyan eset fordult volna elő, hogy mikor hozzám fordultak segítségért ilyen esetben, nem nyúltam volna azonnal bele a cselekménybe és nem akadályoztam meg mindent, ami tőlem telhetett és nem intézkedtem azonnal, ezzel. is 31*
