Nemzetgyűlési napló, 1920. XIII. kötet • 1921. szeptember 22. - 1921. december 17.

Ülésnapok - 1920-264

230 A Nemzetgyűlés 264. ülése 1921. tartalmazta. Az urak azt is emiitették, hogy belügyministerré a király Beniczky Ödönt fogja kinevezni. A kihallgatás megtörténte után Lehár Antal ezredes azt is közölte Hegedüs Pál altábornaggyal, hogy Budapesten Beniczky Ödön mindent a leggondosabban előkészített, a helyőrség négy ezrede a király mellett van, szóval minden ugy van megszervezve, hogy Őfelsége legkisebb ellenállás nélkül zeneszó mellett és lobogó zászlókkal fog Budavárába bevonulni. Ezután a király, valamint a fentebb felsorolt polgári és katonai környezete gróf Sigray Antal kivételével az esteli órákban Sopron állomáson előkészített vonatba szállott és ott aludva, október 22-ikén reggel 4—5 óra tájban indultak útra négy katonai vonat kíséretében Győrön át Budapest felé. A király közeledésének hirére, amely itt Budapesten a déli órákban terjedt el, gróf Bethlen István ministerelnök a hivatalos feljegyzés szerint telefonon a következő rendelkezést adta ki dr. Bors, Győr vármegye főispáni titkárának : »Semmiféle gyülekezést sem szabad megengedni sehol semmiféle körülmények között.« Giesswein Sándor : Addig sem volt szabad ! Rubinek István (tovább olvassa) : »Semmiféle összejövetele a tisztviselőknek meg nem engedhető. Hogyha a király Győrbe érkezik, kérem vele tudatni, hogy Magyarországon csak a kormányzó nevében a kormány adhat ki parancsokat és ebből kifolyólag felszólítjuk őt, hogy ha a magyar kormánytól valami kívánnivalója van, jöjjön Pestre és itt adja elő. Ennek folytán kérem azonnal intézkedni, hogy Győrben semmiféle csoportosulás vagy tüntetés sem utcán, sem más helyen ne történjék. Kérem a katonai parancsnoksággal is közölni a kormányzó urnák ezt a rendeletét. A kormányzó ur elvárja a katonai parancsnoktól, hogy ha hozzá hasonló felszólítással fordulna a király, vagy bárki más a környezetből, ebben az esetben ugyanezt fogja felelni, s ugyanazt a kérést fogja hozzá intézni, hogy jöjjön Budapestre és itt a kormányzóhoz forduljon. Tehát a csapatok felesketéséről vagy hasonlóról szó sem lehet. Kérem ezt azonnal közölni a katonai parancsnokkal, őt személyesen felkeresni. Ha valami történt, telefonjelentést kérek.« A király és kíséretének vonata egészen Ács állomásig akadálytalanul haladt előre, itt azonban védőcsapatok felszedték a síneket, mire Rakovszky István este hat óra tájban telefonhoz kórette gróf Bethlen István ministerelnököt és a hivatalos feljegyzés szerint közölte vele, hogy a király vonata Komáromba nem mehet be, mivel fel vannak szedve a sinek és azon a ponton, ahol a vonat egy alagúton halad át, az alagút felett védőcsapatok vannak elhelyezve, melyeknek parancsnoka kijelentette, hogy ha a vonat tovább haladna, védekezni fognak. Felszólította tehát Rakovszky István gróf évi december hó 9-én, pétiteken. Bethlen István ministerelnököt, — utóbbinak az iratok közt lévő vallomása szerint — hogy azonnal intézkedjék, hogy a védőcsapatok vonuljanak vissza, szüntessenek be minden ellenállást, mert ellenkező esetben ő kénytelen lesz a támadásra parancsot adni és a bekövetkező vérontásért a felelősséget már most áthárítja Bethlen István kormányára. Gróf Bethlen István ministerelnök — hivatalos feljegyzése szerint — azt a választ adta Rakovszky Istvánnak, hogy most van indulóban Komáromba Yass József kultuszminister és Ottrubay vezérkari alezredes, akik igen fontos üzenetet visznek a kormányzótól, egy általa sajátkezüleg irt levélben, amely a helyzetet megvilágítja, ós arra kérte Rakovszkyt, hogy mielőtt bármilyen intézkedést tenne, várja be ezt a levelet, addig ne adjon ki parancsot a támadásra, mert mindent el kell követni, hogy a polgárvér hiábavaló ontása elkér ültessék. Erre Rakovszky István azt felelte, hogy a királyhoz fog menni és a választ pár perc múlva megadja. Alig telt el két perc — ami arra mutat, hogy Rakovszky István vagy nem volt a királynál, vagy a király is a telefonnál tartózkodott — azt a választ adta Rakovszky, hogy a király három nap óta nem aludt, nagyon fáradt és mert megfelelő szállást neki csak Tatán lehet biztosítani, engedjék be a vonatot Tatára. A ministerelnök azt felelte, hogy nem tudja, bemehet-e a vonat Tatára, mert az intézkedés joga a katonaság kezében van. Adjon időt a megbeszélésre, majd ismételten felkérte Rakovszky Istvánt arra, hogy addig ne intézkedjék, mig Vass Józseféket meg nem hallgatják. Rakovszky 15 percet adott arra, hogy gróf Bethlen István a kormányzóval és a katonai intézőkkel tárgyaljon és kijelentette, hogy ez idő elteltével kiadja a parancsot a támadásra. Mivel a Tatára való előhaladás a sinek megrongált voltára való tekintettel úgysem volt végrehajtható, a ministerelnök azt közölte Rakovszky Istvánnal, hogy menjenek vissza Győrbe, csináljanak ott szállást és várják be Vass József ministert. Rakovszky István erre kijelentette, hogy tovább nem tárgyal és ki fogja adni a parancsot a támadásra. Szószerint gyorsirt válasza a következő volt : »Az első lépés akkor történt, mikor a királyt uralkodói jogainak gyakorlatában megakadályozták. Ha legkisebb ellenszegülés lesz, a felelősséget a kormányzóra és a kormányra hárítjuk és őket, ha bevonulunk Budapestre, felelősségre fogjuk vonni. Kijelentem azt, hogy amennyiben ellenállás ki nem fejtetik, a kormányzónak és kormánynak legkisebb bántódása nem lesz, ellenkező esetben szabad kezet biztosítunk magunknak.« Ez az üzenet ultimátum jellegével birt. Ugyanezen szombaton este fél kilenc órakor