Nemzetgyűlési napló, 1920. XIII. kötet • 1921. szeptember 22. - 1921. december 17.

Ülésnapok - 1920-263

222 A Nemzetgyűlés 263. ülése 192 ség megnyugtatására és károsodásának elkerülése iránt és pedig, mivel általános gazdasági depresszióban vagyunk, olyképen, hogy a váltság kedvezményes lefizetésének uj határideje által a termelés lehetőségei se érintessenek károsan ?« A pénzügy min ister úrhoz pedig a következő interpellációt intézem (olvassa) : »Van-e tudomása a pénzügyminister urnák arról, hogy a hadinyereség-, a jövedelem- és vagyonadó kivetése alkalmával több és nagyobb aránytalanságok történtek ? Hajlandó-e a pénzügyminister ur az ezirányban az érdekeltek által a pénzügyigazgatóságokhoz beküldött s eddig még el nem intézett vagy tekintetbe nem vett felebbezéseket s felszólalásokat revizió alá vétetni és az elkésetten a pénzügyminister úrhoz direkt még érkező ilynemű felebbezéseket is elintéztetni?» (Helyeslés jobbfelól.) Elnök : Az interpellációk kiadatnak : az első a ministereinök urnák, a második a pénzügyminister urnák. Következik ? Szabóky Jenő jegyző : Lingauer Albin ! Lingauer Albin: T. Nemzetgyűlés! Méltóztassanak megengedni, hogy helyemet elhagyva . . . Elnök : Bocsánatot kérek, Czeglédy képviselő urnák még van egy interpellációja. Kerekes Mihály: De már Lingauer fel van szólítva ! (Felkiáltások balfelöl : Már a beszédét is megkezdte !) Elnök : Miután Lingauer képviselő ur már fel volt szólítva, méltóztassék Czeglédy képviselő ur megvárni, mig ő felszólalását befejezi. Czeglédy Endre : Tessék ! Lingauer Albin : T. Nemzetgyűlés ! Méltóztassanak megengedni, hogy helyemet elhagyva, ide az első sorba állhassak, hogy közelebb lehessek a gyorsíró urakhoz ; mert látom, hogy az interpellációmat úgyis a gyorsíró uraknak kell elmondanom, amennyiben a Nemzetgyűléssel, tehát a nemzeti szuverenitással nagyon közel összefüggő ügyről kívánván beszélni, egészen természetesnek találom, ha a mélyen t. kormány a maga figyelmével nem tiszteli meg azt, amit mondani óhajtok. Kerekes Mihály : Rendes szokás nála ! Lingauer Albin : Csupán a formaság kedvéért szegezem le ezt a tünetet, (Halljuk ! balfelôl.) ismét egy tanúbizonyságát látva ebben annak, hogy az 1921-ben oly szigorúan körülirt nemzetgyűlési szuverenitás (Halljuk ! balfelől.) milyen méltánylásra talál a mélyen tisztelt kormányban, amely, ugy látszik, a Nemzetgyűléssel szemben sincs valami túlságosan jó véleménnyel. . . Rassay Károly : Talán most mondanak le ! Lingauer Albin: ...igaz, hogy mi sem vagyunk őfelőlök valami jó véleménnyel. (Derültség a baloldalon.) Elnök : A házszabály értelmében a kormánynak nem kell jelen lennie. Lingauer Albin : Elég, ha a gyorsírók itt vannak. (Felkiáltások balfelôl : Felesleges is ! Még nincs vége a kormányválságnak!) évi december hó 7-én, szerdán. Huszár Elemér: Talán ebédelnek a minister urak ! Elnök : Méltóztassék folytatni ! Lingauer Albin : Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Ezelőtt néhány héttel "egyik képviselőtársunk:. Windisch-Grraetz Lajos herceg külföldre utazott. Javos Antal : Hála Istennek ! Szmrecsányi György : Mikor fog maga menni ? Somogyi István : Őt nem fognák le a csehek, ő jó fiu a csehekhez ! (Mozgás.) Lingauer Albin : Útjára diplomata útlevelet kapott, tehát kétségtelennek kell tartanom, hogy képviselőtársunk utján valamelyes kormánymegbizatásnak az ellátását is vállalta. Szilágyi Lajos : Kisgazdapárti ministertől kapta a megbízást. Lingauer Albin : Mert hiszen máskép diplomata-útlevéllel nem mehetett volna. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Hazatérőben, mikor a németesen határra érkezett, a határon felmutatván útlevelét, az őt ellenőrző cseh hivatalnok azt mondotta neki, hogy baj nélkül utazzék tovább. Tovább folytatván útját, Prágába érkezett meg, ahol az állomáson már közbiztonsági közegek, magyarul mondva ; pribékek várták és letartóztatták őt. Prágában akkor még teljesen csend volt, rend volt, még akkor nem történtek meg az októberi bizonyos király-események. Friedrich István : Az a nagy mozgósítás ! (Derültség balfelől.) Lingauer Albin : Ezért ők Windisch-Grraetz herceget akadálytalanul tovább bocsátották, de az utolsó pillanatban mégis — mondván, hogy személyének biztonságáról óhajtanak gondoskodni, — egy csendőrszázadost adtak melléje, aki elkísérte őt Pozsonyig. Javos Antal : Az nem volt rokona ? Huszár Elemér: Tanultak a magyar kormánytól ! Lingauer Albin : Pozsonyban beidézték . a hatóságra, obt elvették tőle az útlevelét. Pásztor József : Negyvennyolcban kellett volna az apjának az útlevelét elvenni ! Lingauer Albin : Később továbbították Aranyosmarótra, ahol internálták s ahol oly szigorú őrizet alatt tartják, hogy a szobájában állandóan két csendőr alszik benn, annyira félnek tőle, hogy megszökik, vagy pedig valami bajt csinál. (Mozgás jobbfelől.) T. Nemzetgyűlés ! Méltóztassék megengedni, hogy ezzel az esettel kapcsolatban annak egynéhány fejleményét elmondjam. (Halljuk! balfelől.) A magyar Nemzetgyűlés egyéhány tagja jelentette az ügyet a kormánynak és barátságos, privát utón lépéseket tett aziránt, hogy a kormány, különösen a külügyministerium interveniáljon Prágában, hogy ezt a teljesen jogtalan és megokolatlan letartóztatást azonnal szüntessék meg, és a Nemzetgyűlésnek, tehát a szuverenitásnak egyik tagját engedjék minél előbb haza. Időközben, miután nem láttuk ennek a privát utón való inter-