Nemzetgyűlési napló, 1920. XIII. kötet • 1921. szeptember 22. - 1921. december 17.
Ülésnapok - 1920-262
A Nemzetgyűlés 262. ülése 1921. mentelmi ügyek sürgős esetekben a 140. §-ban előirt rendes ügymenettől eltérően is, rögtön t árgy alt ássanak. Ezért bátor vagyok indítványozni, (Halljuk ! Halljuk! balfélol.) bogy a Nemzetgyűlés legközelebbi ülését holnap, november 24-én tartsa, és amennyiben a mentelmi bizottság jelentését addig beadatná, azt a házszabályok 191. §-a értelmében rögtön tárgyalás alá vegye. (Taps és helyeslés balfélol.) Elnök: Szólásra következik? Kontra Aladár jegyző: Hencz Károly! Hencz Károly : T. Nemzetgyűlés ! (Halljuk ! Halljuk !) Mindenkor elismertem azokat a nagy alkotmányjogi szempontokat, amelyek a házszabályok kezelésében és gyakorlásában a kisebbség jogait védelmezik. Ebből kiindulva mérlegelés tárgyává teszem azt, aminek alapján itt az ellenzék, illetőleg a kisebbség... (Felkiáltások a szélsőbal oldalon : Azt nem tudhatja !) Rupert Rezső : Nincs meg még az egységes párt. Hencz Károly :... a Ház összehívását elhatározta és ennek alapján napirendi indítványt is tett, még pedig, ha jól értettem, kétféle napirendi indítványt, az egyiket Kassay t. képviselőtársam, hogy a Nemzetgyűlés, tekintettel a súlyos külpolitikai és belpolitikai helyzetre, folytatólagosan tartson ülést, a másikat pedig Apponyi t. képviselőtársam, aki részletesen megindokolva egyes speciális esetek tárgyalására kívánta a Nemzetgyűlés üléseit fentartani. T. Nemzetgyűlés ! A házszabályok 255. §-a alapján összeült Nemzetgyűlésre vonatkozólag a házszabályok semmi néven nevezendő pozitív intézkedést nem tartalmaznak, csupán azt, hogy 30 képviselőnek joga van súlyos és sürgős esetekben a Házat bármikor összehivatni és a 30 képviselő kívánsága bizonyos formalitások között a Nemzetgyűlés elnökének átadatván, a Nemzetgyűlés elnöke a kérést meg nem tagadhatja. Minthogy a házszabályok erre vonatkozólag — miként mondom — semmi néven nevezendő pozitív intézkedést nem tartalmaznak, ennek következtében a joggyakorlat is, ami ezen a téren kifejlődött, bizonytalan. Kétféle álláspont fejlődött ki eddig. Az egyik ilyen üléseken érdemleges tárgyalást is megengedhetőnek tart, a másik pedig az ilyen ülések jogkörét és hatáskörét csak ugy kívánta körronaloztatni, hogy ez tulajdonképen napirendmegállapitó ülés, amelynek tárgya: a benyújtó képviselők által indokolt írásbeli vagy szóbeli kívánságnak a tartalma. Ez a fejlődés, t. Nemzetgyűlés, a legutóbbi időben érdekes változatot mutat, amikor az 1921 április 1-én a 30 képviselő által összehívott Nemzetgyűlés érdemleges határozatot is hozott. Ha a jogfejlődés ilyen bizonytalanságot mutat, ha a házszabályok erre vonatkozólag semmiféle pozitiv intézkedést nem tartalmaznak, ez azt mutatja, hogy magának a Nemzetgyűlésnek kompetenciájába tartozik — hisz f ezt évi november hó 23-án, szerdán. 181 nem is vitatja senki — minden egyes esetben annak megítélése, hogy a felmerült ügyek olyan sürgősek, olyan fontosak és olyan égetőek-e, amelyek halasztást nem tűrvén, azt kívánják, hogy a Nemzetgyűlés minden körülmények között együttmaradjon. Ha ebből a szempontból vizsgálom a két indítványt, akkor az elsőbbséget Apponyi Albert t. képviselőtársam indítványának kell adnom, mert az a meghatározás, amelyet Eassay t. képviselőtársam előterjesztett, olyan általánosságban mozog, hogy, bár elismerem, hogy súlyosak lehetnek a kül- és belpolitikai indokai, de mivel a kormány lemondott, mégsem tartom ezeket oly fontosaknak, hogy ne várhatnók meg a következő kormány kinevezését és ne várhatnók meg a politikai felelősségrevonásnak azt a formáját is, amit egy nem lemondott kormánynyal szemben a Nemzetgyűlés mindig gyakorolhat. Más indok az, amit Apponyi Albert t. képviselőtársam előterjesztett. En is óva intem itt a t. Nemzetgyűlést attól, hogy mentelmi ügyekből politikai kérdést csináljon. ( Ugy van ! balfelöl.) K r mentelmi ügy nem az egyes képviselők ügye, (Élénk helyeslés balfelöl.) hanem az egész Nemzetgyűlésé, az egész^ nemzet szuverenitásának kérdése és ügye. En tehát meghajolnék e súlyos aggodalmak előtt abban az esetben, ha csak a mentelmi ügyet, minden vonatkozástól menten mint ilyet birálnók el és mint ilyet vizsgálnék. T. Nemzetgyűlés ! Én magam minden politikai vonatkozástól menten, szigorúan a jogi álláspontra helyezkedem. De nem oszthatom Apponyi Albert t. képviselőtársamnak azt a nuance-érvelését, hogy a mentelmi ügyek in concreto nem függhetnek össze politikával. (Ugy van! jobbfélol.) Mert, bocsánatot kérek, ha a mentelmi ügy ilyen fontos alkotmányjogi kérdés és ha a mentelmi ügyet ebből a szempontból bíráljuk el, mindig van indoka annak, hogy miért sértetett meg egy mentelmi jog, ha megsértetett. Rassay Károly : Nem szabad megsérteni ! Hencz Károly: Bocsánatot kérek, ha bármilyen súlyos indokok diktálják is a mentelmi jog megsértését, én a megsértést minden körülmények között kimondandónak vélem ... Rupert Rezső (közbeszól). Elnök : Rupert képviselő urat figyelmeztetem, szíveskedjék a szónokot csendben meghallgatni ! Hencz Károly : ... még abban az esetben is, ha a felmentvényt az indokok miatt megadom. Már pedig itt a nemzet létérdekének oly súlyos indoka diktálta az. én meggyőződésem és előzetes információim szerint a mentelmi jog megsértését, — mondom ezt anélkül, hogy prejudikálni akarnék állásfoglalásomnak ... (Nagy zaj. Felkiáltások balfélol: Ezt kell tisztázni!) Megőrzöm tárgyilagosságomat,... (Zaj.)
