Nemzetgyűlési napló, 1920. XIII. kötet • 1921. szeptember 22. - 1921. december 17.
Ülésnapok - 1920-262
166 A Nemzetgyűlés 262. ülése 1921. évi november hó 23-án, szerdán. hogy amennyiben a jelzett cikkben a Nemzetgyűlés sérelmére elkövetett rágalmazás vétsége miatt a bűnvádi eljárás folyamatbatételét kívánja a Nemzetgyűlés, a törvény szerint erre szükséges felhatalmazást az igazságügyminister urnák megadhassa. Méltóztatik a szóban levő cikk felolvasását kívánni? (Nem!) Kérdem: hozzájárul-e a t. Nemzetgyűlés, hogy a szóban levő cikkben foglalt sérelmek miatt a bűnvádi eljárás folyamatbatételére szükséges lépések megtétessenek, illetőleg, hogy erre nézve a felhatalmazást az igazságügyminister urnák megadja? (Igen!) Ily értelemben mondom ki a határozatot. Következik az indítvány- és interpellációskönyvek felolvasása. Kérem a jegyző urat, hogy először az inditványkönyvet felolvasni méltóztassék. Forgács Miklós jegyző : Az inditványkönyvben nincs ujabb bejegyzés. Elnök ; Következik az interpellációs-könyv felolvasása. Forgács Miklós jegyző (olvassa) : Dr. Eassay Károly : a »Magyar Ugar« utcai darusításának nem engedélyezése tárgyában, a belügyminister úrhoz ; Drozdy Győző : a sajtócenzura garázdálkodása tárgyában, az összkormányhoz ; Friedrich István : Benes cseh minister beszéde tárgyában, a külügyminister úrhoz; Szilágyi Lajos : a belpolitikai helyzet tárgyában, a ministerelnök úrhoz; Giesswein Sándor : az idegen missziók távozása tárgyában, a külügyi és népjóléti minister urakhoz ; Kerekes Mihály : a földreform végrehajtása tárgyában, a íöldmivelésügyi minister úrhoz ; Bródy Ernő : a csepeli munkásotthon elrekvirálása tárgyában, a ministerelnök úrhoz. Elnök : T. Nemzetgyűlés ! Tekintettel a bejegyzett interpellációk nagy számára, azt javaslom a t. Nemzetgyűlésnek, hogy a bejegyzett interpellációk tárgyalására legkésőbb 1 órakor térjünk át. (Helyeslés.) Méltóztatnak ehhez hozzájárulni ? (Igen !) Ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Felkérem Birtha József jegyző urat, hogy a mai ülés összehívására vonatkozó kérelem indokait az összehívást kérő képviselők névsorával együtt felolvasni szíveskedjék. Birtha József jegyző (olvassa) : »Méltóságos elnök ur! A jelenlegi kül- és belpolitikai viszonyok miatt tisztelettel kérjük a Ház sürgős összehívását. Eassay Károly, Drozdy Győző, Kerekes Mihály, Tomori Jenő, Cserti József, Friedrich István, Dinich Vidor, Mahunka Imre, Kovács Emil, Weiss Konrád, Hornyánszky Zoltán, Kiss Menyhért, Ugron Gábor, Ereky Károly, Balla Aladár, Szilágyi Lajos, Kupert Rezső, Vázsonyi Vilmos, Bródy Ernő, Czeglédy Endre, Szmrecsányi György, Lingauer Albin, őrgróf Pallavicini György, gróf Apponyi Albert, báró Szterényi József, Ferdinandy Gyula, Bárczy István, Sándor Pál, Giesswein Sándor, Andaházy-Kasnya Béla.« Elnök : T. Nemzetgyűlés ! Az összehívást kérők közt első helyen Eassay Károly képviselő ur neve szerepel s így a szót neki fogom megadni. Előzőleg azonban már most jelezni kívánom ezen beadvány elintézésére, illetőleg a mai ülés lefolyására vonatkozólag a házszabályok és az eddig követett gyakorlat alapján elfoglalt álláspontomat, mely a következő. (Halljuk!) En Eassay képviselő urnák, mint az aláírók egyikének a szót az ülés összehívásának megindokolása és ezzel kapcsolatban esetleg teendő napirendi javaslatának előterjeszthetóse céljából adom meg. Amennyiben a képviselő ur napirendi javaslatot tesz, és ebben azt inditványozza,'hogy az összehívás indokául felhozott tárgy akár a inai, akár a legközelebbi ülés napirendjén tárgyaltassék, ahhoz a házszabályok 202. §-a értelmében legfeljebb négy szónok hozzászólását engedhetem meg. Amennyiben azonban a képviselő ur napirendi indítványt nem tenne, közvetlenül a képviselő ur felszólalása után én fogok napirendi indítványt tenni, és természetesen ehhez is legfeljebb négy szónok szólhat hozzá. Ha a t. Nemzetgyűlés ezt az álláspontomat magáévá teszi, ily értelemben átadom a szót Eassay képviselő urnák. (Helyeslés.) Rassay Károly: T. Nemzetgyűlés ! (Halljuk! a bal- és a szélsőbalon.) Mint a Nemzetgyűlés összehívását kérő ivet aláiró képviselők egyike, kívánom megindokolni azokat a körülményeket, melyek szükségessé tették a Nemzetgyűlés összehívását. Mint a felolvasott névsorból méltóztattak hallani, ezt az ivet igen különböző felfogású és pártállásu képviselők irták alá. Ez annak a tanújele, hogy nem párttaktikai célból lett a Nemzetgyűlés összehiva . . . (ügy van ! ügy van! a szélsőbaloldalon.) Szilágyi Lajos : Ugy van ! Eágalmazás ! Rassay Károly : . . . hanem abból az érzésből, hogy az ügyek vitele, ugy ahogy eddig történt, tovább nem mehet, (ügy van! ügy van! a szélsőbaloldalon.) Vagy van alkotmányosság, vagy nincs. Drozdy Győző : Igen, igen, ministerelnök ur ! Rassay Károly : Mielőtt azonban ezen okok részletezésébe belemennék, ugy érzem, foglalkoznom kell a kormányelnök urnák már a külügyi bizottságban is kifejezett és azóta a korlátlanul rendelkezésére álló sajtóiroda utján többszőr közzétett azzal az álláspontjával, hogy egy lemondásban lévő kormány felelős politikai nyilatkozatot nem tehet és a politikai vitában részt nem vehet. A ministerelnök ur beállítása szerint a helyzet az volna, hogy a kormány lemondása egyet jelentene a törvényhozás működésének szükségszerű szünetelésével. Már engedelmet kérek, ez olyan képtelen teória, melynek elfogadása egyet jelentene az abszolutisztikus kormányzás intézményes biztosításával.
